A KDNP „a tényeket… betegesen meghazudtoló”, terrortagadó Heller Ágnesről



Március elsején, kedden vitát rendeztek Brüsszelben Veszélyben van-e a magyar demokrácia? címmel. A vitában részt vett Heller Ágnes filozófus is. Különféle beszámolók születtek Magyarországon arról, mit mondott Heller Ágnes a vitában (az alábbiakban ezeket is ismertetjük). Kiemelkedik azonban közülük a HírTV „beszámolója”, amely hamis fordítással és vágással azt a képet sugallta, mintha Heller Ágnes azt tagadná, hogy 2006-ban a budapesti utcákon brutális összecsapások voltak, és azt tartaná fikciónak, hogy az összecsapásokban emberek is megsérültek. A KDNP március 8-án, a HírTV-s hangütés szellemében, közleményt adott ki, válaszul arra, hogy az MSZP a nőnapon kitüntette Heller Ágnest. A KDNP szerint „a terrort tagadó”, a tényeket „betegesen meghazudtoló” Heller Ágnessel „épeszű ember és az emberiességnek csak a csírájával is rendelkező politikai párt… semmiféle közösséget nem vállalhat”. Heller Ágnes március 6-án, a Vasárnapi Hírekben írta le, mit mondott Brüsszelben, és mit gondol a jobboldali média hamis beállításáról: „Az angol nyelv nem ismerete nem mentség a hazugságra.”


ÖSSZEFOGLALÓNK

A brüsszeli vitáról szóló tudósítások

MTI
Az MTI beszámolójából ennyi tudható arról, mit mondott Heller Ágnes a vitában:

„Heller Ágnes – aki hangsúlyozta, hogy liberális értelmiségiként szól – bevezetőjében maga is rossznak minősítette a magyar törvényt, és több bírálatot fogalmazott meg a kormány ellen. Így például hiányolta az önmérsékletet, amelyre szerinte szükség lenne a kétharmados többség birtokában. Schmitt Pál köztársasági elnököt a filozófus bábnak nevezte, és kifogásolta a nyugdíjalapok nacionalizálását is. Demokráciában a többség döntése párosul a kisebbség tiszteletével – fejtette ki Heller Ágnes.”

Az MTI ezek után azt foglalja össze, ahogyan „Fideszes EP-képviselők az ülésen védelmükbe vették a törvényt.”

„A nyílt vitában felszólaló fideszes képviselők közül Hankiss Ágnes és Bagó Zoltán csúsztatással és szélsőséges elfogultsággal vádolták a filozófust, és Schöpflin Györggyel együtt azt hangoztatták, hogy Magyarország jogállam, ahol a sajtószabadság sincs veszélyben. Schöpflin György rámutatott arra, hogy Magyarországon a pártpolitikát mély megosztottság jellemzi. Hozzátette, hogy mindkét oldalon találhatók professzionalista személyiségek. Leszögezte azt is, hogy a bűncselekmények vizsgálata az ügyészi hatóságok és bíróságok feladata. Hankiss Ágnes azt hangsúlyozta, hogy Magyarországon ’mindenki azt ír, amit akar’, nem lehet cenzúráról sem beszélni. Azt kérdezte továbbá, nem kettős mérce-e az, hogy miközben Heller Ágnest zavarja, hogy Schmitt Pál közel áll a konzervatívokhoz, régebben nem zavarta, hogy Göncz Árpád volt államfő tisztségviselő volt a liberális párt országos tanácsában. Bagó Zoltán leszögezte: demokratikus választások útján jött ki az az eredmény, amely Magyarországon elutasította a liberális gondolatrendszert. Úgy vélte, hogy ’Magyarországon nyolc évig az Apró-klán és az ő leszármazottaik voltak az államigazgatás csúcsán’. Ezt a megfogalmazást Heller Ágnes válaszában visszautasította. Morvai Krisztina (Jobbik) feltette a kérdést, hogy a baloldali kormány 2006-ban miért lövetett békés tüntetőkre, és később is miért oszlatott fel minden kormányellenes demonstrációt. Heller Ágnes válaszában azt hangoztatta, hogy senkit nem lőttek le. E megjegyzéséről több fideszes képviselő is úgy vélte, nem felel meg a valóságnak.”

