Mondatok a hatalmon kívülről március 15-én

Mesterházy: alkotmányos puccs zajlik

Az MSZP elnöke pártja ünnepi rendezvényén kedden a Pilvax közben: alkotmányos puccs zajlik Magyarországon, amelyet csak közös erővel, a demokratikus többség megteremtésével lehet megakadályozni. Ha ez sikerül, az alkotmányos puccs el fog bukni. Az új alaptörvény kormánypárti tervezete méltatlan március 15. örökségéhez, a benne foglaltak nem a szabad és független Magyarország értékei. „Veszélyben a szabadság, a demokrácia és a közös hit, hogy együtt, összefogva, közösen teremthetünk jobb világot magunknak és gyermekeinknek.” Az idei nemzeti ünnepen a szabadság és az életminőség javulása helyett kirekesztést, a szabadság korlátozását, a demokratikus intézmények eltiprását és a nehéz helyzetben lévők érdekének semmibe vételét látni. Ahelyett, hogy 1848 erőfeszítéseire emlékezhetne az ország, 1849. március 4-ére, az olmützi oktrojált alkotmány kiadására kell emlékezni, arra, hogy Ferenc József eltörölte az áprilisi törvényeket és alkotmányos diktátumot kényszerített Magyarországra. Fülkeforradalom címén alkotmányos puccs zajlik Magyarországon. „Leszámolással való fenyegetés, közhatalmi intézmények elfoglalása, független intézmények lerombolása után beteljesedni látszik az alkotmányos államcsíny; a Magyarországra kényszerített új alkotmány egyetlen célja, hogy hosszú távra biztosítsa egy szűk politikai elit hatalmát.” (A tömeg fütyült, többen azt skandálták: „Orbán, takarodj!”) Mesterházy szerint  ha nincs elég erejük a parlamentben, máshol védik meg a szabadság értékeit. „Az interneten, a Facebookon, e-mailben, a Twitteren, az utcákon, tereken. Ezernyi lehetőség van arra, hogy kimondjuk és megerősítsük: 1848 szelleme él.” „Mi nemcsak Magyarország, hanem a Magyar Köztársaság polgárai vagyunk”, lesz még demokratikus Magyar Köztársaság. „Honfitársaim: talpra magyar, hí a haza.”

A rendezvényen, amelyen néhány ezren vettek részt, számos szocialista politikus között ott volt a tömegben Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök is.

***

Botka László Szegeden: Hogyan kerülhetünk ilyen elődökkel a 21. századi Európa szégyenpadjára?

Együtt emlékeztek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulójára kedden a szegedi közgyűlésben képviselettel rendelkező pártok; Kossuth Lajos Klauzál téri szobránál elhelyezték koszorúikat a Fidesz, a KDNP, az MSZP, a Jobbik, az LMP és a Szabad Város Egyesület képviselői. Botka: 2011 Magyarországán nehéz szembenézni azzal, sikerült-e megőrizni az 1848-as forradalom szellemiségét. A forradalom résztvevői tizenkét pontban fogalmazták meg a hazaszeretetre, a szabadságra és demokráciára épülő nemzeti minimumot. „Elődeink olyan szabadságot álmodtak, amely mindenkit megillet, olyan demokráciát, melyben a hatalom okosan irányít, de nem kizárólagos, és nem uralkodik.” „Olyan szabadságot, ahol a hatalom nem fél a nyilvánosságtól, hanem egyenesen igényli azt”.

„Hogy lehet az, hogy 2011-ben ismét érvényes a tizenkettőből az első, a kívánjuk a sajtó szabadságát? Hogy lehet az, hogy több mint másfél évszázad után a negyedik és a hatodik pont – a közös teherviselés és a törvény előtti egyenlőség – értelmezéséről kell vitatkoznunk? Hogyan kerülhetünk ilyen történelemmel, ilyen példákkal és elődökkel a 21. századi Európa szégyenpadjára?”

***

LMP: 2010-ben a magyar nemzet a jogállam helyreállítását kívánta

Schiffer András frakcióvezető: A történetírás az alkotmányozásnak két módját ismeri: az egyiket oktrojált alkotmányozásnak hívják, és ezt a központi hatalom végzi el. Ebben az esetben és felfogásban az állam feladata a társadalom megszervezése, a célok meghatározása, és ezeknek alárendelik az egyes polgárok érdekeit. A hatalom ilyenkor is adhat engedményeket, de ezeket bármikor visszavonhatja. Az alkotmányozás másik formája a demokratikus alkotmányozás, a „nép alkotmánya”, amely a lehető legnagyobb társadalmi egyetértést tükrözi. Ez teremt egyensúlyt a különböző társadalmi érdekek között, ez fejezi ki a társadalmi egyetértést, illetve ez a korlátja a többség zsarnokságának.

