rss      tw      fb
Keres

Alkotmányozás - Baka: az alkotmányban nagyobb súllyal kellene szerepelnie a bírói hatalmi ágnak

MTI 2011. március 18., péntek 16:58

Az új alkotmányban nagyobb súllyal kellene szerepelnie a bírói hatalmi ágnak - mondta a Legfelsőbb Bíróság elnöke pénteken Kaposváron, a Jogi beszélgetések című kétnapos tanácskozás után tartott sajtótájékoztatón.

Baka András szerint "nem az kérdés ma már, hogy alkotmányozási kényszer van-e, vagy nincs, kell-e új alkotmány, vagy nem kell". Lesz új alkotmány, a tanácskozás résztvevői pedig a jobbítás szándékával fogalmaztak meg javaslatokat, észrevételeket - hangsúlyozta.

A főbíró kiemelte: nagyon fontosnak tartja, hogy a bírósági szervezet továbbra is önállóan lássa el a feladatát.

Mint mondta, nyilvánvaló, hogy a bírói szervezet egészéről való gondolkodás önmagában az alkotmányból nem vezethető le, ehhez ismerni kellene azt a sarkalatos törvényt, amely ezeket az alkotmányos rendelkezéseket kibontja majd. "Ennek ismerete nélkül feltételezésekre, találgatásokra vagyunk utalva" - jegyezte meg Baka András.

Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke a Fidesz-KDNP által benyújtott tervezetről szólva azt mondta: az új elképzelések közül "talán az egyik legjelentősebb változás éppen az Alkotmánybíróságot érinti": áthelyezi a hangsúlyt a bárki által indítványozható, utólagos, konkrét jogi érdekhez nem kötődő elvont normakontrollt - az Ab elmúlt két évtizedes hatáskörének ez volt a jellemzője - a konkrét ügyekhez, bírói eljárásokhoz kötődő egyéni jogsérelmek orvoslására.

Hozzátette: ha ezt így elfogadják el, akkor ez "új típusú alkotmánybíráskodást eredményez, ennek szervezeti, eljárási következményeivel együtt".

Paczolay Péter kitért arra is, hogy a tervezet - reményeikkel ellentétben - tartalmazza a novemberi hatáskörcsökkentést is. Bízik abban - mondta -, hogy az elkövetkező hetekben ez kikerül a szövegből. "Ezt mi indokolatlannak, példátlannak tartjuk, és úgy véljük, hogy ez az Alkotmánybíróság garanciális biztonságát csökkenti" - érvelt az Ab elnöke.

Varga Zs. András, a legfőbb ügyész helyettese szerint az alaptörvény Országgyűléshez benyújtott tervezetének szövegével kapcsolatban "igazán jelentős kifogásokat nem lehet támasztani". Álláspontja szerint "beleillik abba a szerves fejlődésbe, amit az alaptörvény egésze mutat", visszautal a korábbi időszakokra, ugyanakkor tekintetbe veszi Magyarország elmúlt évtizedeinek fejlődését és az európai tendenciákat is.

Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke azt emelte ki, hogy "sem a jelenlegi, sem a tervezett alkotmány szövegében nem szerepel az ügyvéd vagy az ügyvédség". Nemzetközi példákra hivatkozva megjegyezte: "az ügyvédség nem adta föl azt a reményét, hogy két mondat erejéig szerepelni fog az új alaptörvényben".

A jogásztársadalom véleményét tolmácsolva a kamara elnöke azt mondta, hogy "az ügyvédség alkotmányos tényező, megkerülhetetlen szerepe van az igazságszolgáltatás jogállami működésében", ugyanis ahhoz, hogy az állampolgár érvényesíteni tudja az egyéni jogait, szükség van az ügyvédekre, akik hídszerepet töltenek be a magán- és a közszféra között.