rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2011. április 1.

Magyar György ügyvéd


Bolgár György : - Ugyan nem erről szeretnék Önnel beszélni, de nem tudom megállni, hogy ne gratuláljak önnek, mert valószínűleg Önnek is érdeme, hogy az országszerte nagy figyelemmel kísért Balla Irma-ügyben szabadon engedték a gyilkossággal vádolt fiút, akit Ön képviselt. Azért ez egy különleges esete a magyar büntetőjognak és ítélkezésnek, nem?

Magyar György : - Nagyon szépen köszönöm a jókívánságokat, de hárítanom is kell ezt, mert az ügyvédnek itt minimális szerepe van. Én annak örültem, és azt is nyilatkoztam, ha jól emlékszem, hogy tulajdonképpen ez az igazságszolgáltatás dicsősége, hogy képes a hibáit a rendszeren belül korrigálni. A védőnek ebben pici a szerepe, legfeljebb annyi, hogy mi írjuk meg a fellebbezést. Hetvennyolc pontban fölhívtuk a figyelmet nyolc oldalon, hogy mik az első bírói ítélet tévedései, hibái, logikátlanságai, és hála a jó istennek, a másodfok ezt nagymértékben elfogadta és ebből fakad az, hogy hatályon kívül helyezték a megítélésem szerint justizmordnak minősíthető első bírói ítéletet, amiben a fiatalembert anyagyilkosként aposztrofálták.

- Az ügyészség mennyire volt együttműködő a hibák földerítésében?

- Minimálisan, inkább semennyire. Ő védi a saját mundérját, az ügyészség praktikusan beleszeretett a saját verziójába, és nem kíván ettől letérni. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a fellebbviteli főügyésznő, aki részt vett a másodfokú tárgyaláson, és úgy tartott perbeszédet, mintha le sem folyt volna a másodfokú eljárás, mintha másodfokon nem derült volna fény ezeknek a hibáknak jó nagy részére, mintha másodfokon a szakértők nem mondták volna el azt, hogy igenis lehetett az a bizonyos pajszer az elkövetés eszköze, amit mi voltunk kénytelenek az eljárás tartama alatt feltárni, mert a bizonyítás és a nyomozás rendkívüli hiányosságokat tartalmazott. Az ügyészség tehát tartotta magát az eredeti koncepciójához, majd amikor ez az ítélet, vagyis ez a végzés megszületett a hatályon kívül helyezésről, és felszabadították Sándort, mármint szabadlábra helyezték, akkor előterjesztették a fellebbezésüket másodfokra bűnösség megállapítása végett, magyarul az ő koncepciójuk a világon semmit nem változott.

- Ha megengedi, még egy nagy visszhangot kiváltó ügyre is kitérnék, mielőtt a fő témánkról beszélnénk. Ez a Stohl András-féle ítélet. Itt látom a különböző nyilatkozatokat, természetesen a színházi szakmából mindenki meg van döbbenve és mindenki azt nyilatkozza, hogy őket meglepte ez a szigorúnak mondható ítélet, mert felfüggesztett szabadságvesztésre számítottak. Az Ön ügyvédi tapasztalatai alapján egy ilyen jellegű ügyben ez súlyosnak számít, vagy normálisnak, általánosnak? Az lett volna esetleg a meglepő, hogyha Stohl András egy felfüggesztett ítélettel ússza meg?

- Én megmondom őszintén, picit kínos egy ilyen ügyről kívülről véleményt mondani.

- Akkor maradjunk az ügyön kívül. Tehát hasonló esetekben, bár minden ügy különböző, de azért milyen szokott lenni az ítélkezés?

