rss      tw      fb
Keres

Bíró D. Péter sajtószemléje - 2010. 04.15.

Válogatás az elmúlt napok fontosabb írásaiból-interjúiból

FÓKUSZBAN:

2010. április 12.
Egyenes beszéd

Kálmán Olga beszélgetett Kósa Lajossal

„- Nagyon kíváncsi vagyok a véleményére Kubatov Gábor-féle listával kapcsolatban. Tehát ő azt mondta ezen a hangfelvételen, az is hallatszik, hogy ezt a Fidesz elnöksége is megvitatta ezt a listát. Ön ott volt, hallott róla, volt ilyen vita?
- Nem. Arról döntöttünk, hogy megvásároljuk a szavazói névjegyzéket. Ugye az egy lista, az összes szavazó névjegyzékét tartalmazza, de ezt minden párt meg tudja vásárolni. Ez egy legális akció és a szavazói névjegyzék megvásárlása az tulajdonképpen majdnem minden pártnál egy ilyen kampány alapfeltétel, mert egyszerűen ebből lehet kiindulni, hogy egyáltalán például mekkora egy adott szavazókör, ott hányan vannak és természetesen azok a támogatóink, akik például felhatalmaztak minket arra, hogy személyes adataikat kezeljük és erről nyilatkoztak, ő nekik az adatukat tudjuk kezelni, tudunk nekik SMS-est küldeni, E-mailt, tudunk nekik direkt levelet küldeni.”

„- De hogyan lehet 15.000 komcsit nyilvántartani névvel, telefonszámmal együtt, akik mondjuk nem a Fidesz jelöltjére, Páva Zsoltra szavaztak az időközi választáson Pécsett?
- Sehogy, sehogy.
- De hát ezt is mondta a párt igazgatója.
- Igen, csak ebben az értelemben én azt látom, hogy csak azoknak az adatait kezeljük, akitől felhatalmazásunk van. Na most ugyanakkor, miután több mint százezer ember dolgozott a Fidesznek és igyekeztünk mindenkit megkeresni, volt egy csomó választó, akihez bekopogtunk, jó napot kívánok, a Fidesztől jöttem. Viszontlátásra, én MSZP szavazó vagyok. Hát én is ismerem nagyjából a környezetemben...
- De ezt önök rögzítették, hogy Mari néni azt mondta, hogy nem Fidesz szavazó?
- Nem, csak, nem, de tudja, hogy ha például mondjuk a baráti körében beszélget arról, hogy ki milyen szavazó, akkor ön is tudja, hogy ki az, akivel teljesen felesleges erről beszélni, mert olyan elkötelezettség van, hogy meggyőzhetetlen.
- Na de a Fidesznek ekkora a baráti köre, hogy 15.000, idézet Kubatov Gábortól Komcsit tartanak csak Pécsen nyilván, akik…
- Nem, még egyszer mondom, nem tartunk nyilván. Viszont a helyzet az az, hogy ha egy pártnak több mint százezer segítője van, gondolja meg ez azt jelenti, hogy tulajdonképpen egy-egy segítőnk ha a saját utcáját, vagy a saját lépcsőházát nagyjából ismeri, akkor az egész országot ismeri és pont az volt a lényeg, hogy próbálja meg a létező legteljesebb szövetséget kötni a választókkal, mert úgy gondoltam, vagy úgy gondoljuk, hogy pont abból a politikából van elege mindenkinek, hogy négy évente csak egyszer kopogtatnak rá, akkor kell a szavazat, bódítják, azt utána nem…
- Egyébként rá se nyitják az ajtót. Ez így mind rendben van, amit mond, de Kubatov Gábor nem erről beszélt. Megkérdezték azóta, amióta nyilvánosságra került ez a hangfelvétel, hogy most igazat mondtál Gábor, vagy mi ez? Tehát hogy ha önök nem tudnak arról, hogy olyan szavazókat is nyilvántartana egy adatbázisban a Fidesz, akik nem a Fidesz szavazói, feltételezhetően nem is adták áldásukat ahhoz, hogy őket nyilvántartsák, akkor miért beszél erről a pártigazgató, ha ez nem igaz? És ha nem igazat mond, akkor önök megkérdezték, hogy miért hozta önöket ilyen hírbe?
- Még egyszer mondom, kizárólag azoknak a választóknak az adatait kezeljük, akik erre felhatalmazást adtak nekünk, kizárólag.
- De ő másról beszél.
- De ezt csak akkor nem akarja megérteni, de nem baj, nem csüggedek, még egyszer elmondom.”

