FAZ: „A magyarországi jobboldal nem a haza” – Beszélgetés Kis János filozófussal
- Részletek
- Szemle
- 2011. március 29. kedd, 04:19
- Galamus-csoport
Budapesten éppen alapvető alkotmányreformról tanácskoznak. Minthogy a kormányzó Fidesznek a parlamentben kétharmados többsége van, fennáll a veszély, hogy alapvető jogokat helyez hatályon kívül – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitungban bevezetőjében az interjú készítője, Maximilian Steinbeis.
Mire gondolt, amikor az új magyar alkotmány tervezetét olvasta?
A tervezet közzététele előtti utolsó hetekben a kormányzó Fidesz képviselői azt a benyomást keltették, hogy csupán a meglévő alkotmány anomáliáinak korrigálásáról van szó. Ez az alkotmány formailag az 1949-es, régi kommunista alkotmány, de új tartalommal, és soha nem hagyta jóvá a nép vagy szabadon választott parlament, és ezt kellett volna korrigálni. Ám amit most helyette kaptunk, nem kiigazítást, hanem radikális törést jelent.
Tehát most egészen új Magyarországnak kell keletkeznie, amelynek már semmi köze sincs ahhoz, ami 1989-ben létrejött?
Az új alkotmány a Magyarországon 1944 előtt fennálló alkotmányozási hagyomány részének nyilvánítja magát. A „Szent koronát”, a középkori magyar királyok parlamentben őrzött koronáját minősíti a magyar államiság fennmaradása „megtestesülésének”. A korona a premodern, polgári egyenlőség nélküli nemességfelfogást testesít meg.
Hogyan illik ez össze azzal a koncepcióval, hogy itt egy nép végre szabadságban és egyenlőségben fogad el alkotmányt?
Az alkotmányozó nép a tervezet értelmében nem állampolgárok politikai nemzete, hanem az etnikai értelemben vett magyar nemzet, a magyarok közössége, bárhol éljenek is, bel- vagy külföldön. Ennek a magyar népnek az alkotmánytervezet szerint szerves alkotóeleme a kereszténység. Ezzel ez az alkotmány radikálisan szakít az 1989-es alkotmány republikánus szellemével. És további törések vannak benne még két szinten. Egyfelől az alapjogok pozíciójáról van szó. Az alapjogokra vonatkozó fejezet a „Szabadság és felelősség” címet viseli. A tervezet úgy szól az egyéni jogokról, mintha ezek attól függenének, hogy valaki teljesíti-e a társadalommal szembeni kötelezettségeit. Így például a foglalkozási szabadságot a munkára és a közjóhoz való hozzájárulás kötelességével egészíti ki.
Ez milyen alapjog-elképzelés?
Az alapjogok modern eszméje, amelyet az EU alapvető jogok chartája is képvisel, kimondja, hogy az egyének jogokkal rendelkeznek, egyszerűen mert emberek, illetve mert polgárok. Státusuk miatt vannak jogaik, nem a magatartásuk miatt. Ezeket a jogokat nem kell megszolgálni. Ezen a szinten is törés van.
Ez annyit jelent, hogy Magyarország búcsút vesz a klasszikus, egyéni alapjogokhoz való kötődéstől?
Inkább azt mondanám, hogy a tervezet olyan interpretációról gondoskodik, amely keresztény-konzervatív ideológiát tükröz, ahelyett, hogy absztrakt értelemben írná le az alapvető jogok katalógusát, amelyre vonatkozóan egyetértésre tudnak jutni jobb- és baloldaliak, világi és vallásos emberek. A „Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz” norma után például azonnal az következik, hogy „a magzat életét a fogamzástól kezdve védeni kell”. A tervezet előirányozza azt is, hogy a házasság „férfi és nő önkéntes közösségeként” az alkotmány védelme alatt áll. Kevéssé meglepő, hogy az egyenlőségről szóló cikkely nem említi a szexuális orientáció miatti diszkriminációt, amelyet az EU alapvető jogok chartája kifejezetten felsorol.
Erodálódik az alkotmányban az állam ellen biztosított védelem?
Csökken annak a védelemnek a színvonala, amelyet az egyén az alkotmány révén élvez. A másik oldalon a tervezet nagy mértékben bővíti a kormány játékterét. Eddig például bármely képviselő az alkotmánybírósághoz fordulhatott valamely törvény ellen. Mostantól ehhez a képviselők 25 százaléka lesz szükséges. Ez annyit tesz, hogy a szocialistákból és zöldekből álló jelenlegi ellenzéknek nincs erre lehetősége, hacsak nem működik együtt a szélsőjobbal. Így e szabályozás értelmében csak a többség dönthet úgy, hogy az alkotmánybírósághoz fordul, noha ezt a lehetőséget éppen a többségi döntések ellenőrzésére szánták.
Az új alkotmány egy tekintélyelvű elnöki rendszer útját egyengeti?
