rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2011. május 5.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke


Bolgár György: - Az Orbán-kormány a jelek szerint kiveszi az RMDSZ közeli szervezetek kezéből a határon túli támogatások folyósítását. Ezt a Népszabadság tegnapi híre címében sommásan úgy értékelte, hogy végleg szakít a Fidesz az RMDSZ-szel. Jó összefoglaló ez?

Kelemen Hunor: - Nem tudnám ezt jelen pillanatban megítélni, hogy jó összefoglaló-e, hogy végleg szakít vagy nem. Annyi biztos, hogy az oktatási, nevelési támogatást elvették az Iskola Alapítványtól és egy másik szervezetnek adták oda. Tegnap hivatalosan is közölték Budapesten szóban, nem írásban, de hivatalos közlés, hogy ebben a tanévben, ami most már lassan lejár, az oktatási, nevelési támogatást nem bonyolíthatja az Iskola Alapítvány. Egyébként az Iskola Alapítvány a 2003-as román-magyar államközi megállapodás értelmében volt ennek a támogatásnak a lebonyolítója nyolc éven keresztül.

- Tehát egy nemzetközi szerződés alapján volt megnevezve ez az alapítvány?

- Igen, természetesen.

- Tehát akkor a szerződést is módosítani kellene, nem?

- Módosítani kellene, ha egy normális viszonyt az ember fenn akar tartani. 2002-ben volt egy Orbán–Nastase-féle megállapodás arról, hogy a magyar igazolvánnyal kapcsolatos ügyintézést Erdélyben lehet bonyolítani, és nyilván ennek a megállapodásnak az egyik elősegítője, előkészítője a Romániai Magyar Demokrata Szövetség volt. 2003-ban a magyar igazolványról szóló törvény folyományaként az oktatási, nevelési támogatásra volt egy külön megállapodás, akkor már Medgyessy és Nastase között, és ebben a kormányközi megállapodásban jelölték meg az Iskola Alapítványt mint romániai lebonyolítót, és ez így is működött egészen a múlt esztendő végéig, ennek az évnek az elejéig.

- Mi tartozik ebbe az oktatás-nevelési támogatásba? Az a bizonyos 20 ezer forint gyerekenként, hogy ha magyar nyelvű iskolába járnak?

- Igen, ha magyarul tanulnak, akkor családonként, illetve gyerekenként, mert nyilván egy családban lehet több gyerek is, kapják ezt a közvetlen támogatást. Egyébként ez az egyetlen olyan közvetlen támogatás, amely eljut a családhoz, és postai vagy banki utaláson keresztül mindig megkapták ezt a támogatást 2003-tól.

- Nem mindegy az, hogy ezt a támogatást az Iskola Alapítvány közvetíti vagy esetleg egy másik?

- Ha a rendszer jól működik, akkor mindegy. A lényeg az, hogy ez a támogatás célba érjen. Viszont itt van egy fölépített rendszer, amely jól működött, amely éveken keresztül ezt a programot bonyolította, és soha semmiféle kifogás nem merült fel azt illetően, hogy ezeket az egyébként jelentős pénzeket megfelelően kezelte és megfelelően juttatta el a jogosultakhoz. Most sem merült fel ilyesféle kifogás, tulajdonképpen nem is nagyon volt érvelés, egyszerűen csak tudomásunkra hozták. Nincs ebben a pillanatban a Romániai Magyar Pedagógus Szövetségnek egy olyan kiépített hálózata, amely le tudná ezt bonyolítani. Ki lehet építeni, mi is a nulláról indultunk.

- Hány ember kell hozzá körülbelül?

- Mi 54 emberrel dolgoztunk az elmúlt két esztendőben.

- Ez azt jelenti akkor, hogy ennek az 54 embernek fel kell mondania, mert nem lesz dolguk?

- Persze, fel fogunk mondani természetesen, május végétől kezdődően felmondunk nekik. Ez a legkevesebb, illetve nyilván annak az 54 embernek ez egy nagyon fontos problémát jelenthet, de ilyen körülmények között nekünk nincs más megoldásunk. Még az is fontos, hogy mit kezd majd a magyar kormány ezzel a kormányközi megállapodással egyrészt, másrészt pedig, ha ösztöndíj formájában folyósítják, akkor megint csak kell egy egyezség. Ha nem, akkor ez már adóköteles jövedelem lesz Romániában, és nyilván innentől kezdve megint csak bonyolódnak a dolgok. Ez az elmúlt esztendőben kb. 120  ezer embert érintett. A mi számításaink szerint ebben az esztendőben 144-145 ezer ember jogosult erre a támogatásra a mostani törvényes rendelkezések alapján.

