rss      tw      fb
Keres

Luxemburgi külügyminiszter: a magyar médiatörvény és az EU hitelessége



Magyarországnak azonnal újra módosítania kell a médiatörvényt Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter szerint


„A megtett lépés nem elégséges, mert nem vették figyelembe az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) követeléseit” – mondta Asselborn a Reuters hírügynökségnek egy csütörtökön közölt interjúban. Különösen tekintettel az észak-afrikai fejleményekre, elképzelhetetlen, hogy éppen az EU soros elnöki tisztségét betöltő ország sértse meg a sajtószabadság elemi szabályait. „Tunéziában és Egyiptomban véső soron azért mentek az utcákra százezrek, hogy az ilyen médiaellenőrzés alól kiszabaduljanak” – mondta Asselborn.

A luxemburgi külügyminiszter ezzel a magyar parlament hétfői döntését bírálta. Magyarország törvénymódosítással kívánt a vitatott médiatörvényt illető uniós bírálatra reagálni. Neelie Kroes illetékes EU-biztostól eltérően azonban az EBESZ már kedden bírálta, hogy azok a követelések, amelyeket a szervezet februárban eljuttatott a magyar kormánynak, nem valósultak meg.

Asselborn dicsérte ugyan Magyarország készségét, hogy eleget tett az EU néhány aggályának, de szerinte a módosított médiatörvényben is problematikus, hogy a kormány igényt tart a média kiegyensúlyozottságának ellenőrzésére. Ezen kívül az ellenőrző testületben, amely súlyos bírságokat róhat ki a médiára, kizárólag a kormányzó Fidesz párt tagjai foglalnak helyet.

„Az Európai Unió hitelessége is kockán forog” – figyelmeztetett Asselborn. Mégiscsak ez az első eset, hogy az EBESZ kénytelen egy uniós tagállam ellen fellépni. Mindeddig az volt a gyakorlat, hogy a mindenkori uniós elnök tette tiszteletét például a Kaukázus vagy Közép-Ázsia országaiban, ha azok nem teljesítették az EBESZ előírásait. Most pedig nemcsak Magyarország, hanem az egész EU hírneve károsodik – mondta Asselborn, hozzátéve: „Ezt korrigálni kell”.

A luxemburgi szociáldemokrata felszólította a magyar kormányt, hogy kezdjen tárgyalásokat az EBESZ-szel. A szervezet 56 tagállama csak tavaly állapodott meg a szabad média normáiról.


Lásd még Jean Asselborn januári nyilatkozatát a magyar médiatörvényről

***

A Neue Zürcher Zeitung írása: Hatályba lépett a magyar médiatörvény

Magyarország figyelembe vette az Európai Unió bírálatát és a vitatott médiatörvény módosított változatát léptette életbe. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) azonban továbbra is úgy látja, hogy a törvény sérti a sajtószabadságot – írja Charles E. Ritterband csütörtökön a NZZ honlapján közölt cikkében.

A magyar parlament 258 szavazattal, 65 ellenszavazattal és 38 tartózkodással elfogadta a vitatott médiatörvényt és a médiaalkotmányt. Az ellenzéki pártok egyhangúlag a törvény ellen szavaztak, vagy tartózkodtak. Az EU bírálata hatására az Orbán-kormány bizonyos módosításokat hajtott végre a törvény eredeti változatán.

A változtatások konkrétan a kiegyensúlyozottság kötelezettségét érintették, amelyet mostantól nem alkalmaznak az internetes médiára és a blogokra. Az egyik központi vitakérdés a más uniós államokhoz tartozó, Magyarországon ténykedő médiakiadók bírságokkal sújtása volt a kiegyensúlyozottság és a tárgyilagos tájékoztatás kötelezettségének megsértése esetén. Ezt a passzust törölték a törvényből, akárcsak a személyek és csoportok homályosan meghatározott megsértésére vonatkozó szankciókat. Továbbra is büntethető azonban a kisebbségek, nemzetiségek, egyházak és vallások elleni uszítás és kirekesztés.

Neelie Kroes, az illetékes uniós biztos jelen volt a szavazáson és az MTI-nek nyilatkozva üdvözölte a módosításokat. Kiemelte, hogy a megállapodást a magyar kormány és az EU közötti nyílt tisztázás eredményeként értékeli.

Jóval kevésbé elégedettnek mutatkozott az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ). A magyar médiatörvény a módosítások ellenére továbbra is sérti a sajtószabadságot – hangzott el a szervezet bécsi székhelyén. A jogszabállyal ugyanis továbbra is vissza lehet élni az ellenzéki, vagy a független véleménynyilvánítás elnyomására – hangsúlyozta az EBESZ sajtószabadság-megbízottja, Dunja Mijatovic.

***

Dunja Mijatovic: még mindig vissza lehet élni a médiatörvénnyel

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadság-képviselője szerint a magyar média törvényi szabályozása a módosítások dacára továbbra is sérti a szervezet sajtószabadsággal kapcsolatos kötelezettségeit.

