rss      tw      fb
Keres

Képünk a világban: Orbán, a történelemre vak cinikus



– The Guardian: Magyarország lesz az első EU-tagállam, amelyik önkényuralmi állammá válik?
– Die Presse: A Fidesz a következő kormányokat is destabilizálhatja
– Die Welt: A tomboló változatlanság országa; Orbán, a történelemre vak cinikus
– A Libération az új magyar alaptörvény történelemfelfogásáról
– Kommerszant: Magyarország megszűnt köztársaság lenni
– Cseh gazdasági hetilap: Egy arrogáns párt alkotmánya


Guardian: Magyarország lesz az első EU-tagállam, amelyik önkényuralmi állammá válik?

Az új magyar alkotmányról közölt elemzést hétfőn, az alaptörvény aláírása alkalmából a The Guardian internetes változata.

A legnagyobb baloldali brit napilap online kiadásán hétfő délután megjelent írás szerzője, Jan-Werner Mueller – aki az amerikai Princeton egyetemén oktat politikatudományt és a The Guardian rendszeres szemleírója – felteszi a kérdést, hogy „Magyarország lesz-e az első EU-tagállam, amelyik önkényuralmi állammá válik?”

A Fidesz „természetesen nem így látja a dolgokat”. Az alkotmányról tartott múlt heti szavazás előtt „feltűnő módon” konzultált még a Velencei Bizottsággal is, amelynek ítészei a törvényesség uralmának védelmére és előmozdítására hivatottak – csakhogy a testület szakértői soha nem látták igazán a teljes alkotmányt, és végül „mélységes kételyeiknek” adtak hangot.

A Fidesz-politikusok igyekeztek elmagyarázni az amerikai kormánynak és az amerikai közvéleménynek is a Wall Street Journalben elhelyezett írásban, hogy az új alkotmány jelenti a kommunizmus végleges legyőzését, hiszen a régi alkotmány még  1949-ben sztálinista dokumentum formájában született.

A politikai PR-szakértők azonban „kényelmesen elfelejtik megemlíteni”, hogy az alkotmány 1989 óta a felismerhetetlenségig megváltozott. Arról sem tesznek említést, hogy az elmúlt húsz évben Magyarországon kialakult egy nemzetközi megbecsülésnek örvendő alkotmánybíróság, figyelemre méltó liberális-demokratikus ítélkezési gyakorlattal.

A brit lap szemleírója szerint az új alkotmánnyal kapcsolatos problémák közé tartozik a „hiányzó mandátum” is. A kormány állítása szerint a tavalyi választás – amelyen a Fidesz „a voksok valamivel több mint 50 százalékát szerezte meg, ám a választási rendszer sajátosságai révén ennél sokkal több parlamenti helyhez jutott” – a szavazófülkékben lezajlott forradalom volt, amely törvényesítette „a nemzeti együttműködés új rendszerét”.

Csakhogy a Fidesz nem ezzel kampányolt. Győzelmének magyarázata az, hogy a választók ki akarták dobni a korrupt szocialistákat, nem pedig „valamiféle mély vágyakozás egy nemzeti forradalom iránt”.

A szerző szerint az alkotmány „újításai” közé tartozik az ellenőrző és ellensúlyozó tényezők „átfogó gyengítése”, és az, hogy az új alkotmányt gyakorlatilag lehetetlen lesz módosítani, miközben számos jogszabályt csak kétharmados többséggel lehet majd elfogadni. Emellett az igazságszolgáltatásban és egyéb, „névleg független” intézményekben „módszeresen Fidesz-kinevezetteket” helyeznek el, „kivételesen hosszú időszakokra”.

Ennek eredményeként, még ha a Fidesz el is veszíti a jövőbeni választásokat, kinevezettjei folytatják a hatalomgyakorlást, miközben a párt maga minden valószínűség szerint jelentős befolyást őriz majd meg, mivel nem valószínű, hogy más politikai csoportosulás kétharmados többségre tud szert tenni. Bármilyen esetleges baloldali kormány költségvetését megvétózhatja a Fidesz kinevezettjeiből álló költségvetési tanács, és ezután „a Fidesz kinevezte elnök feloszlathatja a parlamentet”.

