rss      tw      fb
Keres

Moszkva tér



2011. február 2. szerda
Tarlós mérlegeli a Jobbik indítványát, a Moszkva tér esetleges átnevezését

„Tarlós Istvánt arról a kezdeményezésről kérdezték, amely szerint átneveznék a II. kerületi Moszkva teret. A főpolgármester azt mondta, az elnevezés ambivalens érzéseket kelt benne. Nem biztos, hogy ez az elnevezés a legrosszabb, és abban sem biztos, hogy nekik most ’érzelmi feszültségeket’ kell gerjeszteniük. Noha a kezdeményezést tisztességesnek és érthetőnek tartja. Mérlegel – mondta –, és a ’legpolitikusabb’ döntést hozza majd meg a kérdésben.
A Fővárosi Közgyűlésben még 2001-ben merült fel, hogy a Moszkva tér nevét Széll Kálmán térre változtassák. A testület többségét alkotó MSZP-SZDSZ képviselők akkor leszavazták az ellenzék javaslatát. A Jobbik tavaly szeptemberben nyújtott be határozati javaslatot az Országgyűlésnek, indítványozva, hogy a Moszkva tér kapja vissza korábbi nevét, a Széll Kálmán teret.”


2011. március 25. péntek
Tarlós: körvonalazódik a megegyezés a Moszkva tér átnevezése ügyében

„A főpolgármester szerint már körvonalazódik a megegyezés a budapesti Moszkva tér Széll Kálmán térre való visszanevezése ügyében. Tarlós István a Magyar Televízió Ma reggel című műsorában azt mondta: ’a (magyar) kormány egyik tagja már beszélt erről az orosz nagykövet úrral (...) és körvonalazódik egy megegyezésféle’.”


2011. március 25. péntek
Az orosz nagykövet nem kommentálja Tarlós közlését a Moszkva tér tervezett átnevezése ügyében

„Oroszország budapesti nagykövete egyelőre nem kommentálja Tarlós István főpolgármester azon közlését, hogy megegyezés körvonalazódik a Moszkva tér Széll Kálmán térre való visszanevezése ügyében, közölte az orosz diplomáciai képviselet pénteken az MTI-vel. A nagykövetség közölte: nem kívánja sem megerősíteni, sem cáfolni, hogy a magyar kormány részéről valaki konzultált volna az ügyben a nagykövettel, illetve, hogy bármilyen megegyezés körvonalazódna. ’A nagykövetség figyelemmel kíséri a sajtóban megjelenő híreket, és egyelőre semmilyen formában nem kommentálja ezt a kérdést’, tudatta a diplomáciai képviselet.”


2011. április 27. szerda
Huszonhat budapesti közterület kap új nevet

„Huszonhat budapesti közterület kap új nevet, miután a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén a képviselők 21 igen és 3 nem szavazat mellett elfogadták Tarlós István főpolgármester előterjesztését. Az MSZP-frakció nem vett részt a szavazásban, az LMP nemmel voksolt a javaslatra.
Tarlós István az indoklásában arra is kitért, hogy javaslata lehetőséget teremt a múlt rendszer által preferált, a rendszerváltás után 21 évvel azonban már ’kevéssé elfogadható’ közterület-elnevezések megváltoztatására is…  A rendelet szerint… a II. kerületi Moszkva tér ismét Széll Kálmán tér lesz… A VIII. kerületi Köztársaság tér pedig II. János Pál pápa nevét viseli majd.”


2011. április 28. csütörtök
Oroszország értetlenségét fejezte ki a Moszkva tér átkeresztelése miatt

„Az orosz külügyminisztérium értetlenségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy döntés született a budapesti Moszkva tér átkereszteléséről, közölte Alekszej Szazonov, a minisztérium helyettes szóvivője csütörtöki sajtótájékoztatóján. Szazonov szerint… az orosz fél nem látott és nem lát a Moszkva tér elnevezésben ideológiai töltetet, az inkább más államok baráti érdeklődését testesíti meg Oroszország és Moszkva iránt. A hírügynökség utalt rá, hogy a Moszkva tér a magyar főváros egyik legforgalmasabb közlekedési csomópontja. 1951-ben nevezték el Moszkva térnek. Ezt megelőzően Széll Kálmán néhai miniszterelnök nevét viselte. A Jobbik nevű szélsőjobboldali párt tavaly ősszel kezdeményezte a parlamentben, hogy a tér kapja vissza korábbi nevét.”

***

A Moszkva tér

Helytörténeti kiadvány – (1997. szeptember)
Farkas Zsolt–Nagy Endre

„A tér eredetileg Gödör néven volt ismert, mely elnevezést az itt lévő agyagbányáról kapta. 1929. április 4-én keresztelték Széll Kálmán térre. 1951. november 9-én Széll Kálmánról Moszkva térre keresztelik át.

A tér több nem hivatalos néven is ismert. A 60-as, 70-es években Kalefnak hívták az itt találkozó fiatalok. A Moszkva térnek ezt a belső kürtét, ahol a villamosok fordulnak Kalefnak hívják, más források a tér egészére vonatkoztatják ezen elnevezést.

A budai jassznyelv Mólónak hívja a budapesti emberpiac központját. Az elnevezés konnotációja igen kifejező: horgászat a munkások között a munkaadóknak, halászat a melósnak, aki várja, hogy kifogják és elvigyék dolgozni.

