rss      tw      fb
Keres

TAZ: Értelmiségüldözés Magyarországon – leszámolás régi módra



Magyarország kormánya először a liberális médiát szorongatta, most az értelmiségieket és művészeket. Egy „leszámolási biztos” ezért liberális filozófusok ellen nyomoz – írja a berlini liberális napilapban, a tageszeitungban kedden megjelent írásában Keno Verseck.


Súlyosak voltak a helyesírási hibák, amelyeket Schmitt Pál magyar államfő követett el. A volt vívó olimpiai bajnok képes volt egy mindössze öt szóból álló üzenetben két szót is – köztük az államfőt – groteszk módon hibásan írni. Történt mindez 2010. szeptember 7-én a Paprika Csárda étteremben, az osztrák-magyar határon lévő Hegyeshalom településen. Schmidt a szavakat egy darab papírra írta, s bekeretezve kitették a falra. Nemrég fedezték fel a hírszerző.hu magyar hírportál újságírói, akik közzétették.

Schmittet Orbán Viktor nemzeti konzervatív kormányfő végrehajtó segédjének tekintik, s olyan embernek, aki intellektuálisan nem kifejezetten ragyog. Helyesírása azonban több mint csak erre bizonyíték. A hatalom magyarországi birtokosai a magyar nyelv és a nemzeti értékek igazi védelmezőinek szerepében tetszelegnek. Amióta Orbán pártja, a Fiatal Demokraták Szövetsége – Magyar Polgári Párt (Fidesz-MPP) 2010-ben kétharmados többséggel megnyerte a választásokat, hatalompolitikailag és ideológiailag átépíti Magyarországot. Az átépítés része egy afféle kultúrharc is, amely első sorban az urbánus budapesti értelmiség és kulturális kör ellen irányul.

A legprominensebb áldozatok egy liberális filozófuscsoport tagjai, köztük a 81 éves Heller Ágnes, aki évtizedek óta az egyik legkiemelkedőbb európai gondolkodó. Ellene és több kollégája ellen nyomozás folyik, mert állítólag hűtlenül kezeltek állami kutatási pénzeket. A vádakról a filozófusok január elején a sajtóból értesültek. Akkor közölte a Magyar Nemzet című jobboldali-nemzeti lap, hogy „Heller és társai ’elkutattak’ fél milliárdot”.


Uszítás, mint régen

A Magyar Nemzet bűnösnek nyilvánította a filozófusokat, még mielőtt egyáltalán ismertté váltak volna a részletek. Azt állította, hogy a pénzt – átszámítva 1,8 millió euróról van szó – 2004–2005-ben a szocialista-liberális koalíciótól kapták, fizetségként liberális felfogásukért. Nem mások, mint vélemény-deformálók, akik meg akarják osztani Magyarországot, és a hazát külföldön pellengérre akarják állítani – így a magyar lap.

Heller Ágnesben a kommunista időket idézte fel a vádak olvasása. Őt és 1994-ben elhunyt férjét, Fehér Ferencet, az ötvenes évek óta üldözték. Az úgynevezett filozófusperben, 1973-ben Hellert több kollégájával együtt foglalkoztatási tilalommal sújtották. A házaspár 1977-ben elhagyta Magyarországot. „Akkor is és ma is liberálisként diszkriminálnak minket. A férjem ellen akkor devizabűntetteket hoztak fel, ma azt mondják, illegális jövedelemhez jutottam” – mondta Heller.

A vizsgálódást Budai Gyula, a kormány „leszámolási biztosa” kezdeményezte, aki 1989 előtt katonai ügyész, később a Magosz – a Fideszhez közelálló parasztszövetség – aktivistája volt. Budainak nemcsak az a feladata, hogy megvizsgálja a szocialista-liberális kormány idején, 2002–2010-ben kiadott közmegrendeléseket és támogatásokat, hanem az is, hogy hangulatot keltsen. Orbán nemrég nagyobb igyekezetre szólította fel azzal, hogy igény van a leszámolásra.

Ám a vádak elég gyenge lábon állnak. Az állítások szerint például a kutatási pénzeket nem a kijelölt témákra fordították, vagy jogellenesen külső cégeket bíztak meg bizonyos feladatok elvégzésével, például az adatbank létrehozásával. Budai három esetben már kénytelen volt leállítani kutakodásait, de három további projekt ügyében immár bűnvádi eljárás folyik, és Heller Ágnes is érintett. „A szemrehányások nevetségesek. Egyetlen fillért sem kaptam a projekt vezetéséért” – mondja Heller.

Gábor György filozófus szinte fejből tudja sorolni, mire mennyit költött hároméves vallásfilozófiai projektje kapcsán. Ezen kívül évente volt könyvvizsgálat, és maga Gábor havi mintegy 340 eurónak megfelelő összeget kapott. „Mi filozófusok Magyarországon tulajdonképpen eléggé vacakul élünk, de az egyszerű emberek szemében most tolvajbanda vagyunk, amely milliárdokat talicskázott ki Magyarországról” – mondja Gábor.