- El kell mondanom, hogy amivel a művész urat vádolták, az egy 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő cselekmény. Önmagában csak ez. Tehát ha azt mondom, hogy valahol a középmérték körül szabták ki rá a büntetést, akkor azt kell mondanunk, hogy ez a mai büntetőjogi politikának egy része, a középmérték körüli ítélkezés. Ámde a bíró azért bíró, hogy mérlegeljen. 0-5 év közötti szabadságvesztést ő meghatározhat a súlyosító és az enyhítő körülmények figyelembevételével, mérlegeléssel. Azt kell mondanom, hogy miután a törvény csak kettő évig engedi a felfüggesztést, kettő év fölött erre nincs jogi lehetőség, ha valaki két év fölött kap szabadságvesztés büntetést, az csak végrehajtható lehet. Tehát a laikusok ezt nem tudják, hogy nem arról van szó, hogy miért nem adták neki a két év négy hónapot felfüggesztve. Azért, mert nem lehet. Akkor adhatott volna, ha két évben akarta volna az elsőfokú bíróság meghatározni ezt. És én azt gondolom, hogy ez valami kis zöld fényt jelenthet a művésztársadalomnak is meg a művész úrnak is elsősorban, a másodfokú eljárás során, ha az enyhítő körülmények száma nő, a súlyosító körülmények száma esetleg csökken, akkor másodfokú mérlegeléssel el lehet jutni egy enyhítésig, nevezetesen lejönni, leszállni a két évre. És akkor már fel lehet függeszteni a szabadságvesztés büntetést. Erre van remény másodfokon, de ezt ígérni persze nem szabad.

- Jó, ez csak a jogi lehetőségek fölvázolása volt természetesen.

- Igen.

- És akkor most a mai beszélgetésünk lényegére áttérve, a stop.hu internetes újság tegnap számolt be arról, hogy egy szélsőséges hírportálon egy úgynevezett flash-játékban ki lehet lőni Heller Ágnes, az ismert filozófus szemét. Vagyis egy internetes játékról van szó, amiben Heller Ágnes feje ott úszik az Európai Parlament tárgyalótermében, és a játékos célja az, hogy kilője az ő szemét. Ugye finom vagy inkább meglehetősen brutális utalás ez a 2006. őszén történt állítólagos szemkilövésekre, kétségtelenül voltak ilyenek, hogy néhány demonstráló szeme megsérült, de azért a rendőrség mégsem szemkilövésre utazott. Itt viszont, ebben a komputeres játékban, gyakorlatilag ez a cél, méghozzá egy közismert személyiséget kell ilyen módon támadni. Ez a magyar büntetőjog szerint belefér, nem büntethető, ezt nem lehet leszedetni és nem lehet a kitalálóit, illetve üzemeltetőit bíróság elé vinni?

- Induljunk ki abból, hogy ezt kénytelenek vagyunk játéknak venni, de abszolút nem játék. Ez valami borzasztóság! Eljutottunk oda, hogy így kommunikálnak az emberek. A legnagyobb probléma az, hogy ezt büntetőjogilag megfogni rendkívül nehéz. Abszolút értelemben és elvonatkoztatva ez egy becsületsértés lenne büntetőjogi oldalról, aminek azért a jogi következményei rendkívül vékonyak. Sokkal inkább polgárjogi következményeket érzek, a jó hírnév megsértése, teljes sérelem. Emlékezzünk csak vissza, annak idején, ha jól tudom, G. Nagyné Maczó Ágnes kapott egy igen jelentős kártérítést, amikor őt eléggé illetéktelen pózban ábrázolták. Ugye tetszik emlékezni?

- Igen.

- A fejét kicserélték, vagy a testét változtatták.

- Egy karikatúrában gyakorlatilag.

- Igen. És kapott érte egy jelentős kártérítést. Azt kell mondanom, hogy valószínűleg itt is ezt kéne eljátszani, illetve nem eljátszani, hanem végrehajtani, de sajnos azt is megtapasztaltuk már, hogy a Kurucinfo, mint olyan, eléggé képlékeny, nehezen manifesztálható, nehéz lesz egy alperest vagy egy elkövetőt megnevezni. Úgyhogy a Kurucinfo az megy, de hogy hogyan fogjuk őt értesíteni a büntetőeljárásról, az már nehezebb lesz.

