rss      tw      fb
Keres

Líbia - Szakértők: a regionális szervezetek nagy szerephez jutnak

MTI 2011. március 31., csütörtök 17:35

A líbiai helyzet kezelésében a nemzetközi közösség nagy hangsúlyt helyez a regionális szervezetek, különösen az Arab Liga támogatására - mondták szakértők a líbiai beavatkozás kereteiről és eszközeiről tartott beszélgetésen a Magyar Külügyi Intézetben csütörtökön Budapesten.

Nagy Zoltán, a Külügyminisztérium biztonságpolitikai főosztályvezető-helyettese emlékeztetett: a beavatkozást az Egyesült Királyság kezdeményezésére hármas feltételrendszerhez kötötték a szövetségesek, kijelentve, hogy csak ezen kritériumok együttes teljesülésekor lépnek fel Líbiában. A feltételek között a legfontosabb a regionális szervezetek támogatásának megszerzése volt, mivel úgy vélték, ennek hiányában az arab országokat "elriaszthatja" a beavatkozás - idézte fel.

További kritérium volt - sorolta -, hogy nyilvánvaló legyen az igény a fellépésre, amelyet a megfelelő jogi keret meglétéhez is kötöttek. Ugyan nem mondták ki nyíltan, de utóbbi az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) határozatát jelentette - fűzte hozzá.

Nagy Zoltán elmondta: csütörtök reggel 8 órától hivatalosan is átvette a NATO az Egyesült Államoktól a líbiai hadműveletek irányítását, e mellett leginkább az szólt, hogy a NATO egy szövetség, amely több ország "kollektív cselekvését" teszi lehetővé, továbbá a szervezetnek megvan a szükséges kapacitása a feladat ellátásához.

Kiss J. László, az MKI tudományos igazgatója elmondta: Németország azzal, hogy nem értett egyet a líbiai beavatkozással, "rést ütött az egységen". A kérdésben folytatott németországi viták középpontjában több dilemma is szerepelt, egyebek mellett az, hogy Moammer Kadhafi, egy "mindenre elszánt diktátor" ellen vajon megnyerhető-e a háború szárazföldi csapatok bevetése nélkül, hogy polgárháború vagy törzsi háború folyik-e az országban, vagy hogy valójában kik is a felkelők - mutatott rá.

Véleménye szerint Franciaország ugyanakkor még a németek előtt megbontotta az egységet azzal, hogy Nicolas Sarkozy elnök sokak szerint túl hamar ismerte el a líbiai felkelőket. Ennek a lépésnek vélhetően belpolitikai okai voltak: így helyreállíthatta a nemzeti egységet, bár kérdés, hogy ez mennyire bizonyul tartósnak - jelentette ki. Hozzátette: Párizs ezzel a döntéssel a Földközi-tenger térségét is igyekezett felértékelni.

A líbiai helyzet illeszkedik egy olyan, a hidegháború vége óta megfigyelhető eseménysorozatba, amelyre az jellemző, hogy a politikai krízisek mellett humanitárius válságok is megjelennek, és ezek hosszan elhúzódnak - hangsúlyozta Törő Csaba, az MKI tudományos főmunkatársa. Mint mondta, Líbiában a civil lakosság elleni "tömeges, brutális és megkülönböztetés nélküli" erőszak váltotta ki a beavatkozást.

A BT akkor foglalkozik ilyen esetekkel, amikor olyan méretű emberi jogsértést követnek el, amelyet "nem lehet válasz nélkül hagyni", tudatosan a lakossággal szemben alkalmazott erőszakot állapítanak meg, és a nemzetközi béke és biztonság elleni fenyegetésként értékelik a helyzetet - mondta. Úgy látta, az elmúlt években nem volt olyan ügy, amellyel összefüggésben ilyen nagy egyetértés alakult volna ki a beavatkozás szükségességéről. A hirtelen kirobbant líbiai válság gyorsan elmélyült - foglalta össze Törő Csaba.

Lattmann Tamás, az ELTE nemzetközi jogi tanszékének munkatársa szerint a kérdésben született BT-határozat kompromisszum eredménye, ezért többféleképpen értelmezhető. A BT kizárja a szárazföldi hadműveletek indítását, "tényszerűen" tiltja a megszállást, de kérdéses, hogy például egy lezuhant repülőgép pilótájának kimentése minek minősül - mutatott rá. Megjegyezte: humanitárius okokból gyakran kiterjeszthető a megszállás lehetősége.

Több módon értelmezhető a civilek védelmének célja is, problémát okozhat ugyanis a megkülönböztetésük a lázadóktól - jelentette ki, magyarázatként hozzátéve, vitatott az a meghatározás, hogy civil az, aki ténylegesen nem végez harci tevékenységet.