Dunja Mijatovic véleményét március 8-ai közleményében fogalmazta meg, amely az EBESZ honlapján, ahol a kapcsolódó jogi elemzés is olvasható.

„A törvényi szabályozással még mindig vissza lehet élni az alternatív és eltérő hangok elhallgattatása céljával Magyarországon, az Európai Bizottság kérésére elfogadott módosítások ellenére” – írta Mijatovic, aki szerint a módosításokban nem tükröződnek azok az ajánlások, amelyeket február 28-án elküldött a magyar kormánynak, de hivatala kész további segítséget nyújtani Magyarországnak.

„A törvény szokatlanul széles körű hatalmat ruház a politikailag homogén médiahatóságra és médiatanácsra, lehetővé téve, hogy az egész média tartalmát ellenőrizze. Azonos elvek alapján szabályozza a sugárzott, nyomtatott és internetes médiatartalmat. Kulcsfontosságú fogalmakat nem határoz meg. Megköveteli az egész média regisztrálását a médiahatóságnál. A szabálysértéseket magas bírságokkal bünteti. Nem garantálja a közszolgálati média politikai függetlenségét” – sorolta kifogásait a dokumentumban Mijatovic.

A sajtószabadság-képviselő szerint Magyarország elszalasztott egy alkalmat, amelyet a módosítások kínáltak. Noha ő részletes ajánlásokat tartalmazó jogi elemzést küldött a magyar kormánynak, hogy miként hozza összhangba a törvényt az EBESZ-kötelezettségekkel.

„Ezek az ajánlások nem tükröződnek az elfogadott törvényben, de a hivatalom kész további segítséget nyújtani Magyarországnak” – írta.

***

A Nemzetközi Sajtóintézet szerint továbbra is veszélyben a sajtószabadság Magyarországon

A magyar médiatörvény a jogszabály módosítása ellenére továbbra is veszélyt jelent a magyarországi sajtószabadságra nézve a Nemzetközi Sajtóintézet (IPI) szerint.

A bécsi székhelyű szervezet március 9-én, szerdán nyilvánosságra hozott közleményében üdvözölte a törvénymódosítást, de úgy vélte, hogy „bizonyos pontok” (a jogszabályban) „továbbra is aggodalomra adnak okot, s ha nem javítják ki őket, a törvény továbbra is veszélyt jelent a sajtószabadságra”.

***

Az EP a magyar médiatörvényt kifogásoló határozatot fogadott el

Az Európai Parlament (EP) a magyar médiatörvényt kifogásoló határozatot szavazott meg március 10-én, csütörtökön Strasbourgban.

A szocialista, a liberális, a zöldpárti és a radikális baloldali frakció közös indítványára 316-an voksoltak igennel, 264-en nemmel, 33-an pedig tartózkodtak.

A szavazás előtt a Fidesz pártcsaládja, a néppárti frakció visszavonta alternatív határozattervezetét, amely elítélte a magyar kormány elleni támadásokat a médiatörvény kapcsán. Joseph Daul néppárti frakcióvezető felszólította a másik négy frakciót, hogy ők is vonják vissza indítványukat, hiszen időközben Magyarország módosította a médiatörvényt. A négypárti tervezetet azonban nem vonták vissza. Hannes Swoboda szocialista frakcióvezető-helyettes indoklása szerint a törvénymódosítás nem kielégítő.

Az elfogadott határozatban az EP a magyar médiatörvény további felülvizsgálatát sürgeti, az Országgyűlés által hétfőn elfogadott törvénymódosítások ellenére is. Arra kéri az Európai Bizottságot – az EU legfőbb végrehajtó testületét –, hogy tegyen javaslatot a sajtószabadságot és médiapluralizmust védő uniós irányelvre.

Az állásfoglalás arra szólítja fel a magyar kormányt, hogy a médiatörvényt a különböző európai szervezetek – Európai Parlament, EBESZ, Európa Tanács – által megfogalmazott kritikákat figyelembe véve vizsgálja felül, és ne alkalmazza azokat a passzusokat, amelyek európai jogszabályok vagy egyezmények „betűjével vagy szellemével” összeegyeztethetetlenek.

Az állásfoglalás felszólítja a magyar hatóságokat „a médiairányítás függetlenségének visszaállítására”, és sürgeti, hogy vessenek véget a véleménynyilvánítás szabadságát, illetve a kiegyensúlyozott tájékoztatást érintő állami beavatkozásnak.

„A média túlszabályozása az elérni kívánt célok ellenében hat, mivel veszélyezteti a közszférában fennálló tényleges pluralizmust” – olvasható az állásfoglalásban.

