Bírósági vezetők az ország és az EU nyilvánosságához fordultak



A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának teljes ülése, az OIT elnöke, valamint az ítélőtáblák és a megyei bíróságok elnökei által az ország és az Európai Unió nyilvánosságához intézett közleménye, Budapest, 2011. április 14., csütörtök


Mi, a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának teljes ülése, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnöke, az ítélőtáblák, a megyei bíróságok elnökei csalódottságunknak és értetlenségünknek adunk hangot, egyben felelőtlennek, átgondolatlannak és szakmailag megalapozatlannak tartjuk a kormányzó pártok döntését, amellyel az Alaptörvényben kívánják módosítani a bírák nyugdíjba vonulásának jelenleg hatályos szabályozását.

Ennek alapján megszűnik a lehetőség arra, hogy egy bíró, amennyiben egészsége, képességei engedik, 70 éves koráig ítélkezhessen, noha ennek gyökerei a bírói hatalomról szóló 1869:IV. törvénycikkhez nyúlnak vissza és számos európai ország jogrendszere ma is hasonló rendelkezést tartalmaz.

Az alkotmányozás utolsó napjaiban elfogadott módosító javaslatról, annak jogszerűségéről, következményeiről politikai vita alig, szakmai vita pedig egyáltalán nem folyt. A javaslat ellentétes a nyugdíjkorhatár emelésére irányuló európai és hazai törekvésekkel, valamint a bírák magasabb nyugdíjkorhatárára vonatkozó nemzetközi gyakorlattal is. A kizárólag a bírákat érintő javaslat diszkriminatív és ellentétben áll a bírók függetlenségére, jogállására, elmozdíthatatlanságára vonatkozó legalapvetőbb nemzetközi szabályokkal és elvekkel.

A módosító javaslat értelmében 2012. január 1-jén nyolc évvel rövidül a nyugdíjkorhatár, amelynek következtében 228 hatvankettedik életévét betöltött bíró – köztük 121 igazgatási és szakmai vezető – szolgálati viszonya szűnik meg minden átmenet nélkül. 2012. december 31-ig pedig további 46 bírónak ér véget a pályafutása. E döntés következményeként jelentősen romlani fognak az időszerűségi mutatók (mintegy 40 000 ügyben új bírót kell kijelölni, ami akár több éves késedelmet okoz több tízezer ügyfélnek), illetve komoly fennakadások lesznek a bíróságok működésében, hiszen a távozó bírók tömeges utánpótlása rendkívüli nehézségeket okoz.

A magasan kvalifikált, több évtizedes tapasztalattal és gyakorlattal rendelkező, többségében a jogorvoslati hierarchia csúcsán álló bírók valódi indok nélküli, kényszerű nyugdíjazásának tovagyűrűző hatása – az egyelőre kiszámíthatatlan következmények mellett – alapvetően fogja megrendíteni a bíróságok működőképességét. Ráadásul méltánytalan és megalázó azokra az érintettekre nézve, akik a Magyar Köztársaság és az igazság szolgálatára esküdtek és a bírói szolgálatra tették fel az életüket.

Érthetetlen az is, miért érdemes a bírák nyugdíjkorhatára arra, hogy az Alaptörvény rendelkezzen róla. Egyetlen válasz kínálkozik, hogy ez a demokratikus jogállam alapelveivel ellentétes jogalkotás ne legyen megtámadható az Alkotmánybíróság előtt.

Ez az indokolatlan lépés politikai szándékot sejtet. Ezt a feltételezést erősíti az Európában elsők között bevezetett bírósági önigazgatási modell felszámolására való törekvés, az a körülmény, hogy az Alaptörvény tervezete immár nem részesíti alkotmányos védelemben a bíróságok személyi kérdéseiben bírói többséggel döntő Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot. Történik ez annak ellenére, hogy az ugyanezen összetételű parlament 2010 decemberében még a bírósági önigazgatás megújítása és új jogintézmények bevezetése mellett voksolt. Ez a mostani döntés megteremti a politikai beavatkozás, a bírói függetlenség felszámolásának lehetőségét.

Szakmailag elfogadhatatlan, morálisan vállalhatatlan lenne, ha bíróként, igazgatási vezetőként ebben a helyzetben nem emelnénk fel a szavunkat a bírósági szervezet önállóságáért, függetlenségéért, elhatárolódva minden jövőbeni politikai befolyásolástól, de kihasználva az egyetlen lehetséges és számunkra elfogadható eszközt, az ország és az Európai Unió nyilvánosságának az erejét.

