Bolgár György interjúi a Galamusban - 2010. április 13.
- Részletek
- Bolgár György - Megbeszéljük
- 2010. április 15. csütörtök, 05:26
- Bolgár Gy. - Megbeszéljük
Bolgár György: - Arra szeretnénk választ kapni, hogyan jutottak a szocialisták és a Fidesz idáig, a 2006-os választások óta? Mikor, milyen fordulópontokon változott meg a 2006-os győzelmi arány, hogy ilyen súlyos vereség lett belőle? Lehet-e ezeket bizonyos nagy eseményekhez kötni, vagy egy folyamatos lemorzsolódás volt észlelhető, tapasztalható az MSZP szavazótáborában és ezzel együtt növekedés a Fideszében?
Závecz Tibor: - Erre a kérdésre is-is a válasz. Az első igazi nagy fordulópont 2006 kora nyarán, május-június időszakában volt. Az MSZP a választásokat követően a győztesnek kijáró plusz támogatottsággal rendelkezett a közvéleményben. Tehát felé fordultak az emberek, néhány százalékpontot még emelni is tudott a választási eredményhez képest. Viszont Gyurcsány Ferenc csomagjának bejelentése radikálisan lecsökkentette a támogatottságot, mégpedig 40 százalékos mértékben. Ez a parlamenti választásokhoz hasonlított adat.
- Mennyi volt, 43 százalék talán?
- Igen. Tehát pillanatok alatt, tulajdonképpen már a nyáron levitte ez a népszerűségüket 40 százalék alá. Pedig előtte az emelkedés megfigyelhető volt, és majdnem 50 százalékon volt májusban a győztesnek kijáró plusz támogatottság, aztán lement 40 százalék alá. A csomag bejelentése főleg a bérből és fizetésből élők számára volt egy, mondhatni, feldolgozhatatlan trauma. Nem is kerültek már igazán vissza ezek a szavazói tömegek a mostani választásokig sem.
- Azt is lehet tudni, hogy ezek pontosan kik voltak?
- Igen, azért mondtam a bérből és fizetésből élőket. Tehát egy aktív korosztály, amely a parlamenti választások időszakában, vagy inkább előtte, az ígéretlicit nagy megfigyelője volt. Általában a pártokat aszerint próbálta meg kiválasztani, hogy milyen egzisztenciát javító intézkedéseket tesznek. Egyébként a mostani választásoknál ez nem volt annyira megfigyelhető. Tehát a lényeg az, hogy ezeket az embereket taszította el ennek a csomagnak a bejelentése. Utána tulajdonképpen egy kopás volt megfigyelhető, egészen 30-35 százalék közötti arányig, ami minden kormánypártot elér. Valamelyiket hamarabb, valamelyiket később, de minden kormánypárt támogatottsága automatikusan csökken. Ez így volt a rendszerváltás óta. A támogatottság folyamatosan csökkenni kezd, visszaáll arra a szintre, ahol elveszíti a párt a perifériáját. Megmarad a mag és megmarad a gyűrű, tehát a következő réteg.
- Szóval bekövetkezett ez a morzsolódás, de vajon a szeptemberi-októberi zavargások mit eredményeztek?
- A szeptemberi-októberi zavargások egy picit emelték az MSZP támogatottságát. Van egy közhiedelem, hogy akkor valami megroppant. Akkor nem roppant meg az MSZP támogatottsága, nem lett rosszabb a társadalmi megítélése. Éppen ellenkezőleg, egy picit kedvezőbbé vált. Bármilyen furcsa, tulajdonképpen Gyurcsány Ferenc megítélése azokban a hónapokban javult. Hiszen ezek a történések kezelhetetlenek voltak a magyar társadalom számára. Tehát azt senki nem akarta, vagyis a társadalom széles tömegei nem akarták, még akkor sem, ha az MSZP-vel nem voltak kibékülve, hogy ilyen jellegű események forduljanak elő, mint akkor, és ezek legyenek a hírek középpontjában.
- A rend és a nyugalom pártján álltak, és ebben az esetben a kormány pártján. Nagyobb mértékben ezek szerint, mint amikor a megszorító csomagot bejelentették.
- Így van. Aztán elkezdődött a kormányzás, és a reformok címszóval illetett intézkedéssorozat. Ez körülbelül 30 százalékra koptatta le a szocialista párt támogatottságát.
- Mikorra történt ez meg?
- 2007-ben tulajdonképpen végig ezen a szinten volt.
- Vagyis 2007-ben még 30 százalék körül volt, és a Fidesz támogatottsága mekkora volt akkoriban?