A szerző szerint ez az alkotmányos csomag „mélységesen illiberális”, és eltávolodik a közös európai demokrácia-értelmezésektől, amelyekben helye kell legyen a legitim ellenzéknek. Ezzel szemben áll az a „demokrácia”, amelyben egy párt – legyen akár hatalmon, akár hatalmon kívül – igényt formál az egész nemzet szószólójának állandósult szerepére.

***

Die Presse: A Fidesz a következő kormányokat is destabilizálhatja

Még távolabbi jövőbe tolódhat az euró bevezetése Magyarországon, írta a Die Presse című konzervatív osztrák lapban az új alaptörvény aláírása után Thomas Roser.

Az új alkotmány rögzíti, hogy a forint a nemzeti fizetőeszköz. A jövőbeli kormányok számára még egy hatalomváltás esetén is „nagyon fáradságos vállalkozásnak” bizonyulhat az euró bevezetése. Nemcsak az alkotmány, de nemzetközi szerződések és sarkalatos törvények megváltoztatásához is kétharmados többségre van szükség az alaptörvény szerint.

A bel- és külföldi bírálatok nem térítették el a Fideszt, Schmitt Pál pedig az ellenzék bojkottja ellenére aláírta az alaptörvényt. Noha az alkotmányban a hazai össztermék ötven százaléka alatti államadósságot írtak elő, nemcsak alkotmányjogászok, de gazdasági szakemberek is kétkedéssel szemlélik a 2012-ben hatályba lépő alaptörvényt. A Fidesz a jövőbeli kormányok mozgásterét is jelentősen szűkíti az alaptörvénnyel. „Még akkor is, ha a Fidesz elveszíti a következő választásokat, hatalmában áll megbuktatni az új kormányt”, idézte a lap Szabados Krisztián elemzőt. A költségvetési tanács révén a Fidesz a következő kormányok életét is még sokáig meg tudja nehezíteni, és tartósan destabilizálni tudja őket. A testület tagjai 6-12 évre szóló megbízatással rendelkeznek és a tanácsnak joga van megvétózni a költségvetési javaslatot. „Miután tavaly novemberben a tanács elnöke bírálni merte a véleménye szerint ’túl kockázatos’ 2011-es költségvetési javaslatot, a Fidesz az engedetlen tanács tagjait rövid úton megfelelő hívekre cserélte ki.” A testület összetételét most az alkotmány is megerősíti, és az csak kétharmados többséggel változtatható meg.

Nemcsak az alkotmánymódosítást tették lehetetlenné a jövőbeli kormányok számára, de az úgynevezett sarkalatos törvények révén az irányváltást is a költségvetési és szociális politikában, noha a kétharmados parlamenti többség „inkább kivétel, mint szabály” Magyarországon. A lap idézte a Wall Street Journalt, amely szerint az alkotmány „gyengíti a fékek és egyensúlyok rendszerét”.

***

Die Welt: A tomboló változatlanság országa; Orbán, a történelemre vak cinikus

A magyarországi viszonyokról jelent meg írás az új magyar alkotmány elfogadásának apropóján kedden a Die Welt című német konzervatív napilap internetes oldalán.

„Ideológia törvényi úton, fasizmus a hétköznapokban. Hogyan veszélyezteti Magyarország  új alkotmánya a demokráciát – Bepillantás a tomboló változatlanság országába”, áll Paul Jandl „A Fidesz mindenek felett” (Fidesz über alles) című írásának alcímében.

„Orbán Viktor a kitartó tiltakozások ellenére elfogadta az alaptörvényt: a középpontban a keresztény vallás és a magyar nemzeti büszkeség áll.

