Mindennapi helyreigazításaink

Na, ez az az írás, amit semmi kedvem se elkezdeni, se befejezni. Fölösleges időpocsékolás.

De törvénytisztelő állampolgár vagyok, és az idióta törvényeket is betartom. Véleményem viszont van róluk, és azokról is, akik egy idióta törvényhellyel élnek vagy visszaélnek.

Közismert, hiszen már sok képtelen bírói ítélet született ennek alapján, hogy az 1959. évi IV. törvény, ismertebb nevén a Polgári Törvénykönyv 79. szakasza a személyhez fűződő jogok sérelmeként értékeli – leegyszerűsítve – nemcsak a hazugságot, hanem a hazugságról szóló beszámolót, híradást, az úgynevezett híresztelést is.

A szakasz így szól:

79. § (1) Ha valakiről napilap, folyóirat (időszaki lap), rádió, televízió vagy filmhíradó valótlan tényt közöl vagy híresztel, illetőleg való tényeket hamis színben tüntet fel - a törvényben biztosított egyéb igényeken kívül - követelheti olyan közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlemény mely tényállítása valótlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben, illetőleg melyek a való tények (helyreigazítás).
(2) A helyreigazítást napilap esetében az erre irányuló igény kézhezvételét követő nyolc napon belül, folyóirat, illetőleg filmhíradó esetében a legközelebbi számban azonos módon, rádió, illetőleg televízió esetében pedig - ugyancsak nyolc napon belül - a sérelmes közléssel azonos napszakban kell közölni.

Ez az a jogszabály, amelynek alapján új, immár kétnapos „Helyreigazítás” című rovatunkban – bővül a Galamus-tartalom! – két helyreigazítás is olvasható.

A helyreigazítási igényekkel és szövegekkel szemben viszont a „való tények” a következők.

Első pont – az MTI hírei

Mindkét helyreigazítás az MTI által kiadott hírre vonatkozik. Nem a Galamus saját hírére, saját írására, saját információjára. Fogalmam sincs, hogy a két jogász, aki megtisztelt bennünket helyreigazítás-kérelmével, megtisztelte-e vele a Magyar Távirati Irodát is. Remélem, nem. Ugyanis az MTI-nek az a dolga, hogy mindenről, ami az országban (és a világban) történik és fontos, beszámoljon.

Egészen pontosan, az 1996. évi CXXVII. törvény 2. § szerint:
„a) a közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről híreket, tudósításokat, fényképeket, adathordozókat, háttéranyagokat, grafikákat, dokumentációs adatokat szolgáltat,
b) biztosítja a hozzáférhetőséget minden olyan hírhez és tudósításhoz, amelynek ismerete szükséges a nyilvánosság számára az egyéni és közösségi jogok és érdekek megfelelő érvényesítéséhez.

A törvény kizárólag azt követeli meg az MTI-től, hogy a tájékoztatása legyen sokoldalú, tényszerű, gyors, hiteles, tárgyilagos és kiegyensúlyozott.

Az MTI tehát nem szelektálhat a politikusok napi sajtótájékoztatóiról és közleményeiről szóló híradásaiban aszerint, hogy igaz vagy hamis, ami ott elhangzott. A szerint sem szelektálhat, hogy fideszes politikusok adtak-e hírt a kétezredik gyanújukról és feljelentésükről, amelyben nemcsak az ellentábor politikusait, hanem az ellentábor politikusaival bármilyen munka elvégzésére szerződött cégeket is mindenféle disznósággal vádolják meg, vagy szocialista politikusok tették ugyanezt. Konkrétan: az MTI-nek arról is kötelessége hírt adni, ha a szegedi Fidesz vádolja és jelenti fel a Szegedi Közlekedési Társaságot, a csepeli Fidesz a Csevak Zrt-t, a miskolci Fidesz a DBI Ingatlan Kft-t vagy éppen a Zeus Kft-t (szintén kommunikációs-marketing cég!), a XIII. kerületi Fidesz egy rakás céget, amelyik munkát végzett az önkormányzatnak – itt abbahagyom, de továbbra is arra biztatom a vállalkozó kedvű gyűjtögetőket, szedjék össze, hány feljelentést tett a Fidesz csak a választási kampány kezdete óta –, meg arról is, ha ezt egy salgótarjáni szocialista önkormányzati képviselő teszi, és az érintett az APSA Kft.

