Oszama bin Laden halott


Obama bejelentése - Az akció részletei - Oszama Bin Laden - reakciók

Az Egyesült Államok egy katonai műveletben végzett Oszama bin Ladennel, az al-Kaida terrorszervezet vezetőjével – jelentette be vasárnap éjjel a Fehér Házból élőben közvetített rendkívüli televíziós beszédében Barack Obama amerikai elnök.


„Igazságot tettünk” – mondta Barack Obama.

Az elnök bejelentette, hogy az akciót egy kis létszámú amerikai csoport hajtotta végre Pakisztánban, amely tűzharc során megölte bin Ladent, majd elhozta a helyszínről a holttestét. Az akcióban az amerikaiak közül senki sem esett el. A katonák ügyeltek a polgári áldozatok elkerülésére, hangsúlyozta az amerikai elnök.

Barack Obama elmondta, hogy a múlt héten adott parancsot bin Laden megsemmisítésére, miután úgy ítélte meg, hogy elegendő hírszerzési információ van az akció végrehajtásához, és lehetőség is van rá.

Obama emlékeztetett rá: azonnal a hivatalba lépése után arra utasította Leon Panettát, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatóját, hogy az Egyesült Államok al-Kaida elleni harcának legfőbb prioritása Oszama bin Laden elfogása vagy megölése.

A pakisztáni hírszerzés illetékesei is megerősítették, hogy az al-Kaida vezetőjét megölték Iszlámábád közelében.

A Fehér Ház előtt első híradások nyomán, még a hivatalos bejelentést megelőzően több százan, amerikai zászlókat lengetve spontán ünneplésbe kezdtek. Az elnöki nyilatkozat nyomán New Yorkból, Philadelphiából és az Egyesült Államok több más nagyvárosából örömünneplésekről érkeztek jelentések.

George W. Bush, aki az al-Kaida által 2011. szeptember 11-én New York és Washington ellen végrehajtott terrortámadás idején az Egyesült Államok elnöke volt "nagy jelentőségű eredménynek minősítette" bin Laden megsemmisítését.

A bejelentés nyomán a távol-keleti tőzsdéken csökkent az arany és az olaj ára, a dollár árfolyama pedig emelkedett.

A CNN hírtelevízió úgy tudja, hogy fokozott védelem alá vették az Egyesült Államok külföldi diplomáciai képviseleteit.

***

Az akció részletei

Oszama bin Ladennel együtt öt ember halt meg abban az amerikai katonai műveletben a pakisztáni Abbotábádban, amelyet az al-Kaida terrorhálózat vezetője ellen indítottak vasárnap - mondta a washingtoni kormányzat egyik magas rangú tisztviselője.

A terroristavezér elleni rajtaütésben négy helikopterrel egy nagy lakóházra csaptak le a pakisztáni fővárostól légvonalban ötven kilométerre északra fekvő város Bilal nevű negyedében - közölte egy pakisztáni hírszerzési tisztviselő. Egy helikopter lezuhant, nyilvánvalóan a földről eltalálták - tette hozzá.

Esetleges sebesültekről a nyilatkozó nem tett említést. Azt azonban elmondta, hogy a rajtaütés során asszonyok és gyerekek kerültek fogságba. A helikopterek egy észak-pakisztáni légi bázisról indultak bevetésre.

Az a körülmény, hogy bin Ladent a pakisztáni főváros közelében ölték meg, felveti a kérdéseket, hogy miképpen sikerült a terroristavezérnek ilyen sokáig elkerülnie elfogatását, és hogy milyen hosszú ideje rejtőzött azon a helyen, ahol végül is megölték. Az amerikai hírszerzési szakértők korábban azt gyanították, hogy bin Laden a Pakisztán és Afganisztán közötti határvidéken, olyan területen tartózkodik, amely kívül esik a központi hatóságok ellenőrzésén.

***

Oszama bin Laden

Oszama bin Laden 1957. június 28-án született a szaúd-arábiai Rijádban. Jemeni származású apja a királyi családhoz közelálló, dúsgazdag szaúdi építési nagyvállalkozó volt, Oszama (12. gyermek az 58 közül) apja halála után mintegy 300 millió dollárt örökölt.

Gyerekkorában nem kapott formális vallásos nevelést, ám a dzsiddai egyetemen, ahol mérnöki diplomát szerzett, már megmutatkozott vallási fanatizmusa, s 1973-ban tagja lett iszlám csoportoknak. 1979-ben, amikor Ronald Reagan amerikai elnök az Egyesült Államok teljes anyagi támogatását felajánlotta a „gonosz birodalma”, vagyis a Szovjetunió ellen harcoló Afganisztánnak, bin Laden az elsők között indult útnak. Hősiesen harcolt, afganisztáni tartózkodása alatt alapította meg a Maktab al-Kidimat (MAK) nevű csoportot, amely harcosokat toborzott és fegyverekkel látta el a szovjetek ellen küzdőket.

A Vörös Hadsereg kivonulása után bin Laden ellenséget váltott, s korábbi szövetségese, Amerika ellen fordult, amelyet Izrael támogatásáért és a közel-keleti olajvagyon kirablásáért kárhoztatott. Ekkorra tehető az al-Kaida (al-Qaida - jelentése: alap, bázis, szabály, modell, minta) megalakítása is, amely amerikai célpontok ellen szervezett már a 90-es évek elején terrorakciókat. Oszama közben hazatért Szaúd-Arábiába, ahol hősként köszöntötték, de 1991-ben – miután nyilvánosan fellépett a kormány ellen, amely az öbölháború idején amerikai csapatokat engedett a „szent földre” – száműzték, és 1994-ben állampolgárságától is megfosztották. Először Szudánba menekült, ahol Haszan at-Turabi iszlámista vezető, egy puccs után parlamenti elnök segítségével hamis diplomata-útlevelet kapott, majd gyors ütemben 23 kiképzőtábort állított fel; állítólag  200 millió dollárral segítette a szudáni költségvetést is.

