rss      tw      fb
Keres

Demonstrációk a sajtószabadságért és Lángh Júlia beszéde



Tüntetés Budapesten – Létszámvita – Tüntetés Debrecenben és Gyulán – Romániai újságírók tüntetése – Tüntetés Berlinben – Tüntetés New Yorkban – Lángh Júlia beszéde Budapesten, az Erzsébet hídnál


Az Erzsébet híd pesti hídfőjénél több tízezren demonstráltak a médiatörvény ellen. A tüntetés főszervezője szerint a rendszerváltás óta a legnagyobb civil tüntetés volt az, amelyet a Facebookon szerveztek a szólásszabadságért. Vámos Anna a követeléseikről elmondta: nem elégszenek meg a médiatörvény módosításával, véleményük szerint a jogszabály továbbra sem felel meg az európai normáknak, ezért annak – szakmai és jogvédő szervezetek bevonásával történő – átdolgozását sürgetik. A médiatanács szerinte önkényesen szabhat ki büntetéseket, ami öncenzúrához vezet, és így végső soron azt veszélyezteti, hogy az állampolgárok felelős döntést hozzanak az ország ügyeiről.

A tüntetésen az Erzsébet híd pesti hídfőjénél felállított színpadtól a Ferenciek teréig ért a tömeg, a sűrű sorokban álló emberek az út teljes szélességében kitöltötték a teret. Sokan táblákkal tiltakoztak az új médiaszabályozás ellen, közülük több a leragasztott szájú Petőfi Sándort ábrázolta. A rendőrség közlése szerint rendbontás nem volt.

A felszólalók nemcsak a médiatörvényt, hanem az alkotmányozási folyamatot is élesen bírálták. Kulka János színész – aki Csákányi Eszter színművésszel együtt a rendezvény moderátora volt – azt mondta: az utóbbi húsz évben nem fordult elő az elmúlt hónapokban tapasztalt méretű támadás a köztársaság intézményrendszere ellen.

Schilling Árpád rendező szerint az a politika, amely nagyobb hangsúlyt fektet a tiltásra, mint az ösztönzésre, szükségképpen növeli a polgárok szabadságvágyát, ahol pedig a szabadság iránti vágy növekszik a munkakedv helyett, ott csődbe megy a rendszer. Sürgette, hogy a törvényalkotásba olyan szakmai és civil szervezeteket vonjanak be, amelyek véleménye eltér a kormányétól.

Lángh Júlia újságíró a Heves megyei Gyöngyöspatán történtekre utalva tűrhetetlennek nevezte, hogy egy szélsőséges párt milíciája romákat fenyeget, a rendőrség pedig tétlenül nézi.

Istvánffy András, a 4K! – Negyedik Köztársaság mozgalom koordinátora szerint új alkotmányt csak széles társadalmi egyetértéssel lehet elfogadni, és megengedhetetlen, hogy azok, akik nemrég még népszavazást kezdeményeztek a vizitdíjról, most feleslegesnek tartják az új alaptörvényről szóló népszavazást. Szavait nagy taps fogadta.

Adam Michnik lengyel újságíró, a médiatörvény elfogadásakor címlapján tiltakozó Gazeta Wyborcza főszerkesztője azt mondta: nem lehet szabadságról beszélni olyan országban, ahol az alkotói szabadság veszélyben van. A demokrácia nem recept mindenre, de ha valaki megsemmisíti a sajtószabadságot, megsemmisíti a demokráciát is. Orbán Viktornak, akit régi ismerősének nevezett, azt üzente: gondoljon bele, hány egykori harcostársa figyeli nyugtalanul kormánya intézkedéseit.

A több mint 82 ezer tagú Egymillióan a magyar sajtószabadságért elnevezésű Facebook-csoport március 15-ére harmadik alkalommal hirdetett tüntetést a médiatörvény ellen. Január 14-én a jogszabály módosítását, a médiahatóság politikai függetlenségének biztosítását, „az önkényesen kiszabható és aránytalan büntetések” eltörlését és a közszolgálati hírszerkesztőségek függetlenségének helyreállítását követelték a Parlament előtti demonstráció résztvevői. Azon a rendezvényen a szervezők – rendőrségi becslésre alapozott – közlése szerint nagyjából tízezren voltak. Január 27-én a budapesti Kossuth téren kívül Szegeden, Debrecenben, Pécsen és Gyulán is demonstráltak a sajtószabadságért.