- Egy polgári perben. De ezért is vetődik föl bennem az, hogy és biztos, hogy itt csak a jó hírnév megsértéséről van szó, hiszen miért ne lehetne ezt úgy felfogni, mint erőszakra való uszítás? Itt valóban valakire lőni kell.

- Annak konkréttá kéne válni. És még egy rossz hírem van e tekintetben, mégpedig, hogy Heller Ágnes is közszereplő és sajnos az ő tűrőképességük, mint már sokszor elmondtuk, az Alkotmánybíróság álláspontom szerint helyes vélekedése folytán máshol van, mint az átlagembereké, következésképpen ennek a büntetőjogi relevanciája sajnos nem nagyon értékelhető. A polgárjogi igen, a visszatartó erő ott jelenik meg, ha egy feltűnően durva módon elkövetett becsületsértésért valaki kap egy dádát, annak valószínűleg nem lesz visszahatása, de egy jelentős mértékű kártérítés, és amit ön említett, hogy elvenni a lehetőségét ennek az internetes portálnak, az igen. Elnémítani, betiltani, visszamenőlegesen és mindenféle jogsértéssel kapcsolatosan elmarasztalni őket, ez működne akkor, ha, de nincs kit. Ha lenne elég bátorságuk ahhoz, hogy szembenézzenek a saját bűnös tevékenységükkel, akkor lehetne.

- A rendőrség nem derítheti föl, hogy kik ezek a valóságos személyek, akik természetesen elbújnak? Miért nincs erre jogosítványa?

- Volt már erre kísérlet. Megvan a rendőrség jogosítványa feljelentés esetén, mert a magánvádas ügyek csak feljelentéssel indulhatnak. Ha ez becsületsértés lenne csak, akkor csak magánvádas lehetne, de ez lényegtelen, hogy közvádas vagy magánvádas, meg kéne találni az elkövetőt és a nyomozás el is indulhatna akár, csak én félek, hogy az eredménye lesz eléggé kiábrándító.

- De hát a rendőrség nem hülye.

- Nem azt mondtam, hogy hülye, azt mondtam, hogy tehetetlen. Tehetetlen a tekintetben, hogy ha egy portálnak az amerikai vagy nem tudom, milyen tengeren túli változataiban próbálunk tulajdonost vagy hozzáférést találni. Volt már erre kísérlet, Bolgár úr kérem. Néhány sértett már nekilódult a Kurucinfónak, csak lepattantak annak ismeretlensége és gyávasága okán.

- De miért a szervert kell keresni Amerikában, miért nem azokat, akik írnak erre a portálra, vagy akik ezt megszerkesztik? Azokat pedig valószínűleg nem a világ másik végén kell keresni.

- Létezik az úgynevezett internetfigyelő rendőrség, és el lehet követni ilyen cselekményeket helyes módon a számítógépen keresztül is, az interneten keresztül is és a számítástechnika erre lehetőséget ad, de a megtalálhatóságával kapcsolatosan vannak kétségeink, mert mint tudjuk, ezeket a fedőtevékenységeket ők viszonylag könnyen megoldják. Más néven teszik föl, utolérhetetlenek lesznek ezek a bizonyos hírlehetőségek és források. Nem lesz valószínűsíthetően végrehajtható ezzel kapcsolatosan az intézkedés, de el kell ítélni és nagyon helyes dolog, hogy a médián keresztül ezt mi kifejtjük. Ők ezt nagyon jól tudják és ezért bújócskáznak a jog határán, mert ők mindig megtalálják azt a sávot, ugyanúgy, mint a Magyar Gárda – erről beszéltünk már ugye –, hogy hol van a jog és a jogtalanság között az a vékony mezsgye. Azon gyalogolnak és arra számítanak, hogy nem esnek bele. Ez is egy ilyen hasonló gyáva tevékenység. Hozzá kell tennem tehát, hogy sokkal inkább polgárjogi ügy lenne, csak az alperes megtalálása nem könnyű.

