Izraeli nagykövet: a közel-keleti konfliktus alakulása és az EU-hoz fűződő viszony két külön dolog
- Részletek
- Hazai vonatkozású hírek - 2011/2. negyedév
- 2011. április 14. csütörtök, 20:40
- Hírek
MTI 2011. április 14., csütörtök 20:18
Az Európai Uniónak el kellene választania az izraeli-palesztin konfliktus alakulását a zsidó államhoz fűződő kapcsolatainak kezelésétől - hangsúlyozta Aliza Bin-Noun, Izrael magyarországi nagykövete egy csütörtöki budapesti konferencián.
Az EU és Izrael kapcsolatairól szóló konferencián Hóvári János globális ügyekért felelős helyettes külügyi államtitkár az észak-afrikai forradalmakról tartott előadást, Balázs Péter volt külügyminiszter pedig az EU külpolitikájáról beszélt.
Az izraeli nagykövet kifejtette, hogy a zsidó állam és az EU viszonyát mindig "megviselte" az izraeli-palesztin ellentétek fellángolása, pedig véleménye szerint a politikának a sokdimenziós kapcsolat csupán egyik összetevőjének kellene lennie. Kiemelte például az EU és Izrael közötti rendkívül élénk gazdasági kapcsolatokat és az 1995-ös társulási megállapodás óta különösen aktív tudományos együttműködést.
Aliza Bin-Noun azt mondta, a gázai övezet ellen 2008-2009 telén végrehajtott "öntött ólom" hadművelet után sajnos ismét visszaesés történt az EU és Izrael viszonyában, ezt azóta sem heverték ki, de reméli, hogy legközelebb már kedvezőbben nyilatkozhat a helyzetről.
Az észak-afrikai forradalmakról szólva Hóvári János azt emelte ki, hogy az EU a változásokat elindító fiatalok pártján áll, s igyekszik minden segítséget megadni a demokratikus folyamatok megszilárdításához. Ennek keretében Martonyi János külügyminiszter a közeljövőben előadást tart a közép-kelet-európai rendszerváltások tapasztalatairól Tunéziában, és egy szemináriumot is szerveznek a témában. A visegrádi négyek(Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország) társországaival együttműködve pedig Egyiptomban tervezik hasonló programok megrendezését. Hóvári hangsúlyozta, külső segítség nélkül valószínűleg nem oldódnak meg az arab világ problémái, és kitért arra is, hogy a nyugati hatalmak egy Marshall-segélyhez hasonló program szükségességéről gondolkoznak. Ennek megvalósítására azonban a gazdasági válság miatt valószínűleg nincs mód - tette hozzá.
Balázs Péter elsősorban az EU-bővítés problémáját járta körül. Mint mondta, drukkol azért, hogy Horvátország csatlakozhasson az EU-hoz, emlékeztetve, hogy ez a magyar EU-elnökség egyik legfontosabb célja, ugyanakkor szkeptikusan úgy fogalmazott, "senki nem fogja észrevenni", ha Horvátország belép az unióba. A volt külügyminiszter szerint Törökország csatlakozása fajsúlyosabb kérdés, mivel Isztambul vezető szerepet játszik a régióban. Ez az egyik oka annak, hogy a török bővítés "olyan pirula, amelyet az EU sem lenyelni, sem kiköpni nem tud" - jelentette ki az Európai Bizottság első magyar tagja. Az EU bővítési politikájáról szólva annak a véleményének adott hangot, hogy az unió nagyon nehezen tud döntéseket hozni.