***

Hányan voltak?

A médiatörvény elleni keddi budapesti demonstráción a szervezők becslése szerint legkevesebb ötvenezren voltak; ezt Vámos Anna főszervező mondta kedd este az MTI-nek. Az MTI tudósítóinak beszámolója szerint több tízezren demonstráltak a médiatörvény ellen. A portálok és hírügynökségek általában 10 és 30 ezer közé tették a résztvevők létszámát. Az AFP francia hírügynökség tudósítása szerint 30 ezren, az Index hírportál szerint legalább 30 ezren voltak jelen. A Hírszerző tudósítója a helyszínről azt jelentette, hogy a rendőrök szerint nyolc-tízezren, más források szerint húszezren tüntettek a kormány médiapolitikája ellen, a szabad sajtóért az Erzsébet híd lábánál. A hvg.hu „Sokezres tömeg tüntetett a sajtószabadságért” címmel közölt beszámolót, az fn.hu tudósítójának becslése szerint pedig 10-15 ezer ember gyűlt egybe. A Hír TV honlapján az olvasható, hogy mintegy 10-15 ezren tüntettek a sajtószabadságért Budapesten.

(A szerkesztő megjegyzése: az MTI arról nem adott ki hírt, hogy vita lett volna a Nemzeti Múzeum előtt ünneplők és Orbán Viktor beszédét hallgatók létszámáról.)

***

Demonstráció a sajtószabadságért Debrecenben és Gyulán

A sajtószabadságért csaknem háromszázan demonstráltak kedden, a szabad sajtó napján Debrecenben, a Nagytemplom előtti Kossuth-szobornál. Tüntetés volt Gyulán is.

A Debreceni Civilek a Sajtószabadságért nevű szervezet az interneten hívta a tüntetésre a résztvevőket, akik között volt MSZP-s és SZDSZ-es országgyűlési, illetve debreceni önkormányzati képviselőket is látott az MTI tudósítója. „Magyarországon a sajtót meg akarják félemlíteni, az ellenvéleményt el akarják hallgattatni, és hatósági eszközöket próbálnak bevetni az ellenzéki szellemiség teljes megtörésére”, mondta beszédében Kácsor Zsolt író, újságíró, a Népszabadság debreceni tudósítója. Elmondta: a Magyar Köztársaság jövője nem egyedül a jobboldal, s nem is a baloldal, hanem a republikánus demokraták kezében van. Ők a csöndes, józan, normális többség, amely semmi mást nem akar, mint normális, emberhez méltó életet élni egy demokratikus köztársaságban.

A sajtószabadság mellett tüntettek kedd délután Gyulán is a Petőfi-szobor mellett. Bod Tamás újságíró, a demonstráció szervezője a csaknem száz résztvevő előtt elmondott beszédében egyebek mellett azt hangsúlyozta, hogy a médiatörvény és a médiaalkotmány javíthatatlan, ezért vissza kell vonni. A rövid tüntetés után a résztvevők narancssárga sállal kötötték be a szobor száját, és fekete gyászszalaggal ellátott koszorút helyeztek el a talapzatnál.

***

Bukarestben romániai újságírók tüntettek a magyar nagykövetség előtt

Bukarestben „a magyarországi médiával való szolidaritási tüntetést” szerveztek romániai újságírók érdekvédő szervezetei, amelyeknek képviselői leragasztott szájjal, fehér címlapú újságot a magasba emelve tiltakoztak a médiatörvény ellen a magyar nagykövetség épülete előtt. Néhány tucatnyian voltak. Salamon Márton László, a Bukarestben megjelenő Új Magyar Szó (ÚMSZ) című romániai magyar napilap megbízott felelős szerkesztője az MTI-nek kedden elmondta: a Free Press Alapítvány, amely az ÚMSZ-t megjelentető Scripta Kiadó tulajdonosi köréhez tartozik, és az Active Watch – Agentia de Monitorizare a Presei nevű román újságíró-szervezet nevében kérték a hatóságoktól a tiltakozáshoz szükséges engedélyt, amelyet meg is kaptak. Salamon szerint a tüntetést 25 fősre tervezték, ennél valamivel többen voltak a megmozduláson. A szolidaritási tüntetéshez több romániai újságíró-szervezet csatlakozott, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) azonban nem, mert annak igazgatótanácsa nem értett egyet azzal, hogy a szervezet március 15-én, a nemzeti ünnepen tiltakozzon.