És még egy passzus szól Heller mondandójáról:

„Heller Ágnes egy kérdésre válaszolva visszautasította a személyével kapcsolatos állításokat az úgynevezett filozófuspályázatok ügyében. Az év elején több napilap is írt arról, hogy 2004-ben és 2005-ben hat pályamunkával összesen csaknem félmilliárd forinthoz jutott hozzá egy öttagú filozófusi kör. ’Egy fillért sem kaptam’ – szögezte le Heller kedden, kifogásolva azt is, hogy ötüket egy csoportként kezelték. A filozófus a vita után fontosnak mondta, hogy a jobboldali képviselők közül is többen elmentek az ülésre, és sok olyan hozzászólás akadt, amellyel ’érdemes volt vitatkozni’.”

(A vita végén az Európai Parlament Zöldek és az Európai Szabad Szövetség frakciójának képviselői megismételték a magyar médiatörvény felülvizsgálatára vonatkozó felszólításukat.)

Euractiv.hu
Heller Ágnes mondandója az euractiv.hu szerint:

„Heller Ágnes szenvedélyes hangon kérte az Európai Parlamentet, hogy figyeljen oda a Magyarországon zajló antidemokratikus trendre. A zöldek frakciója által szervezett vitanapon a filozófusnő azt mondta, hogy a jelenlegi magyar kormány ’a törvényhozási többségével visszaélve szisztematikusan lebontja a demokrácia fékeit és ellensúlyait’. Morvai Krisztina hazugnak nevezte a filozófust, Schöpflin György párhuzamos rendszerváltó narratívákról beszélt. Magyar vita az Európai Parlamentben.

Heller Ágnes véleménye szerint az Orbán-kormány nem konzervatív, hanem forradalmi, mivel a miniszterelnök szerint 2010. április 25-én nem egyszerűen minősített többséget szerzett, hanem forradalom történt. ’Ez a forradalom 20 év demokratikus tradícióját kriminalizálja’ – mondta Heller, aki nem politikusként, hanem ’liberális filozófusként’ szólalt fel a meghallgatáson.  Heller ezt az állítását arra alapozta, hogy az Orbán-kormány nem csak leváltotta a Gyurcsány- és Bajnai-kormányt, hanem igyekszik őket kriminalizálni azzal, hogy az államadósság növelését visszamenőleges hatállyal bűncselekménynek akarja tekinteni. Egy ilyen törvény lehetőséget adna arra, hogy az előző kormányok tagjai ellen vádat emeljenek.

Heller egyúttal kitért a többi visszamenőleges hatályú törvény, így a különadók és a magánnyugdíjpénztári számlák államosításának az ügyére is. A médiatörvény kapcsán pedig elmondta, hogy az Európai Bizottság hiába örül a változásoknak, ha a Médiatanácsban továbbra is százszázalékos többsége van az uralkodó pártnak. A demokratikus országokban a média kontrollálja a kormányt, a magyar kormány azonban a médiát akarja kontrollálni. Azt pedig különösen fenyegetőnek tartja, hogy Orbán Viktor szerint ez másoknak is követendő példa lehet. A fékek és ellensúlyok rendszerének lebontására Heller Schmitt Pál köztársasági elnöki megválasztását hozta fel példának.”

