rss      tw      fb
Keres

Negatív a magán-nyugdíjpénztári szektor 13 éves átlagos reálhozama

MTI 2011. március 11., péntek 17:51

A magán-nyugdíjpénztári szektor fennállásának 13 éve alatt -0,21 százalék átlagos reálhozamot ért el a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) számításai szerint a teljes befizetésre vetítve.

A felügyelet honlapján közölt adatok szerint 17 magánnyugdíjpénztár közül 11 ért el pozitív reálhozamot, 6 kassza reálhozama negatív volt. (A 18. kassza, a Generali Magánnyugdíjpénztár 2008-ban alakult.)

A legmagasabb 13 éves reálhozamot az Életút érte el (1,72 százalék), őt a Postás (1,46 százalék), majd a Villamos nyugdíjpénztár (1,09 százalék) követi.

Pozitív a 13 évi reálhozama az Allianznak (0,33 százalék), az Aranykornak (0,05 százalék), az Axának (0,06 százalék), a Dimenziónak (0,35 százalék), az ING-nek (0,63 százalék), az MKB-nak (0,51 százalék), az OTP-nek (0,44 százalék) és a Vasutas magánkasszának (0,41 százalék) is.

A két legrosszabb eredményt felmutató magánkassza az Évgyűrűk (-3,70 százalék) és a Quaestor (-2,34 százalék). Negatív reálhozamot könyvelt el az elmúlt 13 évre a felügyeleti számítások szerint az Aegon (-1,21 százalék), a Budapest (-1,52 százalék), az Erste (-1,66 százalék) és a Honvéd is (-1,83 százalék).

A felügyeleti számítások a PSZÁF tájékoztatója szerint részben becsült adatok alapján, a pénztári tagok által teljesített összes befizetés figyelembevételével készültek, a működési és likviditási alapra történt levonásokat is a hozamkalkuláció alapját képező bevételeknek tekintve. E módszernek az a logikája, hogy ezeket a levonásokat is a hozamot csökkentő költségként ismeri el.

A PSZÁF a módszertannal kapcsolatban megjegyzi, hogy az általa közölt

számítások eredménye több oknál fogva is eltérhet a pénztárak által számított

hasonló adatoktól.

A pénztárak - törvényi kötelezettségük alapján - a fedezeti alapba kerülő

befizetésekre számolnak és közölnek tízéves hozamrátákat, tehát a működési és

likviditási célú levonásokat nem veszik figyelembe. A pénztári számítások a

nominális hozamrátákat napi hozamráták szorzataként határozzák meg, mellyel

szemben a felügyeleti számítás a bevételeket negyedéves összesítésben veszi

figyelembe.

Eltérő a reálhozam-ráták számításához használt defláció módszere is. A

szokásos számítási módszer a pénztárak által kalkulált nominális hozamrátákat

egyetlen, az éves inflációs ráták mértani átlagaként képzett inflációs adattal

deflálja. Ezzel szemben a felügyeleti számításban valamennyi negyedév bevételi

adatához a megfelelő időszakra vonatkozó inflációs ráta társul, vagyis az inflációs

hatás a súlyozott átlag elvét követve határozódik meg.

További eltérés forrása lehet, hogy a PSZÁF számítása a pénztárak egészére

nézve határoz meg hozamrátákat, szemben a pénztárak gyakorlatával, amelyben hasonló

számítások egyes elkülönült portfóliók hozamteljesítményére vonatkozóan készülnek.