Mégis, kinek a büntetőjoga?


Az elmúlt hetek eseményeiből, és ezen belül Gyöngyöspata és a többi település hasonló történéseiből sok minden érthetetlen számomra, de leginkább az, hogy a büntetőeljárás megindítására és lefolytatására hatáskörrel rendelkező hatóságok miért nem kezdeményezték és folytatták le ezen eljárásokat a Szebb jövő, a Betyársereg és más hasonló társaságok ismert cselekményekben részt vevő tagjai ellen.

A közösség tagja elleni erőszak1 bűntettének minősített esetei ugyanis mindenképpen megvalósultak, amelyért egyetlen bűncselekmény esetén is nyolcévi szabadságvesztés szabható ki. A csoportos elkövetés mint minősítő (vagyis az alapesetnél súlyosabb büntetést maga után vonó) körülmény minden résztvevő esetében már az első napon fennállt, de többeknél a felfegyverkezve való elkövetés is, és amikor nyilvánvalóvá vált, hogy újabb és újabb hasonló cselekményeket kívánnak tanúsítani, akkor a bűnszövetségben való elkövetés megállapítása is indokolttá vált. De e csoportok tevékenységére és szervezettségére tekintettel a bűnszervezetben való elkövetés is felmerül.

Mindemellett nem egy bűncselekmény valósult meg, hanem minden résztvevő esetében annyi, amennyi a sértettek (vagyis az érintett település cigány lakosainak) száma, ami a kiszabható büntetés mértékét jelentősen emeli. Minden további nélkül indokolt lett volna a cselekmény súlyára és főleg a bűnismétlés veszélyére figyelemmel az őrizetbe vétel és egyúttal az előzetes letartóztatásba helyezésük kezdeményezése már az első napon.

Ehhez a bűncselekményhez ugyanis elegendő, ha az elkövető más személyt a Btk-ban felsorolt csoportok egyikéhez, jelen esetben egy meghatározott etnikai csoporthoz tartozása (vagy vélt tartozása) miatt fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit eltűrjön. Ez pedig számos sértett vonatkozásában folyamatosan megvalósult. Az, hogy nyilvánvalóan félelemkeltő módon és ilyen céllal folyamatosan „járőröztek” az adott település cigányok lakta részén, „kísérgették” még a gyerekeket is, miközben folyamatosan tudatták, hogy mit tartanak az adott csoport tagjairól és mit kívánnak tenni velük, a fent írtakat folyamatosan megvalósította.

Mindemellett álláspontom szerint megvalósult a közösség elleni izgatás2 is, hiszen a folyamatos gyűlöletre uszítás és a fenyegető, félelemben tartó, kényszerítő, személyi szabadságot korlátozó magatartások egy összekapcsolódó folyamatot alkottak/alkotnak.


Conflict – flickr/salerie

Az, hogy jogosulatlanul az állami rendfenntartó erőszakszervezet jogait vindikálják maguknak, és ennek megfelelően cselekszenek, de úgy, hogy az adott magatartás a rendőrség esetében is teljességgel jogtalan volna, továbbá a kiképzőtáborok létesítése – mindez minimálisan az alkotmányos rend elleni szervezkedés bűntettének3 megállapítására (de akár az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása bűntettének4 megállapítására is) alapot szolgáltatna. Számos megnyilatkozásból ugyanis nem kétséges, de nem is rejtik véka alá, milyen ideológiai alapon és milyen társadalmi változások elérése érdekében cselekszenek, illetve működtetik ezeket a táborokat. De ezek nem új jelenségek, az ismert, számos más hasonló ún. kiképzőtábor ügyében is el kellett volna már régen járni.

Az viszont, hogy mindezeket a Btk-ban jelentős szankcióval fenyegetett bűncselekményeket milyen ruhában tanúsítják, ebből a szempontból teljességgel érdektelen. Érthetetlen számomra, hogy az illetékes hatóságok miért a miben és nem a mit cselekszenek kérdésére helyezik a hangsúlyt.

Az már csak „hab a tortán”, hogy mindez az egyértelműen ugyanezen indítékból többek által, jelentős számú sértett (köztük gyerekek) sérelmére elkövetett emberölések tárgyalásának idején zajlik.

Így együtt az állam nemcselekvése óhatatlanul olyan benyomást kelt, mintha az érintett népcsoport tagjait nem tekintené egyenlő jogúnak az ország más állampolgáraival. Nehéz ugyanis elképzelni, hogy fordított esetben nem történt volna már régen határozott intézkedés, és nem folynának már régen eljárások előzetes letartóztatásba helyezésekkel már az első naptól – mármint ha cigányok lépnének fel szervezetten hasonló magatartást tanúsítva és hasonló nyilatkozatokat téve valamely község nem cigány lakossága ellen.


Zentai Ágnes, jogász



1 - Közösség tagja elleni erőszak
174/B. § (1) Aki mást valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság egyes csoportjaihoz tartozása vagy vélt tartozása miatt bántalmaz, illetőleg erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a) fegyveresen,
b) felfegyverkezve,
c) jelentős érdeksérelmet okozva,
d) a sértett sanyargatásával,
e) csoportosan,
f) bűnszövetségben
követik el.
(3) Aki a közösség tagja elleni erőszakra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(kiemelés: a szerk.)

2 - Közösség elleni izgatás
269. § Aki nagy nyilvánosság előtt
a) a magyar nemzet,
b) valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport vagy a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre uszít, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

3 - Az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása
139. § (1) Aki olyan cselekményt követ el, amely közvetlenül arra irányul, hogy a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét erőszakkal vagy ezzel fenyegetve - különösen fegyveres erő igénybevételével - megváltoztassa, bűntettet követ el, és öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Nem büntethető az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása miatt, akinek önkéntes elállása következtében a bűncselekmény folytatása elmarad, vagy aki annak folytatását önként megakadályozza.

4 - Az alkotmányos rend elleni szervezkedés
139/A. § (1) Aki olyan szervezetet hoz létre, vagy vezet, amelynek az a célja, hogy a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét erőszakkal vagy ezzel fenyegetve megváltoztassa, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig; aki ilyen szervezetben részt vesz, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Nem büntethető az alkotmányos rend elleni szervezkedés miatt, akinek önkéntes elállása következtében a szervezkedés folytatása elmarad, vagy aki annak folytatását önként megakadályozza.


Zentai Ágnes írásához lásd még:
Bolgár György interjúját Bárándy Péterrel
Pető Iván írását 


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!