Ha az MTI maga kezdené el vizsgálni, hogy helytálló-e ezeknek a vádaknak a tartalma, Magyarországon leállna a hírszolgáltatás, és mellesleg tizedére lehetne csökkenteni az ügyészségek és bíróságok létszámát.

Ha a minden rendű és rangú sajtótermékeknek folyamatosan élniük kellene a gyanúperrel, hogy a nemzeti hírügynökség által szállított hírek közlése bírósági eljárást vonhat maga után és súlyos pénzbeli következményekkel járhat, akkor meg az MTI válna fölöslegessé, mert nem lenne lap, amelyik le merné közölni a híreit.

Aki nem érti, nem fogja fel – legyen az cég, magánszemély vagy ügyvéd –, hogy az MTI nem híresztel, hanem tudósít, és hogy az MTI-tudósítások átvétele a hírszolgáltatás és nem a híresztelés kategóriájába tartozik, annak a legelejéről kell újrakezdenie az iskolai tanulmányait.

Második pont: az APSA Kft. helyreigazítási kérelme

1). Az MTI által kiadott hír azt mondja: „Hűtlen kezelés és más bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt tesznek feljelentést ismeretlen tettes ellen a salgótarjáni szocialisták három, az önkormányzat illetve a polgármester által megkötött szerződés ügyében - jelentette be sajtótájékoztatón Molnár Károly, az MSZP önkormányzati képviselője kedden.”

A hír tehát egy sajtótájékoztatóról tudósít. A hír azt állítja, hogy Molnár Károly önkormányzati képviselő sajtótájékoztatót tartott, és ott bizonyos mondatokat elmondott. Nem állítja viszont azt, hogy a mondatai igazak. Például, hogy a salgótarjáni polgármester bűnös. Nem állítja azt sem, hogy a nagy vagyoni hátrányt okozó vagyonkezelési kötelezettségszegésben, a hűtlen vagy hanyag kezelésben vagy a fiktív szerződések megkötésében közreműködtek volna a képviselő által megnevezett cégek, így az APSA Kft. A hír csak közöl. Azt közli, hogy Molnár Károly ezt állítja, és ezért feljelentést tett. Ezt nevezik hírnek. Játszhatták volna persze azt is a sajtótájékoztatón, hogy Molnár Károly egy hanggal sem mond többet annál, mint hogy feljelentést tett, a megjelent újságírók meg kibarkochbázzák, hogy kik ellen és milyen ügyben. Lehet, hogy egy sajtótájékoztató így napokig tartana, de a jó hírnév megsértését biztosan nem követné el senki, sem valótlan tény állításával, sem híreszteléssel: se a feljelentő, se az újságíró, se az MTI, se az MTI-hírt közlő sajtótermék. A felelősség kollektív, próbálja meg kideríteni a dörzsölt ügyvéd, kitől kell helyreigazítást kérnie.