„- Hát de akkor ezt mondjuk össze kellett adni, hogy te Géza aktivista, hány nem fideszes szavazót ismersz? Én 15-öt és akkor ezt összeadták 15 000-ig?
- Egyébként a helyzet az az, hogy azt lehetett tudni nagyjából a korábbi eredmények alapján, hogy nagyjából az MSZP-nek a szavazóbázisa mekkora, mert csak meg kell nézni, tudja ez egyszerű dolog, fog egy adatsort mondjuk és a létező összes eddigi választást egymás mögé teszi, milyen pártmozgások voltak és akkor nagyjából fel lehet mérni minden egyes körzetben, hogy eddig hogy szavaztak az emberek, milyen volt a második forduló, vagy az átszavazás, átmozgás, milyen pártokhoz és ebből össze lehet ezt rakni. Tulajdonképpen ön is erről beszélt most a második fordulóban. Ezt csinálja gondolom mindenki, elemzi, hogy mi történt az első fordulóban, hány szavazatot kaptak korábban, az SZDSZ ennyit kapott, most az LMP ennyit. Korábban kisgazdák voltak, azok eltűntek, milyen a kisgazdákhoz hasonló karakterű választókkal kapcsolatos szövetséget kötő párt mozog az adott körzetben. Tehát ezek ilyen elemzések és elemző dolgok, és hogy ha ezt hozzátesszük egy terepismerethez, nem kell semmifajta listát készíteni ahhoz, hogy ezt nagyjából..
- Jó, tehát akkor fejben tartják. Én nekem ez hihetetlen, de...
- Ugyanis nem egyszerre tart valakit 15.000 embert fejben, de mondom még egyszer, több mint százezer segítőnk volt.”

2010. április 14.
Dacos kirohanások helyett Orbánt terelgetné az LMP
Origo

„A fontosabb ügyek között - ebben több, általunk megkérdezett LMP-s is egyetértett - az első helyen szerepel majd a párt- és kampányfinanaszírozás átalakítása, és a klímatörvény. Előbbiről a a Transparency International és a Freedom House készített kidolgozott javaslatot - amely a jelenlegi ciklusban nem ment át -, ezt Schiffer András, a párt listavezetője szerint lehetőleg az új Országgyűlés első ülésnapján benyújtják majd.”
„A Jobbikkal való együttműködést sem zárják ki kategorikusan, és nem tartanak attól, hogy egyes döntéseik miatt politikai támadások érik őket - a parlamentbe készülő LMP képviselői azt állítják, szeretnének szakítani az elmúlt 20 év rossz politikai beidegződéseivel. Abban nem reménykednek, hogy javaslataik csont nélkül átmennek a Fideszen, de azt ígérik, dacos kirohanások helyett arra figyelnek, hogy Orbán Viktort az általuk jónak tartott pályán tartsák.”
„Vágó Gábor szerint a lehetséges kétharmados többség miatt ’lehet, hogy inkább csak kommentelési lehetőségeink lesznek’.”
„A megkérdezett LMP-sek közül többen említették a vidékfejlesztés és a mezőgazdasági támogatási rendszer átalakítását is, Vágó szerint ennek fontos eleme a termékláncok lerövidítése, illetve az a törekvés, hogy az élelmiszereket nagyobb arányban fogyasszák megtermelésük helyén. A titoktörvény felülvizsgálata is a fontos célok között szerepel.”
„Jávor Benedek, a párt budapesti listavezetője szerint a lényeg, hogy az LMP ne dacból politizáljon. ’Ha egy javaslatot demonstratív módon terjesztünk be, senki nem fogja megszavazni, erről szólt az elmúlt húsz év.’ Szerinte ezért mindenképpen az egyeztetésekkel kezdik majd, mielőtt bármit beterjesztenek. Szerinte vannak pozitív példák, például a ciános bányászat elleni javaslatukat korábban mind az öt parlamenti párt támogatta.”
„Több megkérdezett is utalt rá, hogy nem fognak különbséget tenni a javaslatok között a benyújtók szerint, és szövetséget vagy koalíciót sem kötnek majd más pártokkal a parlamentben.”
„’Fel vagyunk készülve rá, hogy ha megszavazunk egy fideszes javaslatot, Lendvai Ildikó kétségbeesett sajtótájékoztatót tart majd, és fordítva’ - jelentette ki Jávor”