A dokumentumban üdvözölték az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti egyeztetés végkimenetelét, aminek nyomán Magyarország a törvényt összhangba hozta az uniós alapszerződéssel és az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló uniós irányelvvel. Ennek fényében az Országgyűlés által hétfőn megszavazott módosításokat is pozitívan értékelték. Ellenben sajnálattal állapították meg, hogy az uniós végrehajtó testület csak korlátozottan vizsgálta a törvényt.

A szavazás előtt Daul azt kérdezte a liberálisoktól, hogy megbíznak-e a szintén liberális Neelie Kroes médiaügyi EU-biztosban. Azt a választ kapta, hogy Kroes véleményében természetesen megbíznak, de azt hiányolják, hogy nem kapcsolódott be a magyar médiatörvény felülvizsgálatához vezető folyamatba Viviane Reding, aki az alapvető szabadságjogok ügyeiben illetékes EU-biztos.

A csütörtökön elfogadott EP-határozat szerint a médiapluralizmus és a sajtószabadság ügye az unió több tagállamában – így  például Olaszországban, Bulgáriában, Romániában, Csehországban és Észtországban is – komoly aggodalomra ad okot. A dokumentum megszövegezői ezzel indokolták a médiaszabadságról szóló uniós irányelv megalkotásának igényét.

***

A magyar néppárti képviselők véleménye az EP-határozatról

A magyar néppárti képviselőcsoport a szavazás után közzétett nyilatkozatában azt írta: „az Európai Parlament mai plenáris ülésén a baloldali frakciók hazug határozatot fogadtak el a magyar médiatörvényről”. A magyar néppártiak szerint a határozat szövege nem a jelenlegi állapotot tükrözi, figyelmen kívül hagyja a médiatörvény hétfői módosítását, valamint Neelie Kroes európai médiaügyi biztos nyilatkozatát, miszerint a magyar médiatörvény összhangban áll az uniós normákkal. „Képmutató és felelőtlen a magyar szocialisták magatartása, akik, míg Európában folyamatosan a médiatörvény és a magyar kormány ellen kampányolnak, addig Magyarországon az uniós kérésnek eleget tevő módosításokat leszavazták. A hazug határozat szerzői között van Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője is” – áll a közleményben.

Kovács Zoltán szerint folytatódik a „boszorkányüldözés”

Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár kommentálta így az MTI-nek az Európai Parlament (EP) a magyar médiatörvényt kifogásoló határozatát március 10-én, csütörtökön. Szerinte a boszorkányüldözést bizonyítja, hogy a határozatban egyetlen utalás sincs arra, hogy a „nagyon konstruktív, rendkívül gyorsan lezárt tárgyalások” eredményeként – Neelie Kroes médiaügyekért felelős uniós biztos megfogalmazása szerint is – minden szempontból megnyugtatóan sikerült rendezni a médiatörvény módosításával kapcsolatos kérdést. (A magyar Országgyűlés hétfőn fogadta el azokat a módosításokat, amelyekről megállapodott a kabinet az Európai Bizottsággal.)

Az államtitkár szerint az EP azon frakcióinak, amelyek megszavazták a magyar jogszabályt kifogásoló előterjesztést, most már nemcsak a magyar kormánnyal van vitájuk, hanem az Európai Bizottsággal is. Kovács Zoltán megjegyezte, az EP-ben elfogadott indítványnak nincs semmilyen, jogi értelemben kötelező ereje.

Martonyi és Fidesz-képviselők véleménye a médiatörvény körüli vitáról

Kedden, március 8-án az Országgyűlés szakbizottságában

Martonyi János: Sem a médiatörvénnyel, sem más egyéb dologgal kapcsolatos támadás nem terelheti el a figyelmet a soros magyar EU-elnökség fontos feladatairól. „Nem mondhatjuk azt, hogy ez megkönnyítette a magyar elnökség dolgát”. Szerinte a vita „energiát és időt visz el”, noha „sok minden mással is kellene foglalkozni”. Fennáll a veszélye annak, hogy ez a téma eltereli a figyelmet az elnökség fontos feladatairól, de ez nem engedhető meg. Szerinte a soros elnökséget az azt adó ország sajtója általában nem szokta bírálni. A média dolga a bírálat, de „bizonyos alapvető ismeretek, tények, adatok birtokában tegye ezt”.

Ékes József (Fidesz): Sok felesleges energiát kötött le, hogy Magyarországnak az elmúlt hónapokban az országot érő támadásokra reagálnia kellett. Ebben „magyar képviselőknek” is vezető szerepük volt.

Ivanics Ferenc (Fidesz): a médiatörvény körüli „sajtóvircsaftról” beszélt. Kifogásolta, hogy a szocialista képviselők távol maradtak a bizottsági meghallgatásról, ahol pedig konkrétumokról lehetett volna vitázni.

Vejkey Imre (KDNP): a médiatörvény kapcsán „érdemtelen és alantas” támadás érte Magyarországot, és „a felhők még mindig felettünk vannak”.