A tuningon múlik. Magyarország országútjain jóval a fordulat előtt gyártott kocsik pöfögnek, amelyeknek legalább egy közös vonásuk van Orbán Viktor kormányfő elit magánautójával: hátul a nagy Magyarországot ábrázoló matrica díszeleg. Dicsőséges lehetett a múlt, de a jelen annyira ütött-kopott, hogy a múlt jelképeivel kell megszépíteni. A ’Szent koronát’ és az ezer éve megboldogult István királyt tette bele Magyarország egy alkotmány ’nemzeti hitvallásába’, amelynek preambuluma egyszerre történelmi lomkamra és veszélyes fenyegetés. ’Isten áldd meg a magyart' – így kezdődik az, amit a korlátlan hatalommal megáldott Orbán Viktor végleges magyar történelemképként ad elő.

A nemzeti büszkeség a múlt héten elfogadott alkotmánnyal polgári kötelességé válik, épp úgy, mint a kereszténység és a család megőrzése. Magyarok tízezrei vonultak végig az elmúlt napokban Budapest utcáin, hogy tiltakozzanak egy alaptörvény ellen, amely államideológiát rögzít, és egyben az ideológusok ellen is. A parlamentet bármikor feloszlathatja az Orbánhoz hű tagokból álló Költségvetési Tanács, ha akárcsak a gyanú is felmerül, hogy a költségvetés nem felel meg az alkotmányban foglalt új normáknak. Ez vonatkozik azokra a kormányokra is, amelyekben nem a Fidesz lesz többségben. Ez a közeli jövőre nézve csupán hipotézis, mert a párt kétharmados többségével azon van, hogy  Magyarországot tetőtől talpig átépítse.

Lecserélték az alkotmánybírákat, a médiát szigorú médiatörvénynek rendelték alá, amelynek betartása felett szigorú Fidesz-cenzorok őrködnek. A társadalom mélyéig ható változás megy végbe, amely sokak számára felülmúlja a legrosszabb elképzeléseiket is. ’Ha legalább kultúrharc lenne. De itt a szocialisták és a liberálisok alkonya óta már csak egyetlen államvallás létezik, és annak neve Fidesz’ – mondja Radnóti Sándor filozófus.

A baloldali választókkal nem kell törődni, mert a baloldaliság a kommunista rezsimmel szerzett tapasztalatok után különben is megvetett dolog – véli Ungváry Krisztián történész. Mesél a Magyarország új szélsőjobboldalával szerzett tapasztalatokról, arról, hogy ez a szélsőjobb értelmiségiként is létezik. A radikális Jobbikkal szimpatizáló történelemszakos hallgatók ellepik az egyetemeket, ahol a Fidesz szintén nagytakarítást rendez.

Ami értékelés címszóval fut, azt hol gazdasági, hol politikai okokkal indokolják. Ungváry munkahelye az 1956-os történelmet kutató intézetben szintén nem lesz már meg sokáig. A házat bezárják, mint 32 másik alapítványt is. A munkatársakat átveszi a nemzeti könyvtár. Ungváry az alkotmányban és a benne rögzített történelemképben a történészek kutatási szabadságába való beavatkozást lát. Úgy véli, nevetséges a Fidesz állítása, hogy az eddigi alkotmány sztálinista maradványokat tartalmazott. Az új alaptörvény szerinte több tekintetben emlékeztet a tekintélyelvű harmincas évekre.

Magyarország átideologizálása nyomában a politikai jobbszélen nagy a nyüzsgés. A Fidesz-médiában a Waffen-SS dicsőítésétől a közönséges antiszemitizmusig minden van, amit a jobboldali radikális konkurencia csak kívánhat magának. A 17 százalékos Jobbik maga előtt hajtja a Fideszt, és aligha kell attól tartania, hogy rendreutasítják. Északkelet-magyarországi roma településeken, mint Hajdúhadház vagy Gyöngyöspata, fellépnek a Jobbik félkatonai csapatai, és rettegést váltanak ki a fasiszta nyilaskeresztesek történelmi szereléseiben. Gyöngyöspatán húsvétkor majdnem robbant a helyzet. A Véderő elnevezésű jobboldali radikális csoport a roma faluban akarta megrendezni ’önvédelmi’ kiképző táborát, és pánikba kergette a lakosságot. Ahelyett, hogy megtiltották volna a neonácik gyülekezését, a belügyminisztérium a romákat szállította egy ’üdülőtáborba’.