Képtelenségnek tartjuk, hogy 21 évvel a rendszerváltás után egy, az EU soros elnöki tisztét betöltő országban újra a demokrácia minimum értékeiért kell küzdenünk. Soha nem hittük volna, hogy hazánkban közösen kell kiállnunk a jogállamiság és a demokrácia alapértékeinek védelmében azokkal szemben, akik közül többen részt vettek a diktatúra lebontásában, a demokratikus államszervezet kialakításában.

Budapest, 2011. április 13.


Dr. Baka András, a Legfelsőbb Bíróság és az OIT elnöke,
Dr. Lukács Zsuzsanna, a Fővárosi Ítélőtábla elnöke,
Dr. Szabóné dr. Kerékgyártó Judit, a Debreceni Ítélőtábla elnöke,
Dr. Havasiné dr. Orbán Mária, a Győri Ítélőtábla elnöke,
Dr. Lábady Tamás, a Pécsi Ítélőtábla elnöke,
Dr. Heidrich Gábor, a Szegedi Ítélőtábla elnöke,
Dr. Wirth Béla, a Baranya Megyei Bíróság elnöke,
Dr. Sisák Péter, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság elnöke,
Dr. Czene Klára, a Csongrád Megyei Bíróság elnöke,
Dr. Soós Gyula, a Fejér Megyei Bíróság elnöke,
Dr. Takács József, a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság elnöke,
Dr. Varga Klára, a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság elnöke,
Dr. Hunyadi-Buzás Ágnes, a Heves Megyei Bíróság elnöke,
Dr. Nánási Illés, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság elnöke,
Dr. Kántor András Richárdné, a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság elnöke,
Dr. Halász Zsolt, a Nógrád Megyei Bíróság elnöke,
Dr. Ujkéry Csaba, a Somogy Megyei Bíróság elnöke,
Dr. Gyulai Gábor, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság elnöke,
Dr. Soós Miklós, a Tolna Megyei Bíróság elnöke,
Dr. Meződi János, a Veszprém Megyei Bíróság elnöke,
Dr. Magyar Károly, a Zala Megyei Bíróság elnöke.

***

Akik nem írták alá a közleményt

A Bács-Kiskun Megyei Bíróság, a Békés Megyei Bíróság, a Pest Megyei Bíróság vezetője. A Vas Megyei Bíróságnak, valamint a Fővárosi Bíróságnak jelenleg nincs elnöke.

Az MTI kérdésére

Kovács András, a Pest Megyei Bíróság elnöke csütörtök este azt mondta: a megyei bíróság vezetésének egyöntetű véleménye az, hogy nem indokolt most, a végszavazás előtt a nyilvánossághoz fordulni. Egyrészt azért, mert április 7-én – a parlamenti vita elősegítése érdekében – a többi bírósággal együtt eljuttatták kifejezetten szakmai álláspontjukat ez ügyben a törvényhozóknak, másrészt nem szeretnék átlépni a politikai felé vezető vékony határt. Egyébként a tervezett szabály a Pest Megyei Bíróság bíráit nemigen érinti.

Bicskei Ferenc, a Bács-Kiskun Megyei Bíróság elnöke nem akarta kommentálni, miért nem írta alá a közleményt. Közölte: a hatályos jogszabályok szerint Magyarországon a nyugdíjkorhatár – a kivételektől eltekintve – 65 év. Egyébként a megyében nem okoz megoldhatatlan problémát a változtatás, mert öt bíró töltötte be a 62. évét, de közülük is egy jövőre 70 éves lesz, egy pedig már korábban kérte a felmentését. „Azt tudom, hogy a többi megyében sokkal komolyabb gondot okozhat a bírákra vonatkozó nyugdíjkorhatár csökkentése” – mondta Bicskei Ferenc. Átmenetileg a bajai bíróságon okozhat gondot a változtatás, mert a megyében ténylegesen érintett három bíróból kettő a bajai bíróság polgári ügyszakán dolgozik, ezek a változások Bács-Kiskun megyében a bíróságok munkájában nem okoznának fennakadást.

Pozsonyi János, a Vas Megyei Bíróság elnökhelyettese azt mondta: valóban nem írta alá a nyilatkozatot, ám döntésének indokait nem kívánja nyilvánosságra hozni. Az elnökhelyettes Laky Ferenc elnök március 18-án bekövetkezett halála óta irányítja teljes jogkörben a megyei bíróság munkáját.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!