rss      tw      fb
Keres

Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a 98 százalékos különadót



Az Alkotmánybíróság (Ab) május 6-án hozott határozatában a hatálybalépésére visszaható hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadóról szóló tör­vénynek azt a szabályát, amely szerint a különadót a 2005. január 1-jét követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni.


A testület álláspontja szerint az emberi méltóságot sérti, hogy a törvény a különadó hatályát olyan bevételekre is kiterjesztette, amelyeket bevallással lezárt adóévekben, törvény alapján szereztek a jogosultak.

Az Alkotmánybíróság határozata következtében a 2005–2009-es adóévekben szerzett bevétel után az adóhatóság a különadót nem követel­heti, azt nem kell bevallani, megfizetni, illetve a már megfizetett különadót – a magánszemély kérelmére – az adóhatóságnak vissza kell térítenie.

A tör­vény szövegezése miatt a megsemmisítés a 2010-es adóévre is vonatkozik, noha a törvénynek a 2010-es és az azt követő adóévekre szóló szabályai nem sértik az emberi méltóságot. Ahhoz azonban, hogy a 2010-es adóévre kiterjedjen a különadó hatálya, további jogalkotásra van szükség az Or­szág­gyűlés részéről. Ennek hiányában – a magánszemély kérelmére – az adóhatóságnak a 2010-es adóévre már megfizetett különadót is vissza kell térítenie.

A testület közleményében azt írta: az általuk vizsgált, 2010. december 30-án hatályba lépett törvény átalakította a munkavégzésre irányuló jogviszony megszűnésével kapcsolat­ban állami forrásból szerzett jövedelmek után fizetendő 98 százalékos különadó szabályozását. A törvény előírta, hogy rendelkezéseit a 2005. január 1-jét köve­tően megszerzett jövedelmekre is alkalmazni kell. A különadó szabályainak módosításával egyidejűleg módosult az alkotmány közteherviselési szabálya is. Ez a módosítás az adott adóévet megelőző ötödik adóévtől kezdődően megengedi olyan adó bevezetését, amely az állami forrásból eredő jövedelmet szinte teljes mér­tékben elvonja.

Az Ab hatáskörét érintő, 2010. november 20-tól hatályos alkotmány- és törvénymódosítás értelmében az adótörvények alkotmányossági felülvizs­gálata kizárólag egyes alapjogok, ezek között az emberi méltóság védelméhez való jog szempontjából végezhető el. Ennek következtében az Alkotmánybíróság azt vizsgálta, hogy a különadó módosított szabályai sértik-e az emberi méltóságot.

A testület megállapította, hogy az alkotmány új közteherviselési szabálya alapján „a törvényhozónak olyan különadó bevezetésére van lehetősége, amelynek felismerhető célja az állami források védelme, az állami forrásokat érintő visszaélések elhárítása, megakadályozása vagy orvoslása”. Állami forrásokkal való visszaélés esetén a kifizetés korlátozása akár visszaható hatályú is lehet.

Az alkotmánybíróság szerint azonban törvény alapján, visszaélés nélkül, bevallással lezárt adóévben megszerzett bevételnek a visszaható hatályú adóztatása már „az egyén autonómiájába való olyan mértékű közhatalmi beavatkozás, amelynek nincs elfogadható oka, ezért sérti az adófizetők emberi méltóságát”.

Az Ab hangsúlyozta, hogy az emberi méltóság védelméhez való jognak az illetéktelen állami beavatkozást elhárító funkciója is van. Lezárt adóév tekinteté­ben a súlyosabb adókötelezettség teljesítése az adóalanynak nemcsak a jövedelmét, hanem a vagyonát, jogszerűen szerzett tulajdonát, vagyis cselekvési autonómi­ája anyagi alapját is megterheli. A különadó mértéke és időbeli hatálya együtt ilyen megterhelést jelent.

A különadó visszaható szabálya nincs tekintettel olyan személyi, családi, vagyoni körülményekre, amelyek a 2005. január 1-je óta eltelt idő alatt jelentősen megváltoztathatták a magánszemély adóteherviselő képessé­gét. „Ezzel szemben a 2010-es adóév tekintetében nem állapítható meg az emberi méltóság védelméhez való jog sérelme, tekintettel a bevételnek a különadó alap­jába nem tartozó részére (2, illetve 3,5 millió forint) és az adóéven belüli törvénymódosításra, a bevétel megszerzése óta eltelt viszonylag rövid időre.” A vissza­ható hatályú jogalkotás tilalmának, tehát a jogbiztonságnak a sérelmét azonban az Alkotmánybíróság adótörvény esetében, hatáskörének korlátozottsága miatt, nem vizsgálhatja.