- A Fideszé abban az időben 55 százalék körül volt. Tehát amennyit veszített az MSZP, körülbelül annyit szedett össze a Fidesz. Egy 15 százalékpont körüli támogatottságról beszélünk mínuszban, illetve pluszban, és ezek az emberek más-más szavazói közegekből jöttek. Tehát nem arról van szó, hogy átpártoltak, ezek nem egyértelműen átáramló szavazók voltak. Mindenesetre ez így volt körülbelül 2007 végéig, 2008 elejéig.
- De itt azért már körülbelül kialakult az egy a kettőhöz arány. Tehát a 30 százalék alatti MSZP és az 50 százalék fölötti Fidesz. Ez már nagyjából rögzült, ugye?
- Így van. A következő fordulópont az úgynevezett szociális népszavazás időszaka volt. Ez 2008 márciusában volt, amikor már az akkori népszavazást megelőzően, de főleg utána, a Fidesz fürdött a sikerében, az MSZP pedig tulajdonképpen vereséget szenvedett. Onnantól kezdve elkezdődtek a koalíciós feszültségek, megtörtént a koalíciós szakadás. Ez megemelte a Fidesz támogatottságát, egyértelműen és elég tartósan a 60 százalék fölötti tartományba került. Az MSZP támogatottsági adatai már kettessel kezdődtek, valahol 25 százalék környékén voltak. Utána következett a szocialista párt egyedüli kormányzása. Ez az időszak igazándiból nem csökkentette a támogatottságot, 25 százalék környékén volt, a Fideszé pedig stabilan 60 százalék fölött.
- Csak aztán jött a világgazdasági válság.
- A világgazdasági válság jött először, azután pedig a kormány, illetve a kormányfő válsága.
- A kettő között lehet látványos közvélemény-kutatási különbséget találni? Tehát mondjuk 2008 ősze, amikor érezhetővé vált, hogy baj van, a Valutaalap segítségére szorulunk, és nagyon legyengült a forint, és aközött mondjuk, amikor Gyurcsány azt mondta, hogy lemondok, mert nem akarok akadálya lenni a kibontakozásnak. A két esemény között történt lényeges változás a támogatottságokban?
- Ha fölmentést nem is adott a kormány számára a világgazdasági válság, de azt, hogy valamilyen módon megpróbálta kezelni ezeket a problémákat, annyiban díjazták a választópolgárok, hogy nem csökkent a párt támogatottsága.
- Például amikor néhány nap alatt elintézte a Gyurcsány-kormány, hogy ki legyünk segítve, és mondjuk, ha a görögökkel hasonlítjuk ezt össze, ők hónapok óta kínlódnak, hogy összeszedjék a hiteleket. Ez akkoriban a Gyurcsány-kormánynak néhány nap alatt sikerült, és ez bizonyos értelemben stabilizálta a szocialisták támogatottságát?
- Ez stabilizálta egészen addig a helyzetét, amíg nem következett be az a fajta fordulópont, aminek nyilván kevésbé a közvélemény-kutatásokból származó okai voltak, hanem inkább politikai. Nem az MSZP támogatottsága volt alacsony, hanem Gyurcsány Ferenc lemondott, távozott, és tulajdonképpen…
- …Nyilván Gyurcsány személyes támogatottságának a hiánya volt megfigyelhető.
- Így van. És ami tulajdonképpen az i-re feltette a pontot, az maga a kormányfőkeresés kaotikus szituációja, ha még visszaemlékszünk, ez döbbenetes módon 20 százalék alá vitte az MSZP támogatottságát.
- Milyen volt a támogatottsága, amikor még Gyurcsány miniszterelnök volt, tehát mondjuk még a lemondás pillanatában?
- Márciusban volt 25 százalékos, júniusban pedig már 19, tehát az április-május időszakát nagyon nehezen bocsátották meg az emberek.
- Tehát gyakorlatilag arról van szó, hogy Gyurcsány utolsó periódusában még 25 százalék volt a támogatottság, és onnantól kezdve lényegében hiába volt sikeres az MSZP és a Bajnai-kormány válságkezelése, ha nem is végig 19 százalékon maradt, de kora nyáron 19 volt és most is annyi.