Egy éve, 2010 tavaszán a magyar nemzet azt kívánta, állítsák helyre a jogállamot, de nem kívánt oktrojált alkotmányozást, az alkotmányosság felszámolását. Tavaly az adóelkerülő offshore-lovagok és más oligarchák megrendszabályozását kívánták, de nem kívánták, hogy a nagy vagyont öröklők, a nagy tőkejövedelmet szerzők még jobban éljenek.

Szél Bernadett választmányi szóvivő: Kossuth Lajos a felirati javaslatában jobbágyfelszabadítást, közteherviselést, törvény előtti egyenlőséget, önálló kormányt és alkotmányt követelt a Habsburg-birodalom egészének. Ezért a nemzeti egység és függetlenség csak egyik eleme volt az elképzeléseknek, az igazi jelentőséget a demokrácia előtti út megnyitása jelentette. Felolvasták az LMP 12 pontját: többek között sajtószabadságot, felelős kormányt, zöldmunkát és hazai élelmiszereket, törvény előtti egyenlőséget, ökológiailag átgondolt fejlődést, igazságos teherviselést, az Alkotmánybíróság tiszteletben tartását, átláthatóságot, újjáéledő magyar vidéket és felelősségteljes uniót követeltek.

A rendezvény elején az LMP-képviselők a tavaly telepített fák köré virágot ültettek. Az ünneplés végén a több tucatnyi megjelent egy része kerékpárra szállt, hogy bejárja a forradalmi helyszíneket.

***

Kaltenbach: az újságíró Kossuth biztos nem lenne büszke rá

Az LMP fővárosi frakcióvezetője a főváros központi ünnepségén, a Batthyány-örökmécsesnél: a márciusi ifjak 12 pontja kiállta az idők próbáját, és közülük több ma is a szabadság záloga. A 12 pont néhány egyszerű mondata hihetetlen tömörséggel fejezi ki a magyar és egyben minden szabadságszerető nemzet legalapvetőbb követeléseit, a szabadság örök érvényű, máig ható alapfeltételeit. Beszédében többször érintette a 12 pontban is megfogalmazott sajtószabadság követelését, és a magyar médiatörvényről szóló vitát. Magyarországon és Európában dúl a vita arról, ki mit gondol a sajtó szabadságáról. A (média)törvény védelmezőinek a legfőbb érve az, hogy meg kell védenie az ifjúságot az elszabadult média káros hatásaitól. Ő maga sincs elragadtatva a média egyes vadhajtásai láttán, ám: „ki vagyok én, hogy az erkölcsbíró szerepében tetszelegjek?” Hiszen a történelem valamennyi cenzora erkölcsi érvekkel hozakodott elő. „A 48-asok szabadságfelfogásával mindenféle cenzúra összeegyeztethetetlen”, és „az újságíró Kossuth biztos nem lenne büszke rá”.

***

Kisebbségi jogvédők emlékezése Gyöngyöspatán

Horváth Aladár, Roma Polgárjogi Alapítvány vezetője Gyöngyöspatán (azon a megemlékezésen, amelyet kisebbségi jogvédők és rasszizmusellenes civilek rendeztek a nemzeti ünnep alkalmából a településen, ahol immár március eleje óta járőröznek, a helyi cigányság növekvő bűnözésére hivatkozva, a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjai): Nem cigányterror van, hanem újnyilas terror. Amikor paramilitáris csoportok nyugodtan grasszálhatnak a faluban, és átvehetik az állam erőszak-monopóliumát, úgy tűnik, mintha Magyarország nyilas állam lenne. A cigányság ebben a helyzetben ismét jelesre vizsgázott méltóságból, csakúgy, mint az egykori romagyilkosságok idején, mert „nem ütött vissza”.