Azoknak az embereknek a revizionista történelemképével, akik Horthy Miklós antiszemita birodalmi kormányzó képét akasztják ki irodáikban, a Fidesz nem tud és nem akar semmit  szembeállítani.

Orbán Viktor régi sérelmeket ápol, és ez stratégiájának része. Miközben a gazdaság beteg, Magyarországon a szolidaritás felszámolásának mélyreható folyamata zajlik. Kampányokat folytatnak a kívülállók vagy gazdasági vesztesek ellen, és még a szociális segélyekből élőket is oda juttatták, hogy a szociális állam ellen tüntetnek. Az új alkotmányban a tulajdonképpeni botrány az – mondják a Centrál kávéházban egy polgári társaság tagjai –, hogy a társadalmat jókra és rosszakra osztja. Hogy nemcsak jogokat rögzít, hanem nemzeti, vallási és szociális kötelességeket is. Ezzel az alkotmány azt az egyenlőségi alapelvet sérti, amelyet tulajdonképpen garantálnia kellene. Különösen paradox példa erre az, ami az Anyakereszt feltalálóinak is dicsőségére válna, hogy ugyanis az anyáknak kettős választójogot akartak adni. Ezt a legutolsó pillanatban hagyták ki az alkotmányból.

Sok helyen Magyarország még mindig ugyanúgy néz ki, ahogyan Kádár János idején kinézett. Idill slamposságból, egy árnyalatnyi becsvággyal. Vannak a falvak, amelyek úgy hatnak, mintha nem is evilágiak lennének, és van Budapest, amely szeretne mondénabb lenni. Az Andrássy úton sorakoznak a Gucci, a Versace és az Armani boltjai, és az ember látja, ahogyan az előkelő márkák beköltöznek, aztán kiköltöznek. Üzletelni itt még mindig nem lehet igazán, mert a városra depresszió telepedett, amelynek az Orbán-rendszer talán csak a jelképe. Tomboló változatlanság, amely a múlt bonyodalmaiból és a jövő hiányából adódik. Marad a rezignáció, vagy a félelem.

És sok félelem mélyen ül. Amikor két hete Per Olof Enquist svéd író eljött a budapesti könyvvásárra, botrány tört ki. Egy újságírónő egy pódiumbeszélgetésen megkérdezte, hogyan látja a magyarországi helyzetet, és a rendező keményen megfenyegette a kérdezőt. Aki még nem fél, annak kiteszik az ablakába a virgácsot. Művészeket ócsárolnak a Fideszhez közelálló médiában, tudományos intézeteket zárnak be vagy töltenek fel párttársakkal.

Egyes lapok, mint a Magyar Nemzet, nagy felhajtást csinálnak a kampányaikkal. Nem kegyelt filozófusok ellen fotókkal vonult hadba, amelyeket úgy rendeznek el, mint a bűnözők nyilvántartásában. „Hellerék lenyeltek félmilliárd forintot” szalagcím alatt hat elismert gondolkodó annak a támadásnak volt kitéve, hogy visszaéltek kutatási pénzekkel. Köztük volt a 82 éves Heller Ágnes filozófus. Ő a kampány kezdete óra érzi az emberek úgynevezett ’liberálisokkal’ szembeni gyűlöletét, és a ’liberális’ még mindig ’a zsidókat’ jelentő kód.

’A több szakaszban levezényelt kampány civilekkel szembeni karaktergyilkosság, amilyen az elmúlt húsz évben elképzelhetetlen volt”, mondja a denunciálás által ugyancsak sújtott budapesti kolléga, Radnóti Sándor. Számára világos a kép: a Fidesz semmitől nem retten vissza, és rettegjen mindenki más. Ez már program? Egy olyan csoportosulás számára, amely az elmúlt tíz évben derék-liberális margináliából cinikus, pragmatikus führer-párttá vált, talán. ’Ez egy erőszakkultúra’, mondja Radnóti, és ezen azt a rabiátus etnicizmust érti, amely végigvonul a Fidesz politikáján.