2010. április 14.
Megrázó vereség – visszavonul a politikából a roma jogvédő
SZEMKÖZT: Horváth Aladár, elnök, Roma Polgárjogi Alapítvány
MTV online, Ma reggel. Videó

„Krug Emília, a 168 Óra munkatársa: - …ha az ember elmegy vidékre riportot írni, akkor miért látja azt, hogy vannak porták, ahol otthon vannak az emberek, de nincsen semmi vetve a földbe, hogy nincsenek olyan dolgok, amikről nem hiszem el, hogy pénzkérdés lenne, nem? Horváth Aladár: - De, de, csak azt gondolja az ember, hogy egy picit magasabb szintről is lehet erről a kérdésről beszélni…Mert hogy a cigányemberek és a nem cigányemberek leszakadó társadalma az egy olyan világ, amelyet egy nagyon pontosan cizellált szociális-gazadasági-társadalmi rendszer elnyomó mechanizmusai határoznak meg. Az ott élő világot látni és ismerni, az egy speciális része a magyar világnak, és azt gondolom, nagy hiba lenne leegyszerűsíteni a kérdést arra, hogy vetnek-e vagy ásóznak-e a kertjükben vagy sem.”

2010. április 14.
Megszűnő mentelmi jog – új eljárás az MDF vezetői ellen UD Zrt. ügyben
A Ma reggel vendége Futó Barnabás ügyvéd
MTV online. Videó

„Futó Barnabás, a feljelentő UD Zrt. sértetti jogi képviselője: - Azt hiszem egyértelmű, hogy megalapozott a gyanú velük szemben… Én azt hiszem, hogy lehet, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség arra az álláspontra jut, amit én is képviselek, hogy nem kényszerítésről, hanem zsarolásról van szó… ebben az esetben természetesen vádemelés történik, s akkor a bíróság előtt kell felelniük azért, amit tettek. …Énszerintem a nyomozás három hónap alatt be fog fejeződni, hiszen már nagyon előrehaladott stádiumban van… Ha a vád zsarolás, akkor magasabb a büntetési tétel, akkor akár nyolc évig is terjedhet a felső határ.”

2010. április 13.
Vásárhelyi Mária: "Meddig fenntartható a gyűlölet?"
STOP

„Az egész kereskedelmi médiarendszert érintheti a Fidesz túlereje. A médiaszociológus emlékeztet rá, hogy amikor 2006-ban kirobbant az őszödi beszéd miatti botrány, a két nagy kereskedelmi televízió egymással versengve cuppant rá a történésekre, míg a mostani, alkotmányos alapkérdéseket érintő Kubatov-ügy kapcsán feltűnően hallgattak. Vásárhelyi érzékeli a tévévezetők félelmét, a TV2 átállása a hatalom új birtokosai mellé már megkezdődött, a médium beállt a majdani kormány-televízió szerepébe, és az RTL Klub is ott liheg a nyomában. Az állami cégektől érkező reklámbevételek jelentősek, ezek központi megvonása képes ellehetetleníteni a tőlük függő médiumokat, így a balliberális oldalra sorolt rádiókat is.”
„… ezzel párhuzamosan várható a Fidesz-barát orgánumok (Hír TV, Echo TV, Lánchíd Rádió, Inforádió) további felfuttatása. Az említett médiumok egy része még a Fidesz vasárnapi elsöprő győzelme után is elszámoltatást követelve fuldoklik a szocialistákkal szembeni gyűlölettől. Miután a sajtó dolga, hogy a mindenkori hatalmat kritizálja, Vásárhelyi Mária kíváncsi rá, meddig lesznek vevők az emberek egy 20 százalékos ellenzéki párt ócsárlására. Meddig lesznek képesek ezek a rádiók és tévék fenntartani a gyűlöletet? Mit fognak a jövőben leleplezni? Vásárhelyi szerint a jobboldalhoz köthető elektronikus médiumok többsége nem felel meg a demokratikus nyilvánossággal szemben támasztott követelményeknek, működésük sokkal inkább emlékeztet a diktatúrák propagandaeszközeire.”