A 80-as évekbeli újabb generációk Moszkvás megjelöléssel jelölték a teret. Egyes értelmezői közösségek, enyhe iróniával talán, Krasznaja plósagynak hívják.

A tér neves énekesek és zenekarok dalaiban is szerepel: Jákó Vera, Hobo, Neurotic, Kampec Dolores.”

„…ha történetiségében szemléljük a Moszkva téri fiatalokat, feltérképezhetjük a mindenkori divatok, zenei stílusok, szubkultúrák váltakozását az 50-es évek jampeceitõl kezdve napjaink Rave fiataljaiig.

A fénykor azonban egyértelműen a 70-es és a 80-as évek csöves korszaka volt, mikor a tér nem egyszerűen találkozási pontként működött, hanem a társas-együttlét színtere is volt egyben, s több híres galeri is megtelepedett a Gödörben (pl. Nagyfa, Moszkva téri galeri).

Az 50-es 60-as évek (terrorja) – rövid haj, nyakkendő, öltönynadrág és tánciskola – után a fiatalok (s nem csak a kőkemény, lecsúszott, kábítószeres, bűnöző mag) ezrei élték ki lázadó hajlamukat a csövezésben.”

„…ma ezeknek a fiataloknak a többsége műselyem öltönyben és nyakkendőben tengeti az életét, s alkoholmámoros érettségi találkozókon nosztalgiázik, mikor a Moszkván egy kis körrel és Bélások kunyerálásával akár 18-20 forintot is összeszedhetett egy ember.
1980-ban az Automata Büfében egy forrócsoki 2 Ft, egy szalámis zsemle pedig 2X2 Ft-ba került. Almaborhoz 12 Ft-ért lehetett jutni. Esténként pedig el lehetett menni a Budai Ifjúsági Parkba, ahol egy nagyon jó büfé is üzemelt zöldre festett bádog asztalokkal.

A 80-as évek második felében a csöves mozgalom lassan kifulladt, s a téren a fiatal bandák helyét átvették a valódi csövesek: munkanélküliek, otthontalanok, illegális bevándorlók. A tér célpont helyett ismét kiindulási pont lett.”

Összegzés
Összességében azonban a Moszkva tér ma fővárosunk legkorszerűtlenebb nagyforgalmú csomópontjának tekinthető.
Ez így igaz, de szeretünk Moszkva tér!

I ♥ Moszkva tér! (Graffiti a könyvesbolt melletti telefonfülke bordázatáról. Ismeretlen művész munkája)”

***

Ráday Mihály
„Antivanília- és fradiklubot alapítottunk, miközben a Kalef felé tartva nyalogattuk a meggy lelke és a mazsolás császárkörte ötven filléres gombócait. Hol van már a Lövőház utcai zseniális fagylaltos, az ötven filléres gombóc, a trucc, hogy mi juszt sem eszünk vaníliát és nem drukkolunk ugyanannak, mint a többiek. Hol van már a fiatalságunk, s (hol vagytok ti régi játszótársak), akikkel együtt mentünk előbb a Marczibányi téri általánosból, majd a Rákóczi gimiből a Moszkva téren át hazafelé, holott bármely más irányban rövidebb lett volna az út.

Arra kellett hazafelé mennünk, mert a téren (mindig történik valami), mert addig is együtt bandukolva volt idő váltani a világot, s a kettő hetvenes diákbérlettel végül onnan mindenki hazajutott. Emlékeznek? Akkor még nem zárták a 83-as, a 81-es (később 56-os és 58-as) villamosok ajtóit, fürtökben lógtunk reggelente.”

„1989-91 tájt, a tömeges utcaátkeresztelések korszakában több javaslat érkezett a Főváros testületeihez a Moszkva tér nevének megváltoztatására. Kaphatott volna újat, meg a régit is. Aztán maradt az elmúlt évtizedekben már megszokott. A változás érintette volna számos busz és villamos feliratait, menetrendjét, a három határos kerület testületei közül sem igazán támogatta az átkeresztelést egynél több. A tér neve megmaradt.”

***

Markó György: A kalef – A Moszkva téri galeri 1964-1965
„A Kalef története egyben kiváló alkalom az állambiztonsági szervek módszereinek bemutatására. Ugyanakkor a történelmi feldolgozásokhoz képest talán sok az idézet, de úgy véltem, hogy az ügynökjelentések mindennél érzékletesebben adják vissza a korszak hangulatát, sajátos szóhasználatát. Mindeközben tudatosan tettem eleget a tudományos kutatás megkívánta formai elemeknek. Véleményem szerint a történelem nagyrészt a közemberek története és ez nem minden esetben azonos a politikusok, hadvezérek cselekedeteinek leírásával. Néhány tucat fiatalember meghurcoltatása legalább annyira jellemző a hatvanas évek Magyarországára, mint amennyi tanulságot például a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága üléseinek elemzéséből levonhatunk.”

***

Facebook:
A Moszkva tér neve maradjon Moszkva tér
2400 kedvelővel
Moszkva TÉR: Én így szeretlek
73 kedvelővel
A Moszkva tér nekem mindig Moszkva tér marad (lásd még: El a csavarhúzókkal az utcanévtábláktól!)
8892 kedvelővel
Nevezzük át Tarlós Istvánt
16 989 kedvelővel

***

Lásd írásunkat: Egy újállamalapító vallomásai


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!


Nevezzük át Tarlós Istvánt