rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2011. március 22.

Tordai Csaba alkotmányjogász


Bolgár György: - A múlt heti Élet és Irodalomban két kollégájával együtt száz pontot írtak össze az alkotmánytervezetről. Nem száz hibát, hanem száz pontban fejtik ki a megjegyzéseiket. Köztük dicséreteket is találunk, nemcsak bírálatokat. Vagy kommentárokat arról, hogy ez a megoldás helyes-e vagy kevésbé helyes, esetleg előremutató. De ha Önöknek száz pontban kellett kifejteniük a véleményüket, akkor az Ön szakmai véleménye szerint mennyire jó megoldás az, hogy a parlament néhány hét alatt befejez – méghozzá egy alkotmány elfogadásával – egy alkotmányos vitát, amelynek a végeredménye egy új alkotmány. Nem arról kellene még hónapokon keresztül vitázni, hogy száz vagy akár mások szerint százötven vagy csak ötvenöt pontban hogyan, milyen megoldást kellene találni, mi a helyes, mi volna esetleg még jobb?

Tordai Csaba: - Furcsa volt ennek az alkotmánytervezetnek az előkészítése, mert azért nemzetközi összehasonlításban nem volt rövid idő, amíg eljutottunk odáig, hogy a parlament elkezdte ezt a tervezetet tárgyalni.

- Hiszen létezett egy bizottság, amelyet az előkészítésre hoztak létre, majd volt egy parlamenti bizottság, amely ki is dolgozott egy alkotmánykoncepciót, csak azt a végén félretették, és jött helyette egy másik.

- Pontosan, volt egy cezúra valamikor februárban az előkészítésben, amikor hetekig nem lehetett arról semmit sem tudni, hogy akkor milyen is lesz kormánypártok által benyújtandó tervezet. Azt azért el kell mondani mindenképpen, hogy ez azokra a kérdésekre vonatkozott – legyenek azok szimbolikus vagy normatív közjogi kérdések –, amelyeknél élénk vita folyt az elmúlt fél évben. Gondolok itt a köztársasági elnök parlament feloszlatási hatáskörére, a klauzulaként elhíresült elképzeléssel. Vagy a konstruktív bizalmatlanság indítvány megszüntetésére, de akár az abortusz szabályozására is: ott azért ennek a vitának a hatása meglátszik a tervezeten.

- Vagyis visszaléptek a legvitathatóbb kérdések egyikében-másikában.

- Igen, illetve olyan kompromisszumos szövegjavaslatot terjesztettek be kormánypártok, amellyel arcvesztés nélkül tudtak visszajönni az eredeti szándékaikból. Talán a legjobb példa erre az abortusz, ahol ez szómágiának tűnhet, hogy a magzati életet védi az alkotmány vagy a magzat élethez való jogát védi-e az alkotmány. Tehát utóbbi azt jelentené, hogy az abortuszt lényegében be kéne tiltani Magyarországon, míg az előbbi a jelenleg hatályos törvényi rendelkezéseket rögzítené. Az előbbi lett végül a tervezet része, minimális fogalmazásbeli különbséggel, de azért arra a társadalmi kritikára, hogy az abortusz-szabályok szigorítása nem indokolt Magyarországon, a kormánypártok is reagáltak. A tervezet előkészítetlensége éppen ezért jelent nagy problémát, illetve fog a következő években, amikor már hatályba lép ez az alkotmány. Mert egy sor nagyon esetleges, nagyon félreérthető vagy éppen politikai indulatból az alkotmányba iktatott rendelkezés szerepel ebben a tervezetben, aminek az alkotmányjogi következményeit mintha nem gondolták volna végig a szöveg előkészítői. A tervezetről nem tudott érdemi, szakmai, társadalmi vita folyni, hiszen a beterjesztés után másfél héttel elkezdte a parlament tárgyalni, s ez azért fog még okozni problémákat.

- Hogy kellett volna ezt a vitát lefolytatni? Az egy dolog, hogy a parlamentben nyilván konszenzusra kellett volna törekedni legalább abban a tekintetben, hogy az ellenzéki pártok milyen módon vehetnek ebben részt, és hogy az ő szavukat is valóban és érdemileg meghallgassák, de parlamenten kívül is vannak, sőt ott vannak az igazán jó alkotmányjogi szakértők. Hogy lehetséges az, hogy egy új alkotmány előkészítésébe, hogy csak a legismertebb neveket mondjam, egy Sólyom Lászlót vagy egy Tölgyessy Pétert nem vonnak be. Nem eleve úgy kellett volna kialakítani ennek a rendszerét, hogy az ország legtekintélyesebb, ezzel foglalkozó tudósai részt vegyenek ebben és akár dolgozzanak ki saját alkotmánytervezetet, akár egy meglévő tervezethez fűzhessék a kommentárjaikat?