***

Tüntetés Berlinben, a magyar nagykövetség előtt

Mintegy 40 fiatal tüntetett, transzparenseik szerint a magyarországi sajtószabadság védelmében kedden délután a berlini magyar nagykövetség előtt. A nagykövetség munkatársa szerint a mintegy 1 órás megmozdulás rendőrségi biztosítás mellett, minden incidens nélkül zajlott. A tüntetést a magyar médiatörvény elleni tiltakozás céljával a Facebook közösségi portálon szervezték, és azon német, illetve Németországban tanuló magyar fiatalok vegyesen vettek részt. A tüntetők semmifajta petíciót nem kívántak átadni, és nem is találkoztak a magyar nagykövetség képviselőivel.

***

Tüntetés a sajtószabadságért a New Yorki-főkonzulátus előtt

Mintegy harmincan tüntettek kedden a New York-i magyar főkonzulátus épülete előtt a sajtószabadság védelmében. A megmozdulást, amelynek részvevői piros-fehér-zöld szalaggal ragasztották le a szájukat és az új magyar médiatörvény ellen tiltakozó plakátokat mutattak fel, a Facebook közösségi portál segítségével szervezték. Burton Orsolya főszervező, a Yale Egyetem antropológia szakos doktorandusza az MTI-nek telefonon elmondta, hogy tüntetők szolidaritásukat fejezték ki a Budapesten a médiatörvény ellen rendezett tiltakozás részvevőivel. A New York-i megmozdulás részvevői aláírtak egy Dán Károly nagykövetnek, New York-i főkonzulnak címzett levelet, amelyet később juttatnak el hozzá. Az MTI-nek is elküldött levelükben a tüntetők ismertették az új magyar médiatörvényt elítélő hazai és nemzetközi állásfoglalásokat, és fölsorolták a médiatörvény módosítására vonatkozó követeléseiket. A levelet megérkezése után a képviselet, az ilyenkor szokásos ügyrendnek megfelelően, továbbítani fogja a külügyminisztériumnak.

***

Lángh Júlia beszéde

Tisztelt egybegyűltek, kedves barátaim!

Az én generációm úgy élt évtizedeken át, hogy a sajtószabadság – a szabadság maga – a vágyálmok világába tartozott. El sem tudtuk képzelni, hogy egyszer eljön. Aztán mégis eljött.

A napokban újra belenéztem a Fekete Doboz felvételeibe az 1989-es tüntetésekről. Tömegek voltak az utcán, öntudatos, szabad polgárok kiabálták, hogy DEMOKRÁCIÁT! TÖBB-PÁRT-REND-SZERT! NÉP-SZAVA-ZÁST! Ütemesen üvöltött a tömeg a pesti utcákon. Ezt nem szabad elfelejteni! Nem igaz az a rossz duma, hogy itt nem volt rendszerváltás, meg hogy azt csak az elit csinálta, a nép feje fölött. Láttam és tapasztaltam a tömeget, miközben a Szabad Európa Rádiót tudósítottam, és sírtam a mikrofon előtt, olyan szépséges és majdnem hihetetlen volt, hogy tényleg eljött a demokrácia, a köztársaság, a szabadság ideje, láttam a saját szememmel fejkendős nénikét, felnőtt, könnyező férfit, kisgyerekes családot. Az talán nem volt a nép? Mi voltunk azok, ti voltatok azok! Ne hagyjátok magatokat manipulálni, ne hagyjátok, hogy elfelejtessék velünk a múltunkat!

Ne engedjünk a 89-ből.

Ahogy Daniel Cohn-Bendit mondta emlékezetes felszólalásában az európai parlamentben: a demokrácia nem abba hal bele, ha túl sok a sajtószabadság, hanem ha túl kevés, Monsieur Orban.

A médiataposó törvény kifundálói várják július elsejét, amikor majd a törvény betűje szerint lecsaphatnak. Azt hiszik ugyanis, hogy az EU-soros elnökség lejárta után már nem figyel majd ránk Európa.

Pedig akkor is figyelni fog, mert a média szabadsága nem belügy. Mert Európa, az európai lelkiismeret tud valamit, amit mi még csak tanulunk. Tudja, hogy a társadalomban mi a legszentebb, a mindenek felett való. Ez az, amit az alkotmány előszavában rögzíteni kellene: a szabadság-egyenlőség-testvériség!

