EurActiv.de: A berlini magyar nagykövet a magyar bosszúságról


Magyarország: Bosszúság Berlin miatt Orbán látogatása előtt című írásában számol be az EurActiv német nyelvű változata Czukor József nagykövet véleményéről, amellyel Werner Hoyer német külügyi államminiszter bírálatait utasítja vissza.  Ewald König cikkének felcíme: A magyar jogállamiságot illető német kételyek visszautasítása


Orbán Viktor magyar miniszterelnök berlini munkalátogatása előtt még magyar-német nézeteltéréseket kell tisztázni. Werner Hoyer államminiszter egyik kritikus nyilatkozata erősen megbántotta Budapestet. Czukor József nagykövet elmondja, miért.

Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke a héten kétnapos látogatásra Németországba érkezik. Csütörtökön, május 5-én Berlinben találkozik Angela Merkel kancellárral. Munkalátogatásról van szó. Este Orbán Josef Ackermann, a Deutsche Bank elnöke meghívására beszédet mond a magyar soros uniós elnökségről, az EU előtt álló gazdasági kihívásokról és a német beruházásoknak adott új impulzusokról.

Röviddel Orbán látogatása előtt Czukor József, Magyarország berlini nagykövete célba vette Werner Hoyer államminiszter (FDP) egyik kijelentését, amely korábban már felháborodást keltett Budapesten. Hoyer kételyének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a magyar alkotmány összeegyeztethető volna az EU elveivel, és kijelentette, hogy Németország aggodalommal szemléli a fejleményeket.

Czukor újságírók előtt azt mondta: ezt egy vezető liberális politikus kijelentésének tekinti, és nem a német szövetségi kormány véleményének. „A kapcsolatok Budapest és Berlin között nem annyira rosszak, hogy ebben a formában kellene kommunikálnunk. Némileg meg voltam lepve” – mondta Czukor.


„Meglehetősen kétséges nyilatkozat”

Czukor közölte: eltekint attól, hogy belügyekbe való beavatkozásról beszéljen, mert az EU-ban kölcsönösen nagyon jól ismerik egymást. Ám a kijelentés tartalmát „meglehetősen kétségesnek” tartja. Nem fogadható el, hogy a médiatörvény és az új alkotmány között összefüggést hozzanak létre, és kétségeket tápláljanak a magyar kormány demokratikus értékrendjét illetően. „Ezt egy német államminiszter sem engedheti meg magának” – mondta. A kritika rendjén van, és ha nyilvánosan kifejtik, el kell fogadni, és tanulni kell belőle. „De azt mondani, hogy valakinek az a benyomása, hogy a kormány nem demokratikus, túlzás” – mondta. Nem is áll szándékában kihegyezni a történteket, noha a bírálatot nagyon komolyan veszik. El kell azonban kerülni a nyilvános nyilatkozatok eszkalációját.

Czukor feltette a kérdést, hogy mit akarnak elérni a bírálattal. Az alkotmányt elfogadták és nem vonják vissza. Hoyer mindenesetre a német külügyminiszter helyettese. „Nem a fejlesztési minisztériumban államminiszter, hanem a külügyminisztériumban”.


„Talán túl sok hibát követtek el”

Magyarországnak óriási problémái vannak, amelyeket a jelenlegi kormány szeretne megoldani, és ezenközben talán túl sok hibát követett el. Ennek ellenére nem szabad azt állítani, hogy itt egy nem jogállami rend keletkezik. „Magyarország az elmúlt húsz évben elég sokat tett, hogy megmutassa, normális demokraták vagyunk, ha hibákkal is”. Ehhez hozzátartozik az is, hogy Magyarország a legnagyobb nehézségek közepette törleszti hiteleit, és nem fog átütemezést kérni, mint Görögország. Magyarország visszautasítja, hogy antidemokratikus rendet építene.

Magyarországot bosszantotta a Németország és Magyarország között egyébként igen szoros kommunikáció mikéntje. Hoyer Czukor szerint felhívhatta volna magát a miniszterelnököt, akit jól ismer. Kettejük között bizalmi kapcsolat áll fenn.

Ha Magyarországon sok is a hiba, egyetlen kritikát nem fogadnak el, nevezetesen azt, hogy Magyarország ne lenne jogállam. Czukor felhozta a ZDF (közszolgálati tévé) egyik reggeli magazinját is, amelyben a műsorvezető arról beszélt, hogy a magyar alkotmány preambuluma a harmincas évek fasisztáinak a nyelvezetére emlékeztet.


Hoyer államminiszter: „Az EU-értékekkel nehezen összeegyeztethető”

Hoyer kritikája nagyon megbántotta Budapestet. Czukor nagykövet előtt már Szijjártó Péter, a magyar kormányfő szóvivője és Németh Zsolt külügyi államtitkár is állásfoglalásban reagált, és visszautasította a németországi bírálatot.

Hoyer ugyanis kételyének adott hangot, hogy az alkotmány összeegyeztethető lenne az uniós elvekkel, és kijelentette, hogy Németország aggodalommal szemléli a fejleményeket. Az év elején életbe lépett médiatörvények Hoyer felfogása szerint az alapjogok olyan értelmezéséről szólnak, amely csak nehezen egyeztethető össze az EU értékeivel. Az ezzel kapcsolatos aggályokat az új alkotmány által „inkább megerősítve, mint érvénytelenítve” látja.


A soros EU-elnökség közbülső mérlege

Orbán Merkel szövetségi kancellárral megvonja a magyar soros uniós elnökség közbülső mérlegét. „Ha nem lennének a belpolitikai témák, az eredmény feltűnően jó lenne” – mondta Czukor. Ezzel a vitatott médiatörvényre, a médiát ellenőrző bizottságra és az alkotmány körüli vitára utalt.

Egyébként sok az előrelépés: a romastratégia elfogadása az Európa Tanácsban. Az európai energiapolitika fejlesztése Fukusima után, a közös agrárpolitika (GAP) sarokpillérei, az Európai Szabadalmi Hivatal, az euró-mentőernyő és a szankciók a deficit terén vétők ellen, Horvátország erőfeszítése az uniós csatlakozásai tárgyalásokon, a Duna-stratégia és más témák.

Németország Magyarország legfontosabb gazdasági partnere. A kétoldalú kereskedelmi volumen az elmúlt 15 évben a sokszorosára nőtt. A magyarországi német beruházási tevékenység 12 milliárd euróra rúg.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!