Ha a 19. századi nacionalizmus ’barátságosan ölelő volt’, akkor a magyar etnicizmus brutálisan kirekesztő. ’Régebben azt mondták, magyarnak lenni nagyszerű, legyél te is magyar, te szlovák, német vagy zsidó. Ez volt az asszimiláció kora. Most azt mondják: aki nem velejéig magyar, az ne legyen itt. Megvan az ellenség házon belül, az etnikai kisebbségek, romák, zsidók. Ha nem lennénk az Európai Unióban, ma nem engednének be bennünket’, mondja Radnóti Sándor, és dolgozószobája ablakából kinéz a Duna budai partjára, ahol békésen sorakoznak egymás mellett a magyar történelem emlékművei. Magyarország új alkotmányával valójában a feje tetejére állítja a nemzeti ellentétek enyhítésének uniós elvét. Amennyiben Magyarország megadja a más európai országokban élő magyar kisebbségeknek a választójogot, azokban az országokban is elhatárolódásokra kerül majd sor.

A magyarokkal sokáig lehet beszélni ’ősmagyar kérdésekről’, a kommunizmusról, a sztálinizmusról és a fasizmusról, vagyis a történelem labirintusáról, amelyből most éppen egy Orbán Viktorhoz hasonló, a történelemre vak cinikus akar kivezetni. Az ember egy újabb tragédiában érzi majd magát.

’Bohózatnak’ nevezi az eseményeket Esterházy Péter író egy beszélgetésben. Még az ükapja sem beszélne úgy, ahogyan az új alkotmány, ez a magyar-revizionista próza. ’Ebben a bohózatban talán visszakapom a kastélyaimat’ – mondta.”

***

A Libération az új magyar alaptörvény történelemfelfogásáról

Az új magyar alaptörvény történelemfelfogásáról és a Holokauszt Emlékközpont állandó kiállítása kapcsán kirobbant vitáról közölt tudósítást kedden a Libération című francia baloldali napilap.

Az Orbán-kormány ráerőszakolja revizionizmusát Magyarországra című írás szerint „Orbán Viktor miniszterelnök ultrakonzervatív jobboldala nem tud ellenállni a kísértésnek, hogy megszépítse a történelmet”. A cikk szerzője, Florence La Bruyere úgy látja, hogy erre utal az a közelmúltban elhangzott államtitkári nyilatkozat, miszerint a budapesti Holokauszt Emlékközpont állandó kiállításának egy részét át kell értékelni.

„Pedig az emlékközpont megszületése az első Orbán-kormánynak köszönhető, amely a holokauszt hivatalos megemlékezését is kezdeményezte.” Az épület 2004-es avatásán államminiszterként jelen volt Nicolas Sarkozy jelenlegi francia államfő, miután Franciaország 490 ezer euróval (130 millió forinttal) járult hozzá a budapesti holokausztmúzeum felépítéséhez.

„Az állandó kiállítás egyértelműen kimondja az állam felelősségét az 596 ezer magyar zsidó kiirtásában.” A fotókon látható Horthy Miklós kormányzó bevonulása a visszacsatolt erdélyi területekre, ahonnan a zsidókat a magyar csendőrség deportálta 1944-ben a haláltáborokba.

Az állam egyik képviselője azonban a kormányzati portálon azt nyilatkozta, hogy „nincs ok-okozati összefüggésben az, hogy a magyarlakta vidékek visszatérnek Magyarországhoz, és oda Horthy Miklós kormányzó és a magyar hadsereg bevonul, azzal, hogy később menetben hajtották az embereket a halálba.” A lap idézi Kende Péter történészt, aki szerint „nem lehet tagadni a két tény közti összefüggést. A zsidók sorsa a Magyarországhoz visszacsatolt területen tragikus volt, míg azok, akik a román területen maradtak túlélték (a holokausztot)”.

