rss      tw      fb
Keres

KBC Securities: gazdasági következményekkel jár az atomerőmű-pánik

MTI 2011. március 30., szerda 16:35

Az Európai Unió gazdasági növekedésének lassulását okozhatja rövid és középtávon az európai atomerőművek körüli jelenlegi bizonytalanság és annak tovagyűrűző energiapiaci hatása, hosszabb távon azonban mindez az alternatív energia szektor fellendítésével jótékonyan hathat az uniós teljesítményre is – közölte a KBC Securities Magyarországi Fióktelepe szerdán az MTI-vel.

A közlemény idézi Olena Kyrylenkót, a KBC Securities Magyarországi Fióktelepének elemzőjét, aki emlékeztetett arra, hogy a Japánt ért földrengés és annak nyomán kitört szökőár jelentős károkat okozott a fukusimai atomerőműben, és még mindig kérdéses, hogy milyen következményei lesznek a katasztrófának, a veszély messze nem múlt el. Noha Európa elvileg a közvetlen sugárzási veszélyeknek nincs kitéve, a pszichológiai és gazdasági hatások elemzésre méltók - áll a közleményben, amely szerint az atomerőmű katasztrófája átértékelte az atomerőművek alkalmazhatósági, elfogadottsági viszonyait. Még ha minden racionálisan felmérhető eshetőségre is felkészülnek az atomerőművek tervezői, és ezeket be is árazzák, a kiszámíthatatlan katasztrófák okozta károkkal - Csernobil emlékének halványulásával - egyre kisebb mértékben számoltak a technológia támogatói.

A KBC Securities szakértője elmondta, noha például a német reaktor leállítások és felülvizsgálatok nyomán kieső termelői kapacitás csupán alig 1 százaléka az európai villamos energia kapacitásoknak, mégsem jelentéktelen mértékről van szó.

Olena Kyrylenko szerint bár csak 7 gigawatt kapacitásról kell lemondani, ezt meg fogja érezni időlegesen a szektor. A titok a kieső kapacitás pótolhatóságának korlátaiban rejlik: a nukleáris erőművek olyan különleges energiaforrást biztosítanak, amely fajlagosan a legolcsóbb, folyamatos 24 órás üzemet biztosít, gyakorlatilag a stabil villanyáram-szolgáltatás alapját képezi. Ennek regionális kiesése befolyásolja az üzembiztonságot, és a szolgáltatási hatékonyságot.

Hozzátette: "alternatívaként a szén és a gáz merül fel, ám egyikkel sem lehetünk maradéktalanul boldogok”.

A szén felhasználhatósága a környezetvédelmi és készletezési szempontok miatt korlátozott. A gáz pedig – hacsak nem a nagyon drága cseppfolyós importforrást választják – politikai aggályokat hordoz Európa számára.

Az orosz gázfüggőség újbóli növekedésétől az unió döntéshozói legalább annyira félnek, mint az atomenergiában rejlő kockázatoktól” - fejtette ki.

A szénerőművekre való támaszkodás így elkerülhetetlen, ám ez a termelési eljárás növelni fogja a villamos energia árát, amint az már a határidős jegyzésekben érzékelhető is volt.

Ugyanakkor biztosan nő a gáz iránti igény is, amely az olajat követve drágul, és emelni fogja az inflációt, közvetve pedig a gazdasági talpra állást késlelteti a krízisből amúgy kilábaló félben levő európai gazdaságokban” – összegezte az elemző.

Olena Kyrylenko úgy vélte, hosszabb távon ellentétes hatások is megjelenhetnek, némileg ellensúlyozva a rövid és középtávú negatív következményeket.

Az elemző szerint ugyanis felértékelődnek a zöldenergia beruházások. Mind a magasabb energiaárak, mind pedig a nyomás az alternatívák felmutatására azt fogja okozni, hogy javulnak az alternatív energiás termelési eljárások megtérülési mutatói.

Az elemző szerint javulni fog a megítélése az alternatív energia cégeknek, amilyen például a magyarországi E-Star, vagy a PannErgy, és profitálhat az energiaipar átalakulásából a cseh energiavállalat, a CEZ, vagy éppen a Mol Nyrt. is.

Ezek a hatások azonban messze nem olyan erősek, hogy önmagukban átalakítanák Európa energiapiacát - áll a közleményben.