- Így van, 20 százalék körüli. Tehát a parlamenti választásokat szűk egy évvel megelőzően tartotta azt a szintet, amit most elért a választáson. Nagyjából ugyanazt a közeget fogta meg. Azt lehetett látni, hogy az MSZP-nek van 700 ezer teljesen biztos és valahány százezer egész valószínű szavazója, akiket persze még nagyon lendületbe kellett hozni a parlamenti választásokig. Ez tulajdonképpen sikerült az MSZP-nek, vagy nagy részben sikerült. Úgyhogy ez a szűk egymillió szavazat, amit elért a választáson, nem azt mondom, hogy a maximum, amit ki tudott hozni a párt abból a támogatottsági arányból, ami az utóbbi időben megfigyelhető volt, de annak a felső határán van.
- De ezek szerint a Gyurcsány utolsó mérésénél lévő szintet nem tudta elérni az MSZP.
- Azt nem tudta elérni. Akkor ma 25 százalékot látnánk a választási eredménytáblán és jóval több mandátumot. Illetve akkor valószínűleg a Fidesz kétharmadának megvalósulásáról kevesebbet lehetne beszélni, mert nem lenne annyira valószínű.
- Hogy szerepelt a Fidesz ebben a periódusban? Ha Gyurcsány távozásától mostanáig 60 százalék körüli és afölötti volt a támogatottságuk, akkor ahhoz képest meglepetés az 53 százalék alatti teljesítés.
- Igen, folyamatosan 60 százalék környékén volt, egészen a tavalyi Európai Parlamenti választásokig. Talán még azt is mondhatom, hogy inkább 65 százalék környékén volt, de abban az időben a közvélemény-kutatók is, meg a politikai elemzők is nagy meglepetéssel tapasztalták, hogy a Jobbik sikeres választási kampánnyal jó eredményt ért el az EP-választáson. És elindult egy folyamat, amely tulajdonképpen szerintem az utolsó napig tartott, a választások napjáig. A Fidesz szélén álló, radikálisabb hanghordozást kedvelő szavazói magatartás rejtély volt mindenki számára. Kérdéses volt, hogy ők végül is ennél a pártnál maradnak, és abban bíznak, hogy egy kormányzóképes erő az ő helyzetüket a következő években, de minél gyorsabban javítani fogja, avagy annak a hangütésnek lesznek a támogatói, amelyik ilyen mély tartalommal talán nem tölti meg a választási kampányát, ámde nagyon keményen és határozottan, a politikai elittel szemben megfogalmazza a maga averzióit, hogy nagyon finom szót használjak. És ebben az ingázásban végül is elég sok, a várakozásokhoz képest meg főleg sok választópolgár, végül is a Jobbikhoz ment. Az EP-választáson 400 ezer szavazó volt, ha jól emlékszem, most pedig a Jobbik lényegében megduplázta a támogatottságát.
- Igen, sokan azt gondolták, hogy akkor a radikálisok, a szélsőségesek, akik mindig könnyen mozgósíthatók, elmentek mind. Nyilván ennyi van nekik a tarsolyukban, nem sokkal több, ezért százalékban kisebbek lesznek. Hát nem így történt. Sikerült a dühöt és az agresszivitást még inkább fölgerjeszteni.
- Igen, Magyarország politikai elitje az elmúlt egy vagy háromnegyed évben nem igazán tett sok olyan lépést, ami ezeknek az embereknek a radikalizmusát leszerelte volna. Tehát nagyon hiányzott a konszenzus a parlamenti pártokból, annak érdekében, hogy leszereljék az efféle radikalizmust.
- Talán éppen az Ipsos közvélemény-kutatása mutatta ki a választások előtt, hogy a Fidesz Jobbik elleni kampánya mintha sikeres lett volna, visszaszorult valamelyest a Jobbik. Aztán kiderült, hogy éppen ellenkezőleg. Mi lehetett ennek az oka? Van erre vonatkozóan valamilyen tippjük, benyomásuk, esetleg ennél konkrétabb?
- Az utolsó előtti héten készült az a felmérés, amelyben azt regisztráltuk, hogy a nagyon erőteljes Fidesz-kampány, amely morálisan próbálta a Jobbikot ízekre szedni, valamelyest sikeres.
- Igen, néhány botrányos ügyön keresztül próbálta ellehetetleníteni.
- Ebben a vonatkozásban eléggé karakteres volt ez a kampány. Az utolsó héten viszont a válaszok is erőteljesek voltak, és főleg az interneten voltak efféle harcok a két párt között. Talán a Jobbik fölvette a csatát vagy a harci ruhát a Fidesszel szemben, és azt érzékeltük, hogy nagyon sok fiatalt sikerült az utolsó héten visszacsábítania magához, és ez sikert hozott számukra.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
- << Előző
- Következő
