Felfüggesztett börtönbüntetést kapott kényszerítés kísérlete miatt a VÉSZ elnöke
- Részletek
- Hazai vonatkozású hírek - 2011/1. negyedév
- 2011. március 30. szerda, 15:55
MTI 2011. március 30., szerda 15:47
Tíz hónap, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte szerdán a II.-III. kerületi bíróság nem jogerősen Éliás Ádámot, a Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetségének elnökét, amiért 2009 júliusában a nagy nyilvánosság előtt is közzétett ultimátumot intézett a magyarországi bankszférához.
A vádlott ebben kijelentette, hogy a pénzügyi válság következtében megszaporodott árverések és kilakoltatások miatt, a társadalom védelme érdekében az általa vezetett mozgalom háborúban állónak tekinti magát a bankokkal. A bíróság álláspontja szerint ezzel négyrendbeli kényszerítés kísérletének bűntettét követte el a vádlott. A döntés nem jogerős, mert bár a vádhatóság képviselője tudomásul vette az ítéletet, a vádlott és védője fellebbezést jelentett be. A vádlott 2009-ben felszólította több bank vezetőjét, hogy állítsák le az önhibájukból fizetésképtelenné lett adósok ingatlanjainak elárverezését, és az adósok kilakoltatását, ellenkező esetben banki feketelista összeállítását, a betétesek betéteinek kivételére való felszólítását, végső soron pedig a követelést nem teljesítő bankok megsemmisítését helyezte kilátásba. Az eljárás során a bíróság több bank vezetőjét is meghallgatta, korábban Simor András jegybankelnököt, Felcsuti Pétert, a Raiffeisen Bank volt elnök-vezérigazgatóját, valamint Erdei Tamást, az MKB Bank elnök-vezérigazgatóját is tanúként hallgatták meg. Valamennyien azt mondták, hogy komolyan kellett venniük a fenyegetést. A per szerdai tárgyalásán Király Gábor, a CIB Bank vezérigazgató-helyettese arról beszélt, hogy demonstrációktól, tüntetésektől tartottak a felszólítást követően. Kitért arra is, hogy lehetetlen teljesíteni, hogy a bank egyoldalú moratóriumot hirdessen úgy, hogy a biztosítékait ne érvényesítse. Hangsúlyozta: a bank nem a saját pénzét használja hitelnyújtáskor, hanem a betétekből finanszírozza azt, illetve maga is hitelt vesz fel. Másik okként azt jelölte meg, hogy a banknak a tulajdonos felé is elszámolási kötelezettsége van. Külön megemlítette azt is, hogy 2009-ben 42 átstrukturálási terméket dolgoztak ki a fizetési nehézségek közé került ügyfelek számára, akik segítségül fordultak hozzájuk, azoknak megpróbáltak különböző konstrukciók révén segítséget nyújtani.
A banki vezetők az eljárás során mindvégig az ügyészség képviselőjével egyezően azt hangsúlyozták, hogy a vádlott által kilátásba helyezett akciósorozat a magyar bankrendszer ellen irányult volna, és a bankrendszer pénzügyi stabilitását veszélyeztethette volna.