Magyar Nemzet
A Magyar Nemzet így kezdi a tudósítását:

„Az Európai Parlament zöld-frakciójából kiküldött meghívó is emelte Heller Ágnes filozófus tegnapi ’nyílt vitájának’ hangulatát, ugyanis az elektronikus levél átalakítás nélküli kinyomtatása után vezetéknevéből csak a ’Hell’ (pokol) maradt.” Majd így folytatja: „Komolyra fordítva a szót: a lukácsista filozófusnak komoly reklámot csaptak már reggel, amikor a magyar médiatörvényt ismét kiveséző konferencián is osztogatták a meghívót.” „Heller azzal kezdte beszédét, hogy a jobboldali lapokban a ’liberális’ jelző – amit rá és társaira aggatnak – szitokszó. Majd rátért arra, hogy a magyar kormány nem konzervatív, mint állítja, ugyanis az a kormány, amelyik forradalomra – a fülkék forradalmára – hivatkozik, nem lehet az. – Az Orbán-kormány az elmúlt húsz évet kriminalizálja, és nyakló nélküli kampányt folytat volt kormányok és annak tagjai ellen. Ez veszélyes – jelentette ki. Orbán Viktor azzal kezdte a hatalmi ágak szétválasztását, magyarázta, hogy egy bábot, Schmitt Pált nevezett ki államelnöknek, aki ráadásul szolga. Orbán a végkielégítésekre kirótt 98 százalékos adóval folytatta. Legalább kilenc alkalommal változtatta meg az alkotmányt, majd pedig államosította a magánnyugdíjpénztárakat, sorolta a miniszterelnök ’bűnlajstromát’ Heller Ágnes.” (További részletek csak a nyomtatott lapban olvashatók.)

A cikk címe: Heller: A magyarok szolgalelkűek. Alcíme: A Brüsszelben vitatkozó filozófus szerint Orbán Viktor centralizál, de ezért még fizetni fog.

A HírTV – és nyomában a Magyar Nemzet – speciális tudósítása
A HírTV tudósításának címe: Heller fikciónak nevezte a 2006-os rendőrterrort (ugyanez a Magyar Nemzetben: Heller Ágnes is tagadja a 2006. október 23-i rendőrterrort)

A HírTV beszámolója:
„Gyurcsány Ferenc után Heller Ágnes filozófus is kétségbe vonta, hogy 2006. október 23-án a rendőrök maradandó sérüléseket okoztak egyes tüntetőknek. A pályázati botrányokban érintett balliberális filozófust Brüsszelben az európai liberális párt által szervezett találkozón kérdezte az Európai Parlament jobbikos képviselője, Morvai Krisztina.

A jogsértéseket vizsgáló civil jogász bizottság egykori társelnökének kérdésére Heller Ágnes azt mondta: szerinte a tüntetések után senkit sem kínoztak meg, a békés megemlékezőkre pedig nem lőttek rá gumilövedékkel a rendőrök. Heller Ágnes úgy fogalmazott: ’senkit nem lőttek meg, mutasson egy esetet. Senkit nem lőttek le, senkit nem kínoztak meg. Mutasson egy esetet, amikor bárkit is meglőttek, vagy megkínoztak’. A filozófus szerint ’tényeket kellene látnunk, mert a Fidesz sem emelt panaszt sosem amiatt, hogy valaki megsebesült, ők egész más miatt emeltek panaszt, ami szintén nagyon problémás, de azt sosem mondták, hogy bárki is megsebesült volna, vagy megkínoztak volna embereket. Ez csak az Ön változata, az Ön képzeletének szüleménye’. Heller Ágnes azt is hozzáfűzte: ’nem akarok 2006-ról beszélni, mert ez túl messzire vinne minket, de megismétlem, ez egy fikció, senkit nem lőttek meg, senkit sem kínoztak meg’. Heller Ágnes azt is mondta: Magyarországon veszélyben van a demokrácia a rosszul felhasznált központosított hatalom miatt. A média-törvényt cenzúrának, az államfőt pedig a Fidesz bábjának nevezte.”

A tudósításhoz egy videót is mellékeltek, amelyben Heller (összevágott) angol nyelvű megszólalását a fentebb idézett magyar fordításban tolmácsolták a nézőknek (és 2006-os képekkel illusztrálták). A videóból is kiderül, hogy Heller Ágnes egyszer sem használta a „megsebesült” szót, folyamatosan a „lelőttek” szót használta (a HírTV annak ellenére fordította „megsebesült”-nek a „shooting” szót, hogy előtte és utána többször is sikerült annak fordítania, ami: lövésnek). Fikciónak pedig Heller nem a 2006-os összecsapásokat nevezte, hanem Morvai Krisztinának azt az állítását, hogy Budapesten rendőrterror volt, és hogy a rendőrök ártatlan embereket lőttek és kínoztak meg.