Farkas János, a helyi kisebbségi önkormányzat korábbi vezetője, illetve a jelenlegi elnök, ifj. Farkas János egyaránt a cigányság megfélemlítéséről beszélt. Hibás az alaptétel, miszerint a cigánybűnözést akarják megállítani a faluban járőröző gárdisták, mert Gyöngyöspatán nincs cigánybűnözés. Az a néhány elkövető pedig, aki vétett a törvények ellen, bíróság elé került, és megkapja megérdemelt büntetését. A mintegy 150–200 fős tömeg rendőri kísérettel a cigánysorról a falu Kossuth-szobrához vonult, ahol elhangzott a Nemzeti dal. A menetet, illetve a szobornál történteket távolból figyelte a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület néhány tagja. Incidensre nem került sor. A megemlékezésen, a többi között részt vett Dés László zenész, Iványi Gábor lelkész, illetve Ungár Klára volt szabaddemokrata politikus.

***

Kis János: az új alkotmány tervezete túlzott hatalmat ad a kormánynak

Kis János filozófus, az SZDSZ első elnöke kedden Budapesten a Nyílt Társadalom Archívum (OSA) zsúfolásig telt Centrális Galériájában a március 15-i, alkotmányozásról szóló rendezvényen: az új alkotmány tervezete a kormánynak túlzott hatalmat ad, amivel egy következő kormányt is meg lehet majd bénítani. Ezenkívül megosztja a társadalmat, és „drasztikusan leszállítja az emberi jogok védelmi szintjét is”. „Orbán alkotmánya nem a nemzet alkotmánya lesz, hanem Orbán alkotmánya”, s ez az alkotmánytervezet a maga „jogállammal szembeni arroganciájával” a jobboldal bizonyos részeiből is ellenérzéseket vált ki. Az alkotmánytervezet szövege nem a ma meglévő köztársaságot véglegesíti, „hanem alapjaiban forgatja fel”. 1989-ben a sztálini alkotmány módosításával demokratikus alkotmány jött létre, tehát amit most le akarnak váltani, az megfelel a jogállami követelményeknek. Elfelejti a kormányzat, hogy a mostani alkotmány és az 1949-es szövegében csak a főváros megnevezése azonos. Helytelenítette, hogy az alkotmánytervezet preambulumában az etnikai nemzet áll a nép helyett, és azt „elválaszthatatlanul összekapcsolja a vallásossággal”. A szekularizáció tagadásának nevezte az Isten áldd meg a magyart! kifejezést a preambulumban, mert ezzel „tudatosan kettéosztják a népet”, egyik részére hozzák, a másikra pedig rákényszerítik az alkotmányt. Az új alkotmány tervezete a Szent Koronát a magyar állam megtestesítőjének tekinti, nem törődve azzal, hogy ez a nemesi alkotmány szimbóluma volt. A készülő alaptörvény az alapvető jogok mellett alapvető kötelességeket is megemlít, amelyeknek az alaptörvényben nincs helyük. „Alapvető jogoknak vagyunk birtokosai”, mert „emberek és állampolgárok vagyunk, rendelkezünk erkölcsi és politikai státusszal”. A tervezet hivatkozik az Európai Chartára is, amely egyebek mellett szigorúan tiltja a szexuális beállítottság miatti hátrányos megkülönböztetést, ennek tilalma azonban a tervezetből kimaradt.

***

MDF: az ország helyzete hasonló, mint másfél évszázada

MDF-közlemény: A hazai polgárság 1848 márciusában kirobbanó forradalma egy új nemzedék lázadása volt egy lezüllött, korrumpálódott, avítt rendszerrel szemben. A márciusi ifjak ki merték mondani, hogy elegük van mindabból, amit az uralkodó elit mindaddig művelt Magyarországgal. „Helyzetünk ma is számos elemében hasonlít a másfél évszázaddal korábbihoz. Romokban az ország gazdasága és morálja. A jólét és szabadság demokratikus eszménye veszélybe került. (...) 1848 fiataljai igazi nyilvánosságot és sajtószabadságot akartak és nem olyat, amelyet Európa elítél”. Az új nemzedék most is itt kopogtat, sommás véleménye van a mai helyzetről, és ennek jelét is adja: „nem megy el szavazni, mert hiteltelennek tartja azokat, akik a kopogtatócédulák betakarításával kisajátítják maguknak a választásokon való indulás lehetőségét”. Ilyen „trükkökkel” csak ideig-óráig lehet megállítani a történelem kerekét, az új nemzedék előbb vagy utóbb, de helyet követel magának.


Forrás: MTI


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!