Túlsúlyhoz juttatja a jelenlegi végrehajtó hatalmat a törvényhozó és a bírói hatalommal szemben.
Ez húsz évi demokratikus, alkotmányos állam eredménye. Mi siklott félre?
Olyan alkotmányunk volt, amely elveiben és struktúráiban alkalmas volt egy plurális társadalom egyesítésére és konszolidálására, és gondoskodott a jogállamisági politikáról. Ahhoz azonban, hogy egy alkotmányos rend stabilizálódjon, nem elég, ha jó maga az alkotmány. A társadalom sokszínűségét a parlamentben képviselő pártoknak el kell fogadniuk egymást partnerekként: noha politikai versenyben állnak, közös érdekük az alkotmány őrzése. A pártok ezen alkotmányos partnersége egyre inkább korrodálódott, ahelyett, hogy az évek során konszolidálódott volna.
Ez Weimarra emlékeztet.
Van egy nagyon fontos különbség: a Weimari Köztársaság német társadalma még nem modern, szociológiai értelemben demokratikus társadalom volt. A mai magyarok elég pluralisták, urbánusak, modernek, képzettek ahhoz, hogy vállaljanak egy modern, demokratikus alkotmányt. A jelenlegi helyzet ideológiai anakronizmusokkal függ össze mindkét, de különösen a jobboldalon. Magyarországon a jobboldal mindig meg volt győződve arról, hogy a nemzet természetes vezetője, és kitart emellett az anakronisztikus hiedelem mellett. Ha elveszít egy választást, azt nem a támogatás szokásos elmozdulásaként éli meg, nem saját, hanem a nemzet vereségeként fogadja. Orbán Viktor 2002-ben, a választási veresége után azt mondta: „Nem leszünk ellenzékben, mert a nemzet soha nem lehet ellenzékben”. Magyarországon akkor lesz korszerű jobboldal, ha majd egy jövendő választási vereség után azt mondja: „Ellenzékben leszünk, de a haza nem lesz ellenzékben”. Orbán és környezete az utóbbi évek válságaiból nem azt a következtetést vonta le, hogy a közös alkotmánnyal újra fel kell építeni a politikai közösséget, hanem azt, hogy az alkotmányt kell hozzáigazítani közvetlenül a jobboldal nemzeti identitásról, államról és társadalomról vallott eszméihez.
Hogyan lesz ez a kizárólag Orbán emberei által írt, megvitatott és hatályba helyezett alkotmány valaha is minden magyar alkotmánya?
Ez az alkotmány sokkal súlyosabb legitimációs problémákat lesz majd kénytelen megsínyleni, mint az eddigi. Az eddigi alkotmányt minden gyengéje ellenére senki nem gyanúsította azzal, hogy kizárólag egyetlen párt vagy éppenséggel egyetlen ember alkotmánya lenne. Egy jelentős kisebbség azonban a most keletkező alkotmányt csak a Fidesz és Orbán alkotmányának tekinti. S amikor Orbán egy napon újra elveszíti a többség támogatását, ami előbb-utóbb bekövetkezik, akkor már a többség lesz azon a véleményen, hogy ez csupán egy rájuk kényszerített alkotmány.
Mi következik ebből?
Ha arra gondol, hogy valamiféle forradalomnak kellene következni, akkor vegye fontolóra, hogy ennek az országnak nagy gyakorlata van abban, hogy véghezvigye az egyik rendszerből a másikba való, rendezett átmenetet. A kommunista rezsim ennél még sokkal több legitimitást is vesztett, és mégis sikerült a kommunista alkotmány szabályait a demokrácia berendezéséhez felhasználni. Nem szabad alábecsülni ennek a nemzetnek a képességeit a békés átmenet útjainak megtalálására.
Mennyire reménykedik abban, hogy az Európai Unió meg tudja akadályozni a fékek és ellensúlyok leépítését?
Az EU szélsőségesen komplex és ezért kevéssé kifinomult szervezet. Döntési struktúrái nem elég hatékonyak ahhoz, hogy ezen a ponton bármikor is döntő szerepet töltsön be. Azonban mindaz, ami ma Magyarországon történik, a médiatörvénytől az alkotmánybíróság felhatalmazásainak megnyirbálásán át a hatalmi ágak megosztásának leépítéséig, az lényege szerint az ellen irányul, ami az Európai Uniót teszi. Arra számítok, hogy Magyarország témája nem kerül le egyhamar az EU napirendjéről. Ez vonatkozik az európai nyilvánosságra, a sajtóra is. Ha a sajtó észleli és rögzíti a magyarországi folyamatokat, akkor ez vissza fog hatni Magyarországra is. A legtöbb magyar nem akar páriává lenni Európában, így Európának része lesz a magyar közvélemény alakulásában. A vélemények spektruma újra el fog tolódni. Senki nem tudja megmondani, milyen gyorsan történik ez meg. De meg fog történni.