2). A hírt március 9-én tette közzé az MTI. Nyilvánvaló, hogy ha egy cég sérelmesnek tartja azt, amit róla egy hír tartalmaz, a jóhiszemű eljárás az (nem mellesleg a józan ész is ezt diktálja), ha megjelentet egy közleményt arról, hogy mindazokat a bűnöket, amelyekkel Molnár Károly vádolja, nem követte el, és a képviselő ellen jó hírnév megsértése miatt bírósági eljárást indít. Ezt a közleményt az MTI kiadja, és mindazok, akik a hírt közölték, közölni fogják a közleményt is. Ilyen közleményt adott ki például a XIII. kerületi MSZP az említett Fidesz-feljelentések cáfolatául, amelyet az MTI is, a Galamus is megjelentetett. Hol az APSA Kft. közleménye? Vagy a kft. ült hosszú méla lesben, és várta, hogy ki mindenki sétál bele a híresztelés csapdájába azzal, hogy leközöl egy MTI-hírt, hogy aztán egyenként jó kis helyreigazítást lehessen tőlük kérni?

Ez történt.

Erről a bizonyos MTI-hírről természetesen, ahogy mindegyikről, egy rakás sajtótermék beszámolt. Hogy csak néhányat említsek: például a Metropol, például a Fejér Megyei Hírlap, például a Népszava, például a Népszabadság. De beszámolt a Hírszerző is (ám vigyázat, kedves APSA Kft. és Szalay Péter dr., ők nem az MTI, hanem a Független Hírügynökség híre alapján. Most már nyugodtan elárulhatom, mert letelt a helyreigazítási kérelemre nyitva álló harmincnapos határidő). Ma elég csak beütni a Google-ba az „APSA Kft.” és a „helyreigazítás” keresőszavakat, és az embert máris elfogja a nevethetnék. Ott sorjáznak egymás alatt a helyreigazítások: a Népszaváé, a Metropolé, a 168 óráé, és most már felsorakozott melléjük a Galamus-csoport  is.

3). De van még ennél is rosszabb. Január 11-én a Népszabadságban a következő címmel jelent meg egy írás: Milliókért vesznek tanácsot fideszes önkormányzatok Rákay Philiptől. A cikkben a következő olvasható: „A dokumentáció szerint a Contact Media kommunikációs feladatai közé tartozik az önkormányzat ’országos és helyi sajtópolitikájának kialakítása és végrehajtása’, illetve az önkormányzat ’országos sajtómegjelenésének elősegítése’. A cég ezért havi hétszázhúszezer forintot számlázott ki. Érdekesség, hogy forintra ennyiért dolgozik (illetve dolgozott 2008-ban, a jelenlegi szerződésben foglalt összegről nem tudni) az APSA Tanácsadó Kft. is, méghozzá hasonló feladatkörben: ők végzik például az ’önkormányzat szempontjából releváns kormányzati, politikai történések összegyűjtését és értékelését’.” „Az APSA egyik tulajdonosa a már korábban említett – a Rákay-féle Contact Mediában is tagtárs – Szabó Ádám, a másik cégtulajdonos Szabó testvére. További egybeesés, hogy az APSA és a Contact Media ugyanarra a II. kerületi ingatlanra van bejegyezve. A két cég közösen dolgozik Salgótarján fideszes polgármesterének, Székyné dr. Sztrémi Melindának is. A lapunk birtokában lévő iratok szerint a Contact Media régóta leszerződött az önkormányzattal: 2007-ben például (augusztus és december között) havi egymillió forint plusz áfát számláztak, 2008 májusa óta pedig havi hatszázezer forintot kapnak. A Fejér megyei rendszerhez hasonlóan Salgótarjánban sem csak a Contact Media, de az APSA is kap megbízást: forintra ugyanannyiért és közel hasonló feladatért. Az APSA tavalyi évre szóló megbízási szerződését is a polgármester Székyné kötötte a céggel; a dokumentum különlegessége, hogy míg a megbízás 2009. január elseje és december 31-e közötti időszakra szól, a szerződést márciusban írták alá.” Ugyanezen a napon az MTI is kiadott egy hírt Nyakó István sajtótájékoztatójáról, ahol Nyakó hasonló tartalmú gyanút fogalmazott meg az APSA Kft-vel szemben (a hírt a Hírszerző honlapjáról idézem). Kerestem a helyreigazításokat, amelyeket az APSA Kft. kért januárban, akár közleményben, akár, mint most, maguktól a hírközlőktől. Egy darabot se találtam. Akkor milyen alapon kellett volna felmerülnie akár csak a halvány gyanúnak is a március 9-ei MTI-hírt közlő lapoknál, hogy valami nem stimmel, mert az APSA Kft. egyszer már cáfolta a róla szóló híreket? Tehát jó lesz gyanakodva fogadni az MTI-hírt? Ha valakinek fontos a jó hírneve, akkor az januárban is fontos, márciusban is fontos, és azonnal fontos. Nem április 7-én (ekkor érkezett meg az info@galamus-hu-ra a helyreigazítási kérelem: date Wed, Apr 7, 2010 at 1:21 PM), egy március 9-én megjelent hír miatt.