Amerikai nyomásra 1996-ban Szudán is kénytelen volt bin Ladent kiutasítani, ekkor visszatért a szélsőséges tálibok uralta Afganisztánba. 1998 nyarán Pakisztánba hívta össze mintegy 150 iszlám fegyveres szervezet vezetőit, a találkozón hét szervezet szövetséget alapított „A zsidók és keresztesek elleni szent háború iszlám nemzetközi frontja” néven. Ez jelentett fordulópontot az al-Kaida történetében: a feltételezések szerint a szervezet azóta is szervezi és finanszírozza a különböző külföldi – csecsen, bosnyák, Fülöp-szigeteki, kínai, kasmíri – iszlám militánsok kiképzését és felfegyverzését, valamint a merényleteket.

Bin Laden követőinek számáról a legszélsőségesebb becslések keringtek: egyes források szerint 3000 harcosa volt, más források viszont azt állítják, ez a szám elérte a 35 ezret. Környezetében a  legjobb amerikai és brit egyetemeken végzett diplomások, mérnökök, orvosok, sőt pilóták is megfordulnak. Vagyonának mértékéről nincsenek pontos és megbízható értesülések, ám annyit lehet tudni, hogy Szaúd-Arábiában nagy építési vállalkozások tulajdonosa, vannak érdekeltségei a bankvilágban és az élelmiszer-kereskedelemben is. Családja meglehetősen népes, négy feleségétől 16 vagy 18 gyermeke született.

Bin Ladent több súlyos terrorcselekménnyel vádolták már 2001 előtt is: így az 1993. február 26-i, a New York-i Világkereskedelmi Központ (WTC) egyik felhőkarcolója ellen elkövetett robbantással, amelynek hat halálos és több mint 1000 sebesült áldozata volt. Őt tartják felelősnek az 1995. november 13-án a szaúd-arábiai Rijádban lévő amerikai katonai misszió épületében elkövetett, hat halálos áldozatot követelő pokolgépes merényletért és az 1996. június 25-i, Dahran melletti amerikai támaszpontnál 19 életet kioltó robbantásért is. Az al-Kaida és bin Laden áll az 1998. augusztus 7-én a kenyai és a tanzániai főváros, Nairobi és Dar es Salaam központjában az amerikai nagykövetségnél elkövetett, 248 ember (köztük 12 amerikai) halálát okozó merényletért, miként azért is, amikor 2000. október 12-én a jemeni Aden kikötőjében az amerikai Cole rombolóhajón robbanás történt, a hajó elsüllyedt és 17 tengerész meghalt.

Az al-Kaida nemzetközi iszlámista terrorszervezet 2001. szeptember 11-én példátlan merényletsorozatot hajtott végre az általa az iszlám világ legfőbb ellenségének tekintett Egyesült Államok ellen. Az akciót Oszama bin Laden tervelte ki és irányította. A New York-i és washingtoni merényletben több mint háromezer ember halt meg.

Az Oszama bin Laden és az al-Kaidához kötődő merényletek száma a 2001. szeptember 11-i terrormerényletek óta újabbakkal gyarapodott.

Jelzésértékű: a 191 ember halálát okozó 2004. március 11-i madridi merényletsorozat értelmi szerzője, a Tunéziaiként emlegetett Szirhán bin Abdelmádzsid Farhád haláláig „lánglelkű” híve volt Oszama bin Ladennek, a végletekig fanatikus, „lefejező” Abu Muszab az-Zarkavi – aki azóta szintén meghalt – az al-Kaida iraki vezetője pedig ugyancsak Oszama „köpönyegéből” bújt elő.

Az al-Kaida vezetőjének az elmúlt években már többször keltették a halálhírét, de utóbb mindig kiderült, hogy életben van.

***

Cameron: nagy megkönnyebbülés az al-Kaida-vezető halála

A világ népei számára nagy megkönnyebbülés Oszama bin Laden halála - jelentette ki David Cameron brit kormányfő hétfőn az al-Kaida vezetőjenek halálhírére reagálva.

"Bin Laden a legkegyetlenebb terrorista rémtettekért felelős, a (2001.) szeptember 11-i merényletért és még több más támadásért, amelyek emberek ezreinek - köztük sok britnek - a halálát okozták" - mondta Cameron. A miniszterelnök hatalmas sikernek nevezte, hogy a terroristavezér nyomára bukkantak, és így nem folytathatja világméretű terrorhadjáratát. 

Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő magasztalta az Egyesült Államokat, és úgy vélte: Oszama bin Laden megölése "világra szóló diadal" Washington és a vele közös értékeket valló szövetségesei, valamint az igazságért, a szabadságért és a terrorizmus ellen küzdő többi demokratikus ország számára.

India szerint bin Laden megölése alátámasztja azt az aggodalmat, hogy a különböző szervezetekhez tartozó terroristák menedéket találnak Pakisztánban. Az újdelhi  belügyminisztérium hétfői közleményében felszólította Pakisztánt arra, hogy tartóztassa le mindazokat, akiknek közük volt a 166 ember életét kioltó 2008-as mumbai merénylethez.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!