És ebből most emeljük ki a testvériséget, magyarul: szolidaritást! Gondoljunk a megfélemlített falvakra, ahol nemrég még gőzösfejű egyének élő célpontokra lőttek a faluvégi házakban, és ahol, ez most a legújabb, kisgyerekes anyukák az óvodában alszanak, mert nem mernek kimenni az utcára, ahol magukat polgárőrnek nevező fegyveres betyárok grasszálnak. Gyöngyöspatáról beszélek.

Miféle államhatalom az, amelyik, miközben a nagyság álmáról beszél, nem bírja megvédeni a saját polgárait, sőt, hagyja, hogy egy szélsőséges párt önhatalmú milicistái rendteremtés címén megfélemlítsék, fenyegessék honfitársainkat, akiket a törvény egyenrangúnak mond?!

Rendet és nyugalmat akarnak az emberek – mondta nemrégiben is a miniszterelnök. Erre hivatkozott mint népakaratra. De miféle rend az, ahol a rendőrség tétlenül nézi a romákat fenyegető milicistákat? A tétlenség beleegyezés? Ha senki nem szól, mi, civilek, szólunk.

És emlékszünk még a 12 pontra. Vajon megvalósult már például a „törvény előtti egyenlőség polgári és vallási tekintetben”?! Vagy a közteherviselés? Most kezdi csak tapasztalni a lakosság, mit jelent, például, az új adórendszer, amely a szegénytől elvesz, a gazdagnak kedvez. A munkanélküliek növekvő tömegéről pedig, úgy látszik, nem veszünk tudomást, mert a munka becsület és dicsőség dolga, és aki nem dolgozik, ne is egyék. Hol vannak az új munkahelyek?

Ma alapvetően a szólásszabadságért jöttünk össze itt, a Szabad Sajtó útján, mert a szabadság mindennek az alapja. Az igaz, hogy a szabadságot nem lehet megenni, nem lehet fűteni vele, de ha nincs, akkor olyan, mint a levegő, nélküle csak megfulladni lehet! És ha nincs, nem tudjuk felemelni a szavunkat a testvéreinkért, magunkért, akkor nem tudunk hangot adni a szolidaritásnak. Akkor csak behúzzuk a nyakunkat.

De mi, európai magyarok, magyar európaiak, józan és öntudatos citoyenek, figyelünk, résen vagyunk, ellenőrzünk. Terjesszétek, mondjátok, magyarázzátok, mert az emberek nem értik, és tartsatok ki, legyetek szívósak, mert nem fogunk kiiratkozni Európából!

Ez az egész sorozat, amivel az új pártállam hatalomrajutása óta gyakorlatilag naponta vág fejbe minket, mindennap egy újabb rendpárti intézkedés, az állam túlhatalma minden fölött – csak éppen a szélsőséges párt rendfenntartó közegei szabadon garázdálkodhatnak!

Tévképzetek, nagyzási hóbort, megszállottság vezeti lépésről lépésre a jogállam fokozatos és módszeres leépítését egy új rendszer felé, egy véglegesnek mondott rendszeralapításhoz (máris baj van, ha valamit véglegesnek ígérnek): 19. századi eszmék és ázsiai mítoszok keverékébe. Egy kínos paródiának vagyunk nézői és szenvedő alanyai, minden áldott napon lenne miért tüntetnünk egy-egy újabb ügy miatt, már ha a tüntetés lenne a legfontosabb tennivalónk.

Pedig beleszólnak mindenbe, beleártják magukat a kultúrába is, új bűnbakokat gyártanak, ellenségképeket alkotnak – ebben sajnos olyanok, mint az afrikaiak, ott találkoztam azzal a meglepő világképpel, amely szerint muszáj, hogy ellensége legyen az embernek –, és nem utolsó sorban: kirekesztő szemléletű, egypárti alkotmányt terveznek.

Segítsük a bűvészmutatványba belekábult hívőket, hogy józanodjanak ki! Szükség van rájuk, hogy az ország magához térjen az irányított mámorból!

Én a generációm nevében, akik gyerekek voltunk 56-ban és felszabadult felnőttek 89-ben, átadom a stafétabotot a fiataloknak. A civil öntudat és tiltakozás stafétáját.

Akkora CIVIL KURÁZSIT kívánok mindenkinek, hogy dagadozzon tőle a kebletek!

Éljen a Köztársaság. Éljen a haza.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!