Szakértő: a civil szervezetek egyre fontosabb szerepet töltenek be a diplomáciában
- Részletek
- Hazai vonatkozású hírek - 2011/1. negyedév
- 2011. március 30. szerda, 10:59
MTI 2011. március 30., szerda 10:49
A civil szervezetek a hagyományos diplomácia mellett egyre komolyabb szerepet játszanak a nemzetközi kapcsolatokban, feladatuk elsősorban a kapcsolatépítés - mondta Koós Anna, a Biztonságpolitikai és Honvédelmi Kutatások Központjának igazgatója szerdán Budapesten.
A civil szervezetek uniós helyzetéről, az európai biztonság megerősítésében vállalt feladataikról tartott nemzetközi konferencián Koós Anna kiemelte: az eseményen részt vevő 27 civil szervezet aláírta azt a nyilatkozatot, amelyben kijelentik, a globalizált világban a nemzetközi kapcsolatokat "nem lehet a kormányok és hivatalos szervek, hatóságok exkluzív területének tekinteni".
Mint a dokumentumban fogalmaztak, a civil társadalom befolyása az elmúlt évtizedben látványosan nőtt, működésük, tevékenységük tapasztalatait az állam és a nemzetközi szervezetek is figyelembe veszik.
Koós Anna szerint a public diplomacy, azaz a civil diplomácia a XXI. századi diplomácia egyik fő iránya, amely a különböző csoportok bevonásával alakítja a külpolitikát. Jelentőségét az EU és a NATO is hangsúlyozza - tette hozzá.
Mint kifejtette, ez az irányzat nem változtatja meg a hagyományos diplomácia szerepét, de árnyalja azt. Az unióban különösen az egyes társadalmak közötti kapcsolatépítésben juthat fontos szerephez, akár az államok között elhidegült kapcsolatokat is ellensúlyozhatja - vélekedett. Hozzáfűzte: a 2011. szeptember 11-i események óta nőtt ennek jelentősége, ez a tradicionális diplomácia kiegészítőjének tekinthető.
A biztonságpolitika egy sajátos területe a civil szférának - hangsúlyozta Koós Anna. Rámutatott arra: a Külügyminisztérium honlapján tavaly mintegy 115 civil szervezetet tartottak nyilván, ezek főként az EU-hoz, a NATO-hoz és az ENSZ-hez fűződő kapcsolatokkal foglalkoztak, illetve elsősorban környezetvédelmi, humanitárius szervezetek vagy "békemozgalmak" voltak.
Koós Anna megjegyezte: a biztonságpolitika kapcsán a honvédelmi tárca és a Belügyminisztérium is kapcsolatban áll civil szervezetekkel.
A kilencvenes évek elejétől a civil szervezetek egyre markánsabban jelentek meg a biztonságpolitikában, többen közülük a rendszerváltozás tapasztalatainak átadásával vagy a biztonságpolitikai kihívások kutatásával foglalkoztak - idézte fel.
Emlékeztetett arra, hogy a NATO-csatlakozás kommunikációjában a civil szervezetek felértékelődtek, s ettől aktívabbá váltak. Az állam és a civil szféra egyaránt intenzíven együtt akart működni ebben a kérdésben, a civil szervezetek felelősséget is éreztek a kommunikációért - tette hozzá.
Úgy látja, az állam ekkoriban "a hivatalos kormánypolitikával nem rokonszenvező" civilek véleményére is kíváncsi volt, "egyenrangú és kötetlen viták" folytak a NATO-csatlakozásról.
A kilencvenes évek végére ez a helyzet megváltozott: egyes szervezetek professzionálissá, mások jelentéktelenné váltak - mondta. Koós Anna szerint a civil szervezetek kialakulásának első hulláma lezárult, működésük alapvető szabályai kialakultak, azok szabályozottabbá, áttekinthetőbbé váltak. Ugyanakkor a civil szervezetekkel szemben támasztott igények csökkentek, azok a források miatt függtek az államtól, amely meghatározta azokat a célokat, amelyekben igényt tartott rájuk - foglalta össze a központ igazgatója.