2010. április 12.
Érvek pro és kontra: A csoportos kereset Magyarországon.
Jogi Fórum

„Alig három hét telt el azóta, hogy az országgyűlés által 2010. február 22-én elfogadott Pp. módosítást Sólyom László köztársasági elnök visszaküldte a honatyáknak újragondolásra. Azóta is éles viták tárgya, nemcsak szakmai körökben.”
Csakúgy mint a hamburger, vagy a lájtkóla, a csoportos keresetről is tudjuk, hogy az Egyesült Államok jól kitalált import-terméke, mely szép csendesen próbál begyűrűzni az európai kontinensre. Az angolszász jogrendszer talaján fejlődött, angolul „class action” névre keresztelt, majd százéves múltú jogintézmény lényege egy jogi fikció: a bíró kezében van a döntés, hogy egy adott esetet úgy tekinti-e, hogy a felperesek által nehezményezett jogsértés a csoport minden egyes tagját ugyanolyan módon érintette. Ha ezt elfogadja, pernyertesség esetén a csoport minden egyes tagját egyforma mértékű kártérítés illet meg.”
„A törvényjavaslat sok helyen hézagos és emiatt hatalmas terhet ró a bírói karra.”
„Homályosak a csoportképzés fogalmai.”
„Maga a köztársasági elnök is nyomatékosan hívja fel a figyelmet a törvényt visszaküldő, Parlamentnek címzett levelében, hogy a törvényjavaslat bizony több sebből vérzik. Nem tisztázottak többek között a felperesi csoporton belüli viszonyok és a döntéshozatali szabályok, ahogyan a perbeli képviselet szabályai sem, különösen arra az esetre, ha az ügyész vagy közigazgatási szerv kezdeményezi az eljárást. Súlyos problémaforrás az eljárás költségei és külön kifogásolható a csoportos keresetindítást kezdeményező társadalmi szervezet perköltség-ellentételezése.”

2010. április 12.
Baka András: Fontos lenne a bírói teljesítmény értékelése
Már tesztelik a magyar bírók teljesítményét értékelő rendszert
Jogi Fórum

„Egyelőre kísérleti, tesztidőszakban van a magyar bírók teljesítményét értékelő rendszer, amelyhez hasonló még nem sok helyen működik Európában sem, de bevezetése fontos lenne Magyarországon – mondta a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnöke hétfőn Zalaegerszegen, a Zala megyei összbírói értekezletet követő sajtótájékoztatón”
„Nagyon fontos lenne, hogy létezzen egy, a bírák működéséről valós képet adó értékelési szisztéma, amely azonban nem vesz el túl sok időt a bíráktól - jelentette ki Baka András.
A legfőbb bíró szerint a jól működő holland és finn példát is érdemes lenne tanulmányozni, mielőtt elkészülne és kiterjesztenék az értékelési, mérési rendszert. A főbíró újságírói kérdésre azt mondta: nem szívesen kötné határidőhöz, hogy mikortól működhetne ez a szisztéma Magyarországon, de azt nagyon fontosnak nevezte, hogy legyen.
A magyar bírósági rendszer helyzetét értékelve arról beszélt, hogy a bírók adminisztratív leterheltsége rendkívül nagy mértékű, az Állami Számvevőszék megállapítása alapján is alulfinanszírozott a működés és elavult az informatikai rendszer, ugyanakkor egységesebb működésre is szükség van.”

2010. április 11.
Martin Luther King álma ma is álom
Metazin, Salon

„Amerika az idén is nagy reverenciával emlékezett meg Martin Luther King meggyilkolásának évfordulójáról, de az egyenlőtlenség, amely ellen a legendás tiszteletes harcolt, jelentős részben ma is fennáll. ’Négy évtized alatt édeskevés történt, már ami a gazdasági egyenlőséget illeti. Sőt, a legutóbbi pénzügyi krach és gazdasági visszaesés még el is mélyítette a szegénységet, s az igazságtalanság annál nagyobb, mivel a felső néhány százalék elképesztő jólétben él’ – írja a Salonban a hírneves veterán tévékommentátor, Bill Moyers és régi munkatársa, Michael Winship író.”
„A két nagy párt egyaránt az individualista, mohóságra alapozott szabadpiaci ideológiát vallja, ’márpedig az amerikaiak többsége mást akar’. Egyre többen látják úgy, hogy a növekvő egyenlőtlenség árt az országnak, a nagyvállalatok hatalma túlzott, a pénz megrontotta a politikusokat, a szegényebbeknek pedig joguk van a segítségre, mert a piac nem méltányosan osztja el a javakat.
A szerzők végül Kenneth Arrow Nobel-emlékdíjas közgazdászt idézik, aki szerint ’a civilizációnak akkor van értelme, ha mindannyian úgy érezhetjük, hogy ugyanannak a társadalmi rendnek vagyunk részesei’.”


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!