- A Romániai Magyar Pedagógus Szövetség, amelyik megkapja az Iskola Alapítványtól ezt a feladatot az Orbán-kormány szándéka szerint, politikailag sorolható valahova?

- Bizonyára egyik-másik vezetőjének a szimpátiái fontosak, de ők tulajdonképpen közvetlen politizálással nem foglalkoznak. Én nem szeretném őket politikailag ide vagy oda sorolni, hisz nekünk egyébként szakmai, oktatási kérdésekben számos alkalommal nagyon jó együttműködésünk alakult ki a Pedagógus Szövetséggel, és ezt meg is kívánjuk őrizni mint politikai alakulat, mint érdekképviselet. És nem fogja befolyásolni ezt a viszonyt az, hogy most a Orbán-kormány az oktatási, nevelési támogatást rájuk bízta, mert mondom, nekünk ők egyébként stratégiai szempontból is szakmai partnereink évek óta.

- Mi a célja az Orbán-kormánynak ezzel ön szerint?

- Nem tudnám megmondani, nem bocsátkozom feltételezésekbe. Azt tapasztalom, hogy minden olyan programot, amelyet a Progress Alapítvány, az Iskola Alapítvány, az Eurotrans Alapítvány bonyolított le néhány hónap leforgása alatt, elvették és másnak adták oda. Sehol nem merültek fel egyébként olyan szakmai vagy törvényes kifogások, amelyek ezt indokolttá tették volna.

- Ezekből a támogatási pénzekből a közvetítő szervezetek bármilyen módon, mondjuk a munkán kívül hasznosíthattak valamit? Tehát ez valamiféle anyagi támogatásrész elvesztésével is jár?

- Nem, nem volt ennek semmiféle más jellege, mint a munkavégzés, illetve az Iskola Alapítvány gyakorlatilag egy ilyen ügyintéző, programbonyolító szervezet volt. Nyolc százaléka volt a költségeknek működésre szánva, azzal el kellett tételesen számolni. Ebben a legnagyobb részt természetesen a postai utalások és az űrlapok kinyomtatása, előkészítése jelentette, de ezt ennél kevesebb pénzből más sem fogja tudni lebonyolítani. Bármilyen rendszert működtetnek, a mi tapasztalatunk az, hogy például a bankkártyás rendszer Romániában ebben a pillanatban, mivel körülbelül az 55 százaléka a jogosultaknak faluhelyen él, vidéki településeken 20 ezer fölé nem nyomható. Mi néhány év alatt alig 21–22 ezerre tudtuk a bankkártyás igénylést felnyomni, a többi postai szolgáltatás, postai utalás formájában történt.

- És ezeknek a támogatási pénzeknek az eljuttatásával a közreműködő szervezetek nem tudnak valahogy politizálni, hogy hozzájuk közelebb álló embereket, csoportokat, szervezeteket támogassanak függetlenül tulajdonképpen attól, hogy a magyar kormány mire szánja ezt a pénzt? Tehát nem lehet, hogy ezért mégiscsak lehet valamilyen politikai iránya a különböző támogatási pénzek eljuttatásának?

- Az elmúlt nyolc esztendőben ilyenre nem nagyon került sor, és nem is kerülhetett, mert az igénylő, mint fizikai személy, kéri ezt a pénzt, ezt az ösztöndíjat, és soha senki nem kérdezi meg, hogy a politikai szimpátiái milyenek, és az utalás sem aszerint történik, hogy ki milyen politikai alakulatot kedvel esetleg. Ez soha fel sem merült és föl sem merülhet a mostani törvényes keretek között. Úgyhogy ilyen szempontból tulajdonképpen nem lehet kivételezni, hogy esetleg egy jobboldali szimpatizánsnak hamarabb adjuk a pénzt, egy baloldalinak később adjuk a pénzt, mert ez soha nem derült ki 140, 130–150 ezer ember esetében, hogy ki, főleg, hogy gyerekekről van szó, itt tulajdonképpen gyerekekről és kamaszokról van szó, 18 éves korig. Nem merül fel, hogy kivel szimpatizálnak, ezt nem is kérdezi meg senki tőlük és nem is lehet ezt csoportonként megítélni. Mi mindig azt az elvet követtük, hogy a kérések beadásának a sorrendjében történt a feldolgozás, a feldolgozás sorrendjében történt az utalás. Soha nem kapta meg előre a pénzt az alapítvány, hanem amikor eljuttatta Budapestre a feldolgozott adatokat, Budapesten ezt ellenőrizték, és akkor mindig ugyanannyi pénzt küldtek, amennyit igényelt a beadott kérdések alapján az alapítvány. Azt pedig az alapítvány továbbította, mondom, postai vagy banki rendszeren keresztül.