A „filozófuspernek” antiszemita vonatkozása is van. Nem kevesebbet állít éppen a Fideszhez közelálló, konzervatív Gulyás Gábor filozófus. Január közepén azzal vádolta a jobboldali nemzeti sajtóorgánumokat, így a Magyar Nemzetet, hogy nyíltan értelmiség ellenesek és rejtettem antiszemiták. Haladéktalanul maga is a leszámolási biztos látókörébe került.

Valójában több mint 30 kutatási projekt közül éppen azokat vizsgálták, amelyekben részt vettek a legismertebb liberális zsidó értelmiségiek, Heller Ágnes mellett például Vajda Mihály és Gábor György. „A liberális ma a jobboldali magyar sajtóban egyet jelent azzal, hogy zsidó, ugyanúgy, ahogy a kommunista időkben a kozmopolita jelentette azt, hogy zsidó” – mondta Heller.

A filozófusok mellett régen sok más művészt is „idegenszívűnek” bélyegeztek, „hazaárulónak” és „a haza ellen összeesküvőknek”. Köztük van Konrád György, Esterházy Péter és Dalos György író, Fischer Ádám karmester és Schiff András zongoraművész.

A megsemmisítő címkén néha egyszerűen csak ez áll: „buzi”. Annak nyilvánította a jobboldali és szélsőjobboldali média Alföldi Róbertet, a budapesti Nemzeti Színház igazgatóját. Ő a román nemzeti ünnep alkalmából 2010. december 1-jére bérbe akart adni egy termet a román nagykövetségnek, noha Románia 1920-ban a magáévá tette a valaha magyar Erdélyt. Az általános felháborodás nyomán Alföldi lemondta a bérbeadást, és nyilvánosan bocsánatot kért. Nem sokat segített. A szélsőjobboldal tovább uszít a „buzi Alföldi” ellen, a szélsőjobboldali Jobbik képviselői a parlamentben Robertának nevezik. És ezen egyetlen képviselő sem akad fenn.

Legújabban az Orbán-kormány elővette a modern művészetet is. A nemzeti fejlesztési minisztériumban felülvizsgálták a szocialista-liberális kormánykoalíció idejéből származó olyan állami beruházási projektek tucatjait, amelyekhez festők és képzőművészek is hozzájárultak a műveikkel. A vád: a kivétel nélkül absztrakt művek nem is műalkotások.


Támadás az absztrakt művészet ellen

Újra a Magyar nemzet című lap volt az, amely nemrég elsőként beszámolt a vizsgálatokról. „Egymilliárd ’műalkotásokért’” szalagcím alatt a lap vitriolos formában kelt ki a „formabontó” és „modernnek számító” művészet ellen, és feltette a kérdést, hogy egyszínű falak vagy „egymás mellé állított, átlátszó műanyag kockák” érhetnek-e ez államnak milliókat.

Bálint Anna kritikus, a kortárs kelet-európai művészet szakértője felháborodott, de nem lepődött meg. „A hatalom mostani birtokosainak kulturális üzenete giccsből és elgiccsesített népművészetből áll, a többihez hiányzik belőlük  az érzék”. Az ilyen beállítottság nagyon alapvető dolgot fenyeget, „az egyén lehetőségét az önkifejezésre és a köztérben való manifesztálására” – mondta.

***

Keretes: HAZA, BÜSZKESÉG, HIT

Vitatott médiatörvény: Masszív nemzetközi kritika nyomán a magyar kormány néhány pontban március elején változtatott a decemberben elfogadott médiatörvényén. Így a blogokra és a lehívható internetes szolgáltatásokra már nem vonatkozik a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye, a rádió- és tévéállomások azonban továbbra is kötelesek  kiegyensúlyozottan tudósítani. Kihúztak egy passzus, amely egyének vagy csoportok nyílt vagy rejtett megsértésére vonatkozott, de fennmaradt a diszkrimináció tiltása. Nem szüntettek meg és nem változtattak azonban számos rendelkezésen, amelyek értelmében az újságírók kötelesek hozzájárulni a nemzeti identitás erősítéséhez, és amely előírják a sajtó munkatársainak, hogy mely témákról kell írniuk a nemzeti identitás erősítése céljából.

A reform bírálata: Magyarországon és más európai országokban a sajtó, a nem kormányzati szervek, valamint olyan nemzetközi testületek, mint az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet képviselői nem kielégítőként bírálták a médiatörvényen végrehajtott változtatásokat. Magyarországon a Népszabadság, az ország legnagyobb napilapja az alkotmánybírósághoz fordult.

Az alkotmány: A magyar kormány jelenleg a parlamentben új alkotmányt vitattat meg, amelyet április 18-án szándékoznak elfogadni. Legfontosabb eleme a bevezető Nemzeti hitvallás. Ebben rögzítik a nemzeti büszkeséget, a büszkeséget az ezeréves magyar birodalom miatt, a széthullott Nagy-Magyarország szellemi és lelki egységének, valamint a kereszténység nemzetet megtartó szerepének hitvallását. Ezen kívül a tervezet támogatandó életformának minősíti férfi és nő házasságát, ezután a terhesség-megszakításnak csak nagy nehézségek árán lesz szabad útja, és a szándékok szerint többszörös választójogot biztosítanak a gyerekes anyáknak.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!