rss      tw      fb
Keres

Március 15. - LMP: a magyar nemzet demokratikus alkotmányozást kíván

MTI 2011. március 15., kedd 13:09

A magyar nemzet demokratikus alkotmányozást kíván az oktrojált alkotmányozás helyett - jelentette ki Schiffer András az LMP fővárosi, Teleki László téren tartott ünnepi megemlékezésén.

A frakcióvezető szerint érdemes felidézni, hogy a történetírás az alkotmányozásnak két módját ismeri: az egyiket oktrojált alkotmányozásnak hívják, és ezt a központi hatalom végzi el. Ebben az esetben és felfogásban az állam feladata a társadalom megszervezése, a célok meghatározása, és ezeknek alárendelik az egyes polgárok érdekeit.

Úgy fogalmazott, hogy a hatalom ilyenkor is adhat engedményeket, de ezeket bármikor visszavonhatja. Az alkotmányozás másik formája a demokratikus alkotmányozás, a "nép alkotmánya", amely a lehető legnagyobb társadalmi egyetértést tükrözi. Leszögezte, hogy ez teremt egyensúlyt a különböző társadalmi érdekek között, ez fejezi ki a társadalmi egyetértést, illetve ez a korlátja a többség zsarnokságának.

Szavai szerint Magyarországon mindkét fajta alkotmányozásnak vannak hagyományai: 1848 demokratikus alkotmányozással indult, de az év decemberében megszületett az olmützi oktrojált alkotmány is. Hozzátette, hogy ennek a két alkotmányozási módnak a konfliktusa vezetett Teleki László tragédiájához is. A politikus azt mondta, hogy habár az olmützi alkotmány számos szabadságjogot megtartott, mégis egy centralizált állam alapjait rakta le.

Hozzátette, hogy az 1860-as októberi diploma és az 1861-es februári pátens egyaránt az oktrojált alkotmányon nyugodtak, és Teleki László pártja mindkettőt visszautasította. Emlékeztetett arra, hogy a Teleki László halálát követő reggelen, 1861. május 8-án az íróasztalfiókjában találtak egy beszédtöredéket, amelyben úgy fogalmazott: az új alkotmány elfogadhatatlan Magyarország számára.

A frakcióvezető hangot adott annak a véleményének is, hogy egy éve, 2010 tavaszán a magyar nemzet azt kívánta, állítsák helyre a jogállamot, de nem kívánt oktrojált alkotmányozást, az "alkotmányosság felszámolását". Hozzátette, hogy tavaly kívánták az adóelkerülő offshore-lovagok és más oligarchák megrendszabályozását, de nem kívánták, hogy a nagy vagyont öröklők, a nagy tőkejövedelmet szerzők még jobban éljenek.

A politikus a 12 pont jelenlegi üzenetének nevezte, hogy kívánják a sajtó szabadságát, a cenzúra eltörlését, a jövő generációkért felelősséget viselő gazdaságpolitikát, "elszámoltatható kormányzást Budapesten", közös szolidáris teherviselést, a szegényellenes helyett szegénységellenes politikát, "az úrbéri viszonyok eltörlését a helyi önkormányzatokban" és a demokratikus alkotmányozást.

Az eseményen Szél Bernadett választmányi szóvivő azt mondta, az 1848-as események különös jelentőségét az adja, hogy erőszak és vér nélkül, az Országgyűlés közvetítésével, törvényes módon alakult meg a független magyar kormány, a forradalmárok követelései alkalmasak voltak a demokrácia felé vezető út kikövezésére.

Emlékeztetett arra, hogy Kossuth Lajos a felirati javaslatában jobbágyfelszabadítást, közteherviselést, törvény előtti egyenlőséget, önálló kormányt és alkotmányt követelt a Habsburg-birodalom egészének. Szavai szerint ezért a nemzeti egység és függetlenség csak egy eleme volt az elképzeléseknek, az igazi jelentőséget a demokrácia előtti út megnyitása jelentette.

Úgy fogalmazott, hogy a forradalommal a társadalmi igazságosság és a részvétel irányába indult el a társadalom.

Mint mondta, Magyarország akkor őrizné méltón a 48-as forradalom szellemiségét, ha következetesen betartanák a jogállamiság, a társadalmi igazságosság és a demokrácia követelményeit.

Ezután felolvasták az LMP 12 pontját, amelyben többek között sajtószabadságot, felelős kormányt, zöldmunkát és hazai élelmiszereket, törvény előtti egyenlőséget, ökológiailag átgondolt fejlődést, igazságos teherviselést, az Alkotmánybíróság tiszteletben tartását, átláthatóságot, újjáéledő magyar vidéket és felelősségteljes uniót követeltek.

A rendezvény elején az LMP-képviselők a tavaly telepített fák köré virágot ültettek. Az ünneplés végén a több tucatnyi megjelent egy része kerékpárra szállt, hogy bejárja a forradalmi helyszíneket. A meghirdetett program szerint a túrát Táncsics börtönénél fejezik be.