- De akkor az lehet a következménye ezen támogatások útiránya megváltoztatásának, hogy az RMDSZ kevésbé fontossá válik és ezt majd lassanként a romániai magyarok is észre fogják venni, hogy nem az RMDSZ-hez vagy a hozzá közeli szervezetekhez kell fordulni, hanem másokhoz? Szóval ilyen módon az Önök jelentősége, súlya csökkenhet?

- A mi jelentőségünk, súlyunk az erdélyi magyarok megítélésében soha nem attól függött, hogy az oktatási, nevelési támogatást mi folyósítjuk, de lehet ennek egy ilyen olvasata, vagy lehet egy ilyen szándék. Én ezt nem akarom taglalni, nem akarom tagadni, nem akarom megerősíteni. Mi mindig a politikai munkánk és az elvégzett munkánk függvényében kaptuk vagy nem kaptuk meg a feladatokat és nem annak függvényében, hogy egy magyarországi programot egy mondjuk hozzánk közel álló alapítvány hogyan bonyolított le. Soha nem az alapítványra kellett szavazni, de nyilván akinek vannak vagy lehetnek ilyen szándékai, akár így is beállíthatja egy adott pillanatban. De mondom, a mi megítélésünk nem ettől függött és nem fog függni.

- Igen. Amióta önt elnökké választották és ennek már jó néhány hónapja, tárgyalt ön magyar politikai vezetőkkel?

- Számtalan magyar politikai vezetővel tárgyaltam mind a Fideszből, mind a KDNP-ből.

- Milyen magas szintig jutott el?

- Mondjuk a miniszterelnök-helyettessel többször tárgyaltam, és nemsokára lesz hivatalos találkozó Erdélyben a KDNP-vel. A Fidesz több vezetőjével volt alkalmam tárgyalni, a miniszterelnök úrral még nem, de én türelmes ember vagyok.

- És érzett valamilyen idegenkedést az RMDSZ-től vagy netán valamilyen elfordulást, hogy ők nem az RMDSZ-ben látják a partnert, hanem sokkal inkább mondjuk Tőkés Lászlóban?

- Nem titok az, hogy Tőkés-Orbán viszonya vagy szoros baráti, vagy személyes viszony. Ezt mi soha nem is kérdőjeleztük meg és meg sem kérdőjelezhetnénk. Minden egyes tárgyalásunk vagy tárgyalásom az elmúlt két hónapban, amióta megválasztottak a szövetség elnökévé, a teljes nyitottság jegyében és a legőszintébb módon történt. Ezek mindig konkrét témákról és politikai kérdésekről szóltak, hosszú távú célokról. Tehát azt mondhatom, hogy ezek a beszélgetések nagyon hasznosak voltak, és én azt gondolom, hogy ezeket folytatni kell. Én legalábbis nyitott vagyok a továbbiakban is mindenféle tárgyalásra.

- És föl is vetette például az oktatási támogatások elvételét önöktől valakinek?

- Persze, természetesen.

- És mit szóltak rá?

- Ezek többnyire négy- vagy hatszemközti beszélgetések voltak, nem szeretném ezt a nyilvánosság előtt ebben a pillanatban elmondani. Annyit azért mindenféleképpen megtehetek, hogy elmondom, hogy a szakértői javaslatok hosszú ideig arról szóltak, hogy ez egy jól működő rendszer, nincs ennek ebben a pillanatban politikai súlya olyan szempontból, hogy valaki ezt politikai célokra használta volna fel és a szakértői előterjesztések nagy része hosszú ideig arról szólt, hogy ezt a rendszert érdemes megőrizni.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!