- Az alkotmányozás maga azért politikai cselekvés, arra alapvetően parlamenti képviselők rendelkeznek felhatalmazással. De kétségtelen, hogy alkotmányjogászok ebben az előkészítésben, rajtuk kívül álló okból, nem tudtak sok segítséget adni politikusoknak. Néhány héttel ezelőtt volt a Magyar Alkotmányjogászok Egyesületének éves közgyűlése, ott fogalmazta meg az egyik előadó azt, hogy a szakmát szinte teljes egészében kihagyták az alkotmány előkészítésből. Ami nem azért gond, még egyszer mondom, mert hogy alkotmányjogászoknak kéne alkotmányozni, hanem azért gond, mert politikusok sokszor nem látják át minden mélyrétegét annak az egy-egy alkotmányi mondatnak, amit ők éppen leírnak.

- Tehát a politikai célokat is nyilvánvalóan alkotmányjogi, szakmai alapon lehet csak hitelesen elfogadni és elfogadtatni.

- Ha van olyan törvény a jogrendszerben, amelyiknek minden mondata jelentőséggel bír, akkor az az alkotmány, amelyiknek egy-egy megfogalmazására több száz oldalnyi alkotmánybírósági határozat épül rá. Az alkotmány az a norma, az a jogszabály, amelyik a legabsztraktabb, a leginkább elvont, a legáltalánosabb megfogalmazásokat tartalmazza. De ez nem jelenti azt, hogy azok a mondatok nem jelentenének semmit.

- Hát annyira jelentenek, ahogy Ön kifejtette a magzati élet védelmével kapcsolatban, tulajdonképpen egy szó különbséggel az a gyakorlati kérdés dől el, hogy szabad-e abortuszt csinálni Magyarországon vagy nem szabad.

- Pontosan.

- És mindez az alkotmányban van kifejtve, holott ott nincs abortusztörvény, mert azt egy külön törvény intézi. Szóval ha végignézték – márpedig a száz pontból az derül ki, hogy végignézték alaposan – ezt az alkotmánytervezetet, akkor mi ebből az Ön számára levont legfőbb következtetés? Milyen alkotmány lesz ez, mik a legfőbb hiányosságai vagy problémái?

- Ez az alkotmány nem teremt negyedik köztársaságot, lényegében érintetlenül hagyja az 1989–90-ben kialakult alapvető alkotmányos szerkezetet. Tehát nem mozdul el, megmarad a parlamenti többség bizalmára épülő kormány dominanciája mellett.

- Még akkor is, ha az ország hivatalos nevét Magyar Köztársaságról Magyarországra változtatja.

- Az ország nevét meg lehet változtatni akár minden harmadik nap is, a mögötte levő alkotmányos szerkezeten ez önmagában nem változtat. A névváltoztatás egyértelmű elhatárolódást mutat a magyar köztársasági hagyományoktól, gondoljunk csak az 1848–49-es forradalomra vagy a második világháború utáni rövid demokratikus kísérlet időszakára, amikor Tildy Zoltán, Kéthly Anna vagy mondjuk Bibó István próbálta megteremteni a magyar demokráciát. Ettől a hagyománytól elhatárolódik a tervezet több ponton, így az állam elnevezésében vagy a harmadik köztársaság emlékének a kitörlésében is. De attól még ez az ország parlamentáris demokrácia marad.

- De ez a megmaradó harmadik köztársasági demokrácia jobban, biztonságosabban, demokratikusabban működhet-e az új alkotmány keretei között vagy éppen kevésbé demokratikusan és kevésbé stabilan?

- A legfontosabb probléma ezzel a tervezettel, hogy több ponton aktuális hatalmi megfontolások alapján nyúl bele az alkotmányos szerkezetbe. Független intézmények vezetési rendjét átszervezi, amit nagyon nehéz mással magyarázni, mint, hogy a megörökölt, független intézményvezetőktől – legyenek azok bár mondjuk konzervatív világnézetűek is – a kormányzati többség szeretne megszabadulni. Erre mondjuk a Legfelsőbb Bíróság elnöke esetében lehetőséget ad a tervezet. Azt nyilván nem tudom megmondani most, hogy ezzel a lehetőséggel élni kívánnak-e a kormánypártok. Másrészt a jelenlegi kormánykoalíció gazdasági és társadalompolitikai elképzeléseinek kétharmados többséggel való lebetonozását lehetővé teszi a tervezet, holott a parlamenti demokrácia arra épül, hogy a választásokon többséget szerző párt valósíthatja meg gazdasági és társadalompolitikai elképzeléseit. Például a tervezet lehetőséget ad arra, hogy az egykulcsos személyi jövedelemadót kétharmados törvény szabályozza, ami azzal jár, hogy ha egy három, hét, tizenegy év múlva esedékes választáson olyan programmal él egy párt, hogy a leggazdagabbaktól nagyobb hozzájárulást kívánna a közterhekhez, akkor ezt az elképzelését adott esetben nem tudja megvalósítani.

- Mert az alkotmány tiltja meg. Magyarán ezek szerint primer hatalmi szempontok motiválják az alkotmány átírását. Lehet ezt mondani?

- Számos olyan pont azonosítható a tervezetben, amelyik erre enged következtetni. Annyi megszorítást tennék ehhez, hogy ezek általában lehetőséget teremtenek arra, hogy ilyen hatalmi szempontokat lehessen érvényesíteni. Az a kétharmados többséggel rendelkező kormánypártok önmérsékletén múlik majd, hogy ezzel a lehetőséggel fognak-e élni.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!