Az állami tisztviselő azóta jelezte, hogy csak „személyes véleményét” fogalmazta meg. Az ügy azonban tiltakozást váltott ki, mint ahogy az is, hogy a kormány menesztette az emlékmúzeum kuratóriumát. „A döntés mögött politikai hátsó gondolat sejthető. Feltételezhető, hogy a jövőben a kiállítások kevésbé fogják sérteni a magyarok önérzetét” – mondta Kende.

A Libération a cikk második felében arról számolt be, hogy 42 történész és filozófus „aggodalmának adott hangot egy nyílt levélben amiatt, hogy az állam átírja a történelmet az új alkotmányban” azzal a passzussal, amely kimondja: Magyarország 1944. március 19-én elveszítette állami önrendelkezését.

Karsai László történész szerint ez annak a mítosznak a fenntartására szolgál, miszerint egyedül a németek a felelősek a deportálásokért. „Pedig Magyarország volt az első ország Európában, amely zsidótörvényt fogadott el 1920-ban és deportált zsidókat 1941-től.”

A lap végül Deák Andrást, a New York-i Columbia Egyetem professzorát idézi, aki közreműködött az állandó kiállítás koncepciójának kialakításában, s aki azt hangsúlyozta, hogy a deportálásokhoz „minden polgármester, vasutas, tanító, sőt sok orvos és bába együttműködése szükséges volt, akik különdíjazás mellett a deportálásra váró nők nemi szervében az esetleg ott elrejtett ékszerek után kutattak. A történelem nem jegyzett fel egyetlenegy olyan esetet sem, amikor köztisztviselőt megbüntettek volna azért, mert kivonta magát ebből” - zárta írását a Libération.

***

Kommerszant: Magyarország megszűnt köztársaság lenni

A Kommerszant című orosz gazdasági napilap „Magyarország megszűnt köztársaság lenni” címmel közölt cikket kedden Alekszandr Reutov tollából.

A liberálisnak tekinthető orosz lap cikke szerint Schmitt Pál államfő hétfőn aláírta az új alaptörvényt, „amely már széthúzást szított a társadalomban, és bírálatot váltott ki az Európai Unió részéről”. „A bírálók szerint az új alaptörvényt, amelyet a legrövidebb idő alatt dolgozott ki és fogadott el a parlament, a kormányzó jobbközép Fidesz saját pozíciói megerősítésére használhatja fel. Emellett a bírálók úgy vélik, hogy a 2012. január 1-jén életbe lépő alkotmány számos szabályozása az emberi jogok területén nem felel meg az európai normáknak.”

Az új alkotmány kezdeményezője az Orbán Viktor miniszterelnök vezette kormányzó Fidesz volt, amelyhez egyébként az államfő is tartozik. A fő érv az alaptörvény átdolgozása mellett, hogy Magyarország máig az 1949-ben kidolgozott alkotmány szerint él, s az „1989-es bársonyos forradalom óta a moszkvai diktátumra készült alkotmányt csupán kozmetikai javításoknak vetették alá”.

„A Fidesz tervei még a sietős előkészítő időszakban sok magyarban aggodalmakat váltottak ki. Az országon az alaptörvény általános megvitatását követelő tüntetések hulláma vonult végig. Ez a követelés azonban nem talált meghallgatásra.”

„Mint kiderült, az alkotmányos reform ellenfelei nem alaptalanul aggódtak. Magyarország már nem nevezi magát köztársaságnak, mint az elmúlt 62 évben. Az alkotmánybíróság jogosítványait jelentősen megnyirbálták, a végrehajtó szervek az eddiginél nagyobb hatalomhoz jutnak a bíróságok és a sajtó felett, a miniszterelnök pedig eszközt kap ahhoz, hogy nem bonyolult eljárással feloszlassa a parlamentet. A Fidesz ellenfelei szerint mindez a kormányzó pártnak módot ad arra, hogy Magyarországon valóságos diktatúrát építsen ki. A liberálisok azzal is elégedetlenek, hogy az alkotmány rögzíti ’a fogantatás pillanatától kezdődő életet’, amiben lényegében a terhességmegszakítás tilalmát látják. A bírálók az új alkotmányban a homoszexuálisokkal és más, nem hagyományos orientációjúakkal szembeni diszkriminációt is látnak.”

