Megalakult a Szabadság és Reform Intézet Alapítvány
- Részletek
- Hazai vonatkozású hírek - 2011/2. negyedév
- 2011. április 21. csütörtök, 13:48
- Hírek
MTI 2011. április 21., csütörtök 13:42
Megalakult a konzervatív és szabadelvű nézeteket valló, közpolitikai kutatásokkal foglalkozó Szabadság és Reform Intézet Alapítvány - jelentette be Bokros Lajos kuratóriumi elnök, európai parlamenti képviselő csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón.
Elmondta, hogy az alapítvány hazai és külföldi szerzők tanulmányait publikálja majd. Ez a szervezet azonban "nem egy párt csírája, és soha nem lesz az" - hangsúlyozta, fontosnak nevezve viszont, hogy majd legyen egy konzervatív-liberális pártalakulat, amelynek szakmai megalapozása elől nem zárkóznak el.
Kerék-Bárczy Szabolcs, az alapítvány ügyvezető igazgatója közölte: havonta, kéthavonta szeretnének megjelentetni közpolitikai tanulmányokat; rövidesen a kettős állampolgárság és a szavazati jog közötti összefüggésekről jelentetnek meg tanulmányt, a későbbiekben egyebek mellett az alkotmányról, az EU versenyképességéről és az államreformról is írnak majd. Hamarosan elérhető lesz honlapjuk, amelyen blogokat, rövid véleményeket is publikálnak majd angol és magyar nyelven; ezenkívül konferenciákat szeretnének szervezni aktuális témákban.
Bokros Lajos szerint az új alaptörvény nem tekinthető a liberális elvek megtestesítőjének, mert "a győztes mindent visz, az alapvető emberi és állampolgári jogok tisztelete csorbul, a fékek és ellensúlyok nem érvényesülnek", ezzel szemben "az állam mindenhatósága" érvényre jut.
Kajdi József kuratóriumi tag szerint nem igaz a kormányzó pártok állítása, hogy nem legitim az 1989-es alkotmány, mert a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásainál ott ült az 1990-ben legerősebb két erővé vált párt, az MDF és az SZDSZ. Mint mondta, most nem volt alkotmányozási kényszer, a kormányzó hatalom a kétharmados többségével visszaélt, így "egypárti alaptörvény született, ami illegitim". Az új alaptörvény "nem értéksemleges (...), egy keresztény-nemzeti világképet kényszerít rá" az országra, nincs benne a nemzetiségi nyelv védelme, visszalépést jelent az alapjogok terén, utat nyit az abortusz esetleges betiltása elé, a bírói vezető kar "kényszernyugdíjazásáról" is szól, ombudmsani tisztségeket megszüntet, és "meghagyja az Alkotmánybíróság megnyirbált hatáskörét" - sorolta.
Úgy véli, egy alkotmányos puccs lehetőséget is magában rejti az új alaptörvény azon rendelkezése, miszerint ha a költségvetési törvényt nem fogadják el határidőre, az államfő új választásokat írhat ki. Mivel a Költségvetési Tanácsnak, amelyben a Fidesz emberei hosszútávon lesznek, jogában áll a költségvetést megvétózni, élhetnek majd ezzel az eszközzel abban az esetben, ha nem a mostani kormány lesz hatalmon; ez pedig a hosszú távú hatalombirtoklást szolgálja - értékelte.