A KDNP közleménye

A KDNP készpénznek vette a HírTV és a Magyar Nemzet tudósítását, és a következő közleményt adta ki március 8-án, kedden:

„A szocialisták egyenként nézzenek az áldozatok szemébe!
Az MSZP cserbenhagyta a posztkommunizmus áldozatait, amikor kitüntette a terrort tagadó Heller Ágnest. Ezért felszólítjuk a szocialista országgyűlési képviselőket, hogy a Parlamentben egyenként kérjenek bocsánatot azoktól, akik 2006. október 23-án Gyurcsány Ferenc neoliberális utódpárti rendőrsége és parancsaik áldozatául estek. Heller Ágnes tagadja a 2006-os rendőri brutalitást, ezért épeszű ember és az emberiességnek csak a csírájával is rendelkező politikai párt a filozófusasszonnyal semmiféle közösséget nem vállalhat. Heller Ágnes azt követően, hogy a lét és a tudat bonyolult filozófiai viszonyában nem vette észre, miként szivattyúzzák a szocialisták a sok lét, még azt az ontológiai tételt is felállította, hogy sem nem lőttek sem nem kínoztak embereket 1956 50. évfordulóján Budapesten. Valójában a posztkommunizmus áldozatai az Országos Mentőszolgálat szerint 128-an voltak, az ÁNTSZ 150 civil sebesültről adott tájékoztatást. A rendőri terror következtében 134 esetben következett be súlyos sérülés a Nemzeti Jogvédő Alapítvány adatai alapján. A szocialisták és a tényeket egész Európa előtt betegesen meghazudtoló Heller Ágnes nézzenek a posztkommunista diktatúra áldozatainak szemébe és mélyen szégyelljék magukat. Javasoljuk, hogy a MSZP nőtagozata azoknak a nőknek adja idei közéleti díját, akik a sérülteket és a sebesülteket a kórházakban vagy otthonaikban ápolták.”

(A KDNP honlapján a saját közleményükről szóló MTI-beszámolónak ezt a címet adták: Heller és az MSZP is mélyen szégyelljék magukat!)

Heller Ágnes írása a Vasárnapi Hírekben

(Részletek a Brüsszeli emlékek című írásból, amelyből az is kiderül, a brüsszeli vitában ismét nem képviseltette magát sem az MSZP, sem az LMP)

„A magyar felszólalók mindannyian vagy a Fideszt vagy a Jobbikot képviselték. Az én véleményemet egészen vagy részlegesen osztó hozzászólók más nemzetek képviselői voltak.”

„…a miniszterelnöknek és pártja vezetőinek hamis koncepciójuk van arról, mit jelent a hatalom a demokráciában. Azt hiszik, ha egy párt kezében vagy inkább egyetlen személy kezében összpontosítanak minden hatalmat, akkor lesz igazán nagy a hatalmuk. Ez igaz lehet egy abszolút monarchiában, de nem igaz egy demokráciában. Egy demokráciában a hatalomnak széles bázisra van szüksége, a legkülönbözőbb nézetek és irányzatok, s főleg a legkülönbözőbb hatalmi ágak közötti, konfliktusokkal terhes együttműködésre. Éppen ezért nem lehet egy demokráciában hipp-hopp dönteni, egy nap alatt több törvényt tárgyalni és elfogadni. Egy demokráciában minden hatalom centralizálása köz- és önveszélyes. Ezt a veszélyes játékot folytatja a Fidesz.”

