rss      tw      fb
Keres

A II. János Pál téri csata



Hír: „Huszonhat budapesti közterület kaphat új nevet a jövőben a főpolgármester előterjesztése szerint. Tarlós István a Fővárosi Közgyűlésnek egyebek mellett azt javasolja, hogy… a VIII. kerületi Köztársaság tér a boldoggá avatás előtt álló II. János Pál pápa emlékét őrizze… [aminek] az ad aktualitást, hogy a lengyel pápa boldoggá avatása május 1-jén lesz Rómában. A főpolgármester [szerint] a javaslata lehetőséget teremt a múlt rendszer által preferált, azonban a rendszerváltás után 21 évvel már ’kevéssé elfogadható’ közterület-elnevezések megváltoztatására is.”

Lásd még:

Magyarország Alaptörvénye
„ALAPVETÉS
A) cikk
HAZÁNK neve Magyarország.”

***

Eörsi László történész: „A budapesti pártvezetők 29-én délután állítólag határozott intézkedéseket követeltek a Központi Vezetőségtől. Azt javasolták, hogy Kádár János vegye át a vezetést, ’mert már a 24. órában vagyunk’. Megoszlanak a források abban, hogy Kádár 29-én este látogatást tett-e a II. János Pál téren Mező Imrénél. Egyesek szerint ’megkereste a budapesti kommunistákat; nemcsak bátorítani, helytállásra buzdítani, de mint maga mondta később, erőt meríteni is jött ide, ahol se árulás, se revizionista ingadozás nem gyengítette a kommunisták sorait’. Valószínűbb azonban, hogy ezt hívei találták ki, hogy ezzel is piedesztálra emeljék. Kádárt ugyanis ekkoriban mindenki a nemzeti kibontakozás elkötelezettjeként ismerte.”

***

Wikipédia: „Az 1956-os forradalom során, 1956. október 30-án Budapesten, a II. János Pál téren, a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) budapesti pártbizottságának székházánál súlyos harcok zajlottak le. Az esemény a Kádár-rendszer későbbi propagandájának következtében elsősorban az elfogott védők elleni brutális lincselésről ismert.”

***

A hvg.hu cikke: „Ami a II. János Pál téri pártszékház október harmincadikai ostroma után történt, az ötvenhatos forradalom egyik szégyenfoltja. Lincselések, akasztások, lefegyverzett és önmagukat megadó ÁVH-sok kivégzése, a tömeghisztéria legkülönfélébb jelei. Maga az ostrom, ahol a felkelők, azaz a valódi forradalmárok rohamozták meg az államvédelmistákkal (ÁVH-sokkal) és az épületben rekedt, harcra is kiképzett pártfunkcionáriusokkal teli székházat, sokak szerint valójában nem is az épület megszerzésére irányult.”


1956. október 30.: Tömeg a II. János Pál téri pártháznál – Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár

Tulipán Éva: A Köztársaság tér szimbóluma

„A Köztársaság tér Budapest legnagyobb zöld felületű köztere a VIII. kerület Rákóczi út – Népszínház utca által határolt háromszögében. A kezdetben külterületi tér mai elnevezését 1946-ban, a kikiáltott köztársaság tiszteletére kapta, előzőleg Tisza Kálmánról, még korábban az itt tartott vásárokról (Lóvásár, majd Újvásár tér) nevezték el.

A pártpolitika csak az 1940-es években tette be a lábát e sokáig piacként szolgáló területre, amikor a németországi náci párthoz szorosabban-lazábban kötődő szervezetek költöztek a Tisza Kálmán tér 27. számú házba. A Reichsdeutsches Haus (Birodalmi Német Ház) elnevezéssel működő intézmény a Volksbund Lendvay utcai központja mellett a nemzetiszocializmus szimpatizánsai és külföldi vendégeik bázisává vált.

A háború után a megüresedett épület lett a legális magyarországi kommunista mozgalom első székháza Budapesten. Itt működött 1945. január 18. és augusztus 1. között a Magyar Kommunista Párt (MKP) Központi Bizottsága, majd az Akadémia utcai pártközpont használatba vétele után az MKP (1948 után a Magyar Dolgozók Pártja - MDP) Budapesti Bizottságának adott otthont.

Emiatt a Köztársaság tér és az épület története szorosan összefonódott az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeivel.”

(Összerakta: Mihancsik Zsófia)


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!