A határozathoz Kiss László és Lévay Miklós alkotmánybírók párhuzamos indokolást fűztek.

Bihari Mihály alkotmánybíró érintettsége miatt nem vett részt a döntéshozatalban. Sereg András, az Ab sajtófőnöke az MTI megkeresésére elmondta: Bihari Mihály alkotmánybíró az ügy első tárgyalását megelőzően jelezte, hogy a különadó hatálya alá tartozó jövedelmére tekintettel nem vesz részt a döntéshozatalban.

Szintén az MTI kérdésére, hogy miért pénteken hozott határozatot a testület, amely rendszerint hétfői, illetve keddi napokon tartja teljes üléseit, Sereg András azt mondta: az Alkotmánybíróság legutóbb a keddi ülésén tárgyalt az ügyről. Két alkotmánybíró jelezte, hogy párhuzamos indokolást kíván fűzni a döntéshez, ezért az Alkotmánybíróság tagjai a párhuzamos indokolások elkészítését követően, pénteken írták alá a határozatot.

Arra a kérdésre, hogy miért nem várta meg a határozat nyilvánosságra hozatalával az Ab a jövő heti teljes ülést, Sereg András azt mondta: az ügy fontossága és a május végi adóbevallási határidő miatt az Alkotmánybíróság a lehető leghamarabb meg kívánta hozni határozatát.

***

Az Országgyűlés 2010. november 16-án fogadta el a 98 százalékos különadóról szóló jogszabályt. A törvény december 30-án lépett hatályba, rendelkezéseit ugyanakkor a 2005. január elsejét követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni. Bevezetését a jó erkölcsbe ütköző végkielégítések visszaszerzésével indokolták. A most megsemmisített jogszabály szerint a 98 százalékos mértékű különadó azt a magánszemélyt terheli, aki állami, önkormányzati vagyonnal gazdálkodó szervezeteknél munkavégzésre irányuló jogviszonyban állt, és akinek e jogviszony megszűnésével kapcsolatban megszerzett bevétele a főszabály szerint a 3,5 millió forintot, speciális esetben a 2 millió forintot meghaladja. A 2 millió forintot meghaladó kifizetés csak az állami vezetők, polgármesterek, (fő)jegyzők, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselői és felügyelőbizottságának tagjai esetében minősül különadó-alapnak.

***

Május 5-ig magánszemélyek 1,08 milliárd forint különadót fizettek meg az adóhatóság részére és 481 magánszemély nyújtott be a különadóról szóló bevallást – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az MTI kérdésére pénteken.

***

Az Alkotmánybíróság október 26-án semmisítette meg a Fidesz kormány első intézkedéseinek egyikeként kivetett 98 százalékos különadót. Az alkotmánybírósági döntés után a Fidesz alkotmánymódosítással vonta el az ilyen ügyekben az AB hatáskörét. A kétharmados kormánytöbbség kimondta, hogy az adótörvények alkotmányossági felülvizs­gálata kizárólag egyes alapjogok, ezek között az emberi méltóság védelméhez való jog szempontjából végezhető el. (Az alkotmánymódosítás november 20-án lépett hatályba.)

Ugyanakkor a 98 százalékos különadóról szóló törvényt több módosítással újra beterjesztették a parlamentnek. Az egyik ilyen módosítás épp az volt, ami most elbuktatta a törvényt, hogy a különadót 2005-ig visszamenő hatállyal rótták volna ki.

A különadóhoz politikai okokból ragaszkodott a Fidesz: az intézkedést először maga a miniszterelnök jelentette be tavaly nyári 29 pontjában. A törvényjavaslatot Lázár János frakcióvezető nyújtotta be, aki rendre azzal érvelt a jogászok által kezdetektől fogva támadott, aggályosnak minősített adó mellett, hogy a tisztességtelen végkielégítések visszaszerzését már a választási kampányban megígérték, a kétharmados eredmény pedig megfelelő felhatalmazást jelent.

Szakértők már a törvény beterjesztésekor azt mondták, hogy bár a cél érthető, a kormánypártok által javasolt megoldás sok kárt is okoz. Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője éppen az öt éves visszamenő hatályt nevezte ilyen ártalmas, a jogállamiság kereteit feszegető problémának.



Forrás: MTI, Index


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!