„Mindehhez szükséges a néphangulat folyamatos felizgatása, s képzelt ellenfelek ellen való fordítása. Ezt nevezem ’populista’ politikának. A populista politika fő stratégiája a ’kriminalizálás’. Nem elég az elmúlt nyolc év politikusainak és pártjainak szidalmazása. Ez normálisnak is mondható, bár jobb lenne, ha a szocialista-szabad demokrata kormányok tényleges rossz döntéseiért viselendő politikai felelősségről beszélnének, mert ilyen rossz döntésekből is volt elegendő. De e helyett köztörvényes bűnözőknek akarják megbélyegezni a bukott kormányok tagjait. Miután a bíróság ma még független Magyarországon, igyekezniük kell. Hát igyekeznek is.

A filozófusok elleni két hónapon keresztül tartó, három napilapban, több hetilapban, három televíziós csatornán folytatott rágalomhadjárat is ebbe az akciótervbe tartozik. Több mint száz pályázat közül hatot vettek elő, csodák csodája, éppen liberálisok pályázatait. A liberalizmus szó ma Magyarországon szitokszóvá vált, undort kelt, ha azt mondják valakiről, hogy liberális, értsd: csaló, tolvaj, erkölcstelen és a többi.”

„Mindehhez járul még a kulturkampf, az értelmiségi elit leváltása, illetve az ellenük folyó hangulatkeltés. Ez a kormánynak sem jó, mert csökkenti a reputációját. Csak a szélkakasok, a talpnyalók profitálnak belőle.”

„Végül röviden rátértem a médiatörvényre is. Az egész törvénnyel az a legnagyobb bajom, hogy ettől kezdve nem a médiumok ellenőrzik a kormányt, hanem fordítva. Ha egy rádióállomás vagy egy sajtóorgánum rágalmaz, hazudik, akkor a független bírósághoz lehet jogorvoslatért fordulni. De erre a médiatörvényre nálunk még a kormányzó párt szempontjából sem volt szükség, mert a magyar emberek megszokták, hogy az erős kormányok nyelvét beszéljék, megszokták, hogy magukra öltsék a hivatalos színt, s így őrizzék meg magukat a jövőnek. (Ezért a mondatért a Magyar Nemzetben másnap rasszizmussal vádoltak. A gyengébbek kedvéért: a magyarság nem rassz, s én ugyanezt százszor elmondtam a magyar zsidókról.) A médiatörvény elleni második érvemre az alkalmat éppen az egyik Fidesz delegátusa, Schöpflin György hozzászólása szolgáltatta. Igaza volt, mikor azt mondta, hogy Magyarországon két narratíva (a történteket összefűző politikai elbeszélés) fut egymástól függetlenül, s ezek beszélő viszonyban sincsenek egymással. Igaza van. De el lehet-e ilyen körülmények között képzelni, hogy egy központi médiahatóság, melynek kivétel nélkül minden tagja és vezetője az egyik narratívában él és gondolkozik, majd objektíven fog egy sajtóterméket megítélni? Akkor sem tudná, ha akarná.”

„Az első hozzászóló Morvai Krisztina (Jobbik) volt. Leállíthatatlanul beszélt. Beszédének lényege az volt, hogy én egy olyan kormányt védek, mely lövetett a békés tüntetőkre és kínzásoknak vetette alá őket. Erre azt válaszoltam, hogy ez fikció, azaz rémmese. Ha valaki azt mondja, hogy „lőttek rájuk” (angolul: shooting) senki sem gumilövedékre, hanem, joggal, éles lövedékre gondol. Nem mintha híve lennék a 2006-os események elbagatellizálásának, de erről senki sem kérdezett. (Hallom, hogy az Echo és Hír tv szerint azt állítottam volna, hogy senki sem sérült meg. Az angol nyelv nem ismerete nem mentség a hazugságra.)”

„Elszoktam attól, hogy politikai igényeinkhez szabjuk a memóriánkat, hogy számon tartjuk, valaki mit mondott húsz évvel ezelőtt, ha ideológiánk vagy érdekünk úgy diktálja és elfelejtjük, amit tegnap mondott, ugyanezen motívumoktól vezettetve. A magyar magát lovagias népnek tekintette. Ezt az értéket aligha láttam a teremben képviselni.”


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!