- Tegnap beszéltem a műsorban Papcsák Ferenc fideszes képviselővel, Zugló polgármesterével, mellesleg ügyvéddel, aki följelentést tett a rendőrségen, mert különböző internetes hírportálok kommentjeiben, tehát névtelen hozzászólásaiban őt és családját gyakorlatilag életveszélyesen megfenyegették. És azt mondja, hogy az ő jogi tudása alapján ez nemcsak hogy elfogadhatatlan az ő számára személyesen, hanem itt el is lehet járni, a hatóságnak ez kötelessége is az ő feljelentése szerint. Ön egyetért ezzel?

- Szurkoljunk, Bolgár úr! Nekem itt is kétségeim vannak az eredményt illetően, úgy, mint a Heller Ágnes-ügy tekintetében. Szurkoljunk, hogy lesz hatékony fellépés. Meglátásom szerint őt nem illeti meg a világon semmivel több védelem, mint egy normál magyar állampolgárt. Úgy tudom, hogy ő még ma nem a hatodik közjogi méltóság, bár lehet, hogy az lesz. Öt közjogi méltóságunk van, akiket különböző speciális védelem illet meg ugye alanyi jogon. Úgy vélem, hogy őt nem illeti meg, különösen nem azért, ha több helyről veszi föl a támogatását, és különösen nem azért, mert közszereplőként aposztrofálható több jogcímen is. Ugye, mert itt is, ott is van szerepvállalása, miáltal megítélésem szerint az ő tűrőképessége is egész magas szinten kell, hogy legyen. Én úgy vélem, hogy ez a sérelem valós lehet, csak vele szemben a kötelező eljárást kétlem. Ha úgy véli, hogy bántják vagy a családja veszélyeztetett, tegyen rendőri bejelentést, kérjen védelmet, de ez neki alanyi jogon nem jár megítélésem szerint. Arra persze joga van, hogy magántestőrséget fogadjon és különböző védelmi eszközöket állítson be.

- Nincs semmi tetten érhető felelőssége egy hírportál vagy egy internetes blog szerkesztőjének vagy üzemeltetőjének azzal kapcsolatban, hogy ott milyen kommentek, akár uszító vagy fenyegető kommentek jelennek meg?

- Ha van egy tisztességes portál, egy tisztességes ilyen internetes felület, akkor igenis a tartalomért felelhet, igenis meg kell...

-… Felelhet vagy felel?

- Felel, tartalmi értelemben felel akkor, ha az, aki a tartalmat felteszi, utolérhetővé válik. De a tartalom egy jogbiztonságos világban levehető, ha felelősséggel bíró portál-üzemeltetővel szemben egy ilyen tiltakozó nyilatkozat megérkezik. Ugye már tapasztaltuk, hogy levettek bizonyos ilyen kommenteket.

- Sőt, éppen a Papcsák elleni első ilyen kommentet, megjegyzést a blog üzemeltetője le is vette. Ezzel a dolog akkor el is van intézve. Ez volna a normális eljárás adott esetben. Ha mondjuk az üzemeltető vagy szerkesztő nem követi állandó figyelemmel azt a bizonyos megjegyzéssort, de felhívják a figyelmét arra, hogy ezt távolítsa el és megteszi, akkor a dolog el van intézve.

- Igen, mert különböző szerződéseket kötnek ilyenkor a tartalomszolgáltatókkal. Ugye Ön is nagyon jól tudja, hogy léteznek, mint az újságnak, úgynevezett felületei, ezekre a felületekre rá lehet repülni, itt a tartalomszolgáltató nehezebb helyzetben van. De ha ő tesz fel tartalmat, akkor azért igenis felel, és ennek letilthatóságára vagy leállíthatóságára van sansz, ha valaki nem úgy bújócskázik, mint például fentebb említettük a Kurucinfót.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!