Az Országgyűlés elfogadta a Balsai-féle semmisségi törvényt

Hétfőn elfogadta a Ház a semmisségi törvényt


Semmisnek nyilvánította az Országgyűlés a 2006. őszi tömegoszlatásokkal összefüggésben hivatalos személy elleni erőszak, rongálás, valamint garázdaság miatt meghozott, kizárólag rendőri jelentésre, illetve rendőri tanúvallomásra alapozott ítéleteket. Semmisnek tekintendők a bíróság hatáskörébe tartozó rendzavarás, garázdaság és veszélyes fenyegetés szabálysértése miatti megállapítások is, ha azok alapját csak rendőri jelentés vagy tanúvallomás képezte.

A döntés a 2006. szeptember 18. és október 24. között elkövetett cselekményekre vonatkozik.

A fideszes Balsai István indítványát hétfőn 297 igen szavazattal, 60 nem ellenében fogadta el a parlament. A törvényjavaslatról az MSZP kezdeményezésére név szerinti szavazással döntöttek. A képviselők a törvény sürgős kihirdetését is kérték az államfőtől.


A törvény tartalma

A törvény értelmében az első fokon eljáró bíróság hivatalból legkésőbb 2011. október 23-ig határozatban nyilvánítja semmisnek a jogszabály hatálya alá tartozó elítélést vagy megállapítást. Lehetőség nyílik arra is, hogy a bíróság – az ügyész indítványára, illetve a terhelt vagy a szabálysértési eljárás alá vont személy, valamint hozzátartozóik, továbbá a védő kérelmére – semmisnek nyilvánítsa a tömegoszlatással közvetlen összefüggésben, „méltányolható körülmények között elkövetett” más bűncselekmény miatt hozott ítéletet és a bíróság hatáskörébe tartozó szabálysértés miatti megállapítást. A javaslat indoklása szerint ezek közé tartozhatnak a rágalmazó és becsületsértő jellegű cselekmények. Ebben az esetben a bíróság a kérelem beérkezésétől számított 60 napon belül hoz érdemi határozatot. Az elutasító határozat ellen fellebbezéssel lehet élni.

Az elítélést, illetve a megállapítást semmisnek nyilvánító határozatot a törvény szerint a bűnügyi, illetve szabálysértési nyilvántartó szervnek is meg kell küldeni. A nyilvántartó szerv gondoskodik az elítéléssel érintett adatok törléséről azért, hogy a terheltek, illetve a szabálysértési eljárás alá vontak mentesüljenek a semmissé nyilvánított elítélések egyéb jogi és vagyoni hátrányai alól.

A törvény – amely a kihirdetése napján lép hatályba – azt is kimondja, hogy a semmisnek nyilvánított elítélésekhez vagy megállapításokhoz fűződő büntetések, intézkedések, kényszerintézkedések és azok további következményei államigazgatási jogkörben okozott károk.

Elítélésnek tekintendő az is, ha az ügyész a terhelttel szemben a vádemelést elhalasztotta. Az ügyész e határozatát a törvény hatályba lépésétől számított 8 napon belül küldi meg az illetékes bíróságnak. A rendelkezések közé ugyanakkor a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás módosító javaslatára az is bekerült, hogy a megismételt eljárásban az ügyben korábban eljáró bíró, illetve bírói tanács nem járhat el.

Balsai István a törvény indoklásában azt írta: a 2006. őszi tömegmegmozdulások helyszínén vagy az azokhoz közeli helyeken lévők egy részét az elfogás, előállítás során, gyakran válogatás nélkül, indokolatlanul vagy aránytalanul, brutálisan bántalmazták, emberségükben megalázták, majd 72 órás őrizet után előzetes letartóztatásba helyzeték. Az indoklás szerint számos példa támasztja alá, hogy a gyakran csak „rossz időben, rossz helyen” lévő áldozatok ellen, a rendőrhatósági eljárást utólag igazolandó, hamis, illetve valótlan tartalmú rendőrségi tanúvallomások alapján indult szabálysértési vagy büntetőeljárás. Az ügyekben később eljáró bíróságok pedig sok esetben önmagukban bizonyító erőt tulajdonítottak a rendőrség eljárásában kiállított közokiratnak, különösen akkor, ha egyéb bizