rss      tw      fb
Keres

Uniós elnökség - Semeta: nem diktálhatják csalók és csempészek az EU fiskális politikáját

MTI 2011. április 14., csütörtök 13:54

"Semmiképpen nem elfogadható, hogy csalók és csempészek diktálják az EU fiskális politikáját, ezért proponáljuk és támogatjuk, hogy a környező országok közelítsék jövedéki adójuk szintjét az unióéhoz" - mondta Algirdas Semeta, az EU adó-és vámügyi biztosa csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón.

Erről a biztos a magyar soros uniós elnökség keretében, "Vámegyüttműködés az EU Keleti Határszakaszánál" címmel rendezett, magas szintű vámvezetői szemináriumhoz kapcsolódó tájékoztatón beszélt. Az április 14-15. között megrendezett szemináriumon 38 ország - az uniós tagállamok, a tagjelölt országok valamint a Keleti Szomszédságpolitika égisze alá tartozó országok, továbbá Szerbia, az Európai Bizottság, az Európai Csalás Elleni Hivatal valamint a Vám Világszervezet - több mint 120 delegáltja vesz részt.

Semeta elmondta: a szeminárium célja, hogy keretet teremtsen egy eddiginél sokkal mélyebb vámügyi együttműködéshez. A megbeszélések egyik központi kérdése a jövedéki termékek - különösen a dohánytermékek - csempészése, a cigarettacsempészet által okozott kár ugyanis az unióban a 10 milliárd eurót is meghaladja. Az EU-ben 2009-ben a "cigarettafogások" értéke elérte az 5 milliárd eurót, ami a szakértők becslése szerint az összes csempészett mennyiség 5-10 százaléka.

Becsey Zsolt a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) külgazdaságért felelős államtitkára hozzátette: Magyarországon a nem zárjegyezett cigaretta aránya a dohánygyárak megbízásából készített, dobozgyűjtéseken alapuló felmérés szerint Nyugat-Magyarországon 10-15, Kelet-Magyarországon 30-35 százalék. A jövedéki adók közelítése kulcskérdés, mert ez adja a csempészet, az iparág kitelepítésének a magvát - hangsúlyozta ő is.

A csempészáru nagy része keletről érkezik. A problémát a jövedéki adó mértékének különbsége okozza az EU és a szomszédos országok között - mondta a biztos. Hozzátette: előadásában arra biztatta a jelenlévőket, próbálják közelíteni jövedéki adójukat az unió tagországaiéhoz. Vannak országok, amelyek már elindultak ezen az úton, a biztos reményei szerint a többiek is követik őket. A közelítési folyamat Algirdas Semeta szerint hosszú időt vesz igénybe, a bizottság ehhez cselekvési tervet készít.

Semeta hangsúlyozta: a csempészet nemcsak az EU, hanem a környező országok számára is probléma, hiszen az ott szerzett jövedelem a szervezett bűnözést, terrorizmust is finanszírozhatja, ami közös alapot ad ahhoz, hogy együtt lépjenek fel ellene.

Becsey Zsolt úgy vélekedett, örvendetes, hogy a Bizottság cselekvési tervet határoz meg a közelítésre, az is nagyon fontos azonban, hogy az unió részéről legyen mérsékelt a jövedéki adó szintjének emelése, mert egy nagyon magas jövedéki adó szintet képtelenség kívülről követni. A közelítésnek tehát két oldala van: az egyik, hogy a szomszédok - Ukrajna, Szerbia, Moldávia, Belorusszia - emeljék a jövedéki adó szintjét, az unióban pedig egy moderáltabb megközelítés - főleg az egészségügyi szempontú jövedéki adóemelésnél - jelenjen meg.

Az is nagyon fontos, hogy a termelés a nagy szakadék miatt ne költözzön ki Magyarországról a keleti szomszédokhoz, hogy utána a termék csempészáru formájában jöjjön vissza, ez a magyar dohánytermelőknek és dohánygyáraknak sem érdekük. Az EU-ban működő gyárak piaci alapon is érdekeltek abban, hogy együttműködjenek az unió és a szomszédos országok vámhatóságaival a csempészet elleni küzdelemben. Mivel a vámbevételek 25 százaléka abban az országban marad, ahol a áruk belépnek, az adott országok is érdekeltek az együttműködésben - mutatott rá az államtitkár.

Magyarország ezekben a kérdésekben mindig partnere lesz a Bizottságnak, ebben a magyar és a lengyel elnökség minden bizonnyal együttműködik - hangsúlyozta Becsey Zsolt.

Az uniós biztos ismertette: a jövedéki adók kérdését tárgyalások keretében, szabadkereskedelmi területek kialakításával szeretnék rendezni. Moldáviával és Ukrajnával már részletekbe menő, sikeres tárgyalásokat folytattak, és Oroszországgal is megkezdték a tárgyalásokat egy új megállapodás érdekében.

Becsey Zsolt elmondta: arra számít, hogy az együttműködés a szellemi termékvédelemben is sokat fog javulni, Magyarország számára nagyon fontos, hogy ez hatékony legyen. Nagyon fontosnak nevezte azt is, hogy ne csak uniós szintű, hanem kétoldalú együttműködés is legyen a szomszéd országokkal a vámvédelem területén.

Az államtitkár nagyon pozitív fejleménynek tartja, hogy Horvátország augusztus 1-jétől - a csatlakozási tárgyalások finisében - alkalmassá fog válni arra, hogy a közös vámunió külső határaira vonatkozó kötelezettségeinek eleget tegyen.

Az uniós biztos arra a kérdésre, hogy az unió által tervezett közös adó érintheti-e a pénzügyi tranzakciókat vagy áfa típusú lenne, azt válaszolta: az EU saját forrásainak megteremtésével kapcsolatos intézkedések hat területet határoztak most meg, amelyek felölelik a pénzügyi szektor megadóztatását, az áfát, az energiaadót és más területeket is. Elemezni kell az intézkedések hatásait, meghatározni a nagyságrendeket, s ezek nyomán június végéig kell megtennie javaslatát a Bizottságnak.

Ma még korai lenne találgatásokba bocsátkozni - válaszolta Semeta arra a kérdésre, hogy egy áfa típusú közös adó bevezetése jelenthetné-e a 25 százalékos kulcs megemelését. Hozzátette: korábban is a vám és az áfa adta az EU legfőbb saját forrását, éppen ezért került megvitatásra ez a kérdés a bizottságon belül is.