A Kommerszant emlékeztetett rá, hogy nem csak országon belül hangoztattak aggályokat az új alkotmánnyal szemben. „A szöveg számos esetben hivatkozik Istenre, a kereszténységre és Szent István koronájára, s az utóbbi a középkori Magyarországra utal, amelynek területe a mainak közel háromszorosa volt.  Ez komoly aggodalmat keltett a szomszédos országokban, amint annak rögzítése is, hogy Magyarország a magyar nemzet egységétől vezérelve felelősséget érez a határokon túl élő magyarok sorsáért.” Magyarország határain túl több mint hárommillió magyar él, és „ez a szomszédokkal való reális konfliktusok veszélyét hordozhatja a határokon túli magyaroknak az Orbán-kormány politikája értelmében biztosított magyar útlevéllel együtt”.

„Az új magyar alkotmány 2012. január 1-jén lép hatályba, ám igen erős nyugtalanságot idézett elő az EU-ban, ahol egyébként ebben a fél évben Magyarország tölti be a soros elnöki tisztséget. Májusban kezdi meg Budapesten tanácskozását az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének megbízásából az alkotmányjoggal kapcsolatos jogszabályok és  törvénytervezetek elemzésével foglalkozó bizottság, amelynek júniusban kell előterjeszteni a következtetéseit arra vonatkozóan, mennyiben felel meg az új magyar alkotmány a demokratikus normáknak. ’Számunkra ez az utolsó reménység a helyzet javítására’, ismerik el a magyar ellenzék köreiben” - írta keddi cikkében a Kommerszant.

***

Cseh gazdasági hetilap: Egy arrogáns párt alkotmánya

Az Euró című vezető cseh gazdasági hetilap Egy arrogáns párt alkotmánya címmel közöl írást az új magyar alaptörvényről.

„A sietve kidolgozott és az ellenzék által elutasított alkotmány a Fidesz abszolút hatalmát jelképezi”, írja Sidó Zoltán, a pozsonyi Új Szó gazdasági szerkesztője.

A jogszabály „bebetonozza a Fidesz hatalmát”, a preambulum „eltúlzottan archaikus”, ami szórakoztató is lehet, hiszen jogi szempontból a preambulum nem jelent semmit. „Kevésbé szórakoztató a folytatás. Az alaptörvény ugyanis nem védi az állampolgárt az állammal szemben, hanem fordítva, meghatározza, mit kellene neki az állam érdekében cselekednie.”

A forint mint nemzeti valuta meghatározása az alkotmányban Sidó szerint „világos jelzés Brüsszelnek, hogy a magyarok nem akarják az eurót”.

A határon túli magyarok érdekei védelmének vállalása „még érthető”, de az már problémát fog okozni, ha választójogot is kapnak.

A kettős állampolgárság kérdése nagyon irritálja a szlovák politikai elitet, a tervezett választójog pedig „egyenesen vörös posztó” a szemükben.

De nemcsak külföldön, Magyarországon is sokan bírálják az új alaptörvényt. A nemzet elégedetlensége akkor is emelkedett volna, ha Orbán nem rukkol elő az új alkotmánnyal. Orbán „ugyan tud bánni a jelképes gesztusokkal, vagy ’hősiesen’ küzdeni a nemzetközi szervezetekkel, de az állam gazdaságát és pénzügyeit rendbe tenni nem tudja.”

„A gazdasági problémák megoldása helyett a kormány egy új alkotmány megírására adta a fejét. Az nem oldja meg a magyar gazdaság akut problémáit, de nemzetközi felzúdulást kelt. Orbán így újra mozgósíthat és harcolhat. Ez jó neki. Jó azonban ez Magyarországnak is?” - veti fel írása végén Sidó Zoltán.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!