Az APSA Kft. elégedett lehet: egy ingyen és bérmentve megjelentethető közlemény helyett fizetett egy ügyvédi irodának – nekik is élniük kell valamiből –, megforgatta a nevét számos sajtótermékben, szerzett néhány vidám percet az olvasóknak a helyreigazításaival – és mindehhez még gyorsan felhasznált egy olyan törvényhelyet, amelyet május elseje után már nem használhatna fel. Ez sem éppen a jóhiszeműség bizonyítéka.

Harmadik pont – Képíró Sándor helyreigazítási kérelme

Ezzel egyszerűbb dolgunk lesz. Túl azon, hogy itt is MTI-hírről van szó: maga a hír sem azt állítja, így mi sem azt állítjuk, hogy Képíró Sándor bármi lett volna és bármilyen aljas cselekményben részt vett volna. A hír rá vonatkozó és kifogásolt része így szól: „Képíró Sándorral szemben az a vád, hogy csendőrként részt vett 1942 januárjában Újvidéken több mint ezer zsidó, roma és szerb civil megölésében. Képíró tagadja a vádat.” A hír tehát azt állítja, hogy „az a vád”. Ez ténykérdés. Ha van ilyen vád, és van, hiszen „több mint három évvel ezelőtt vizsgálat indult ellene, amely a jelentés szerint a mai napig nem zárult le”, akkor a hír tényállításában semmi kifogásolnivaló nincs és nem lehet. Nincs híresztelés. Sőt, nyomban mellette ott szerepel a cáfolat is: „Képíró tagadja a vádat.” Ennél többet sem hír, sem sajtótermék nem tehet. Ha pedig egy létező vád tartalmáról nem adhat hírt a sajtó, csak a jogerős bírósági ítélet után, akkor gyakorlatilag nem létezik a sajtó információs szerepe, és nem létezik a szabadsága sem.

Mindenesetre ezt a helyreigazítási pert Képíró Sándor és ügyvédei még a híresztelés abszurd törvényhelye alapján sem nyerhetnék meg. De közöltük a helyreigazítási kérelmüket, ne árválkodjon ott egymagában az APSA Kft. kérelme.

***

Egyben nyomatékosan felhívjuk mindazon cégek, intézmények és magánszemélyek figyelmét, akik valamely MTI-hír közlése miatt helyreigazítást akarnak kérni a Galamus-csoporttól, hogy erre még 14 napjuk van. Mint említettem, az 1959. évi IV. törvényből, ismertebb nevén a Polgári Törvénykönyvből május elsejétől kikerül végre az a fordulat, nevezetesen a híresztelés, amely sokkal több rosszhiszemű jogérvényesítésre adott alapot, mint ahány céget, intézményt és magánszemélyt megvédett a valóban rosszhiszemű vádaskodástól. A sajtót pedig, amelynek alapfeladata, hogy híreket közöljön, kiszolgáltatottá tette az olyan jogérvényesítésekkel szemben, amelyek sokkal inkább a hírközlés megakadályozására, mint valamely személy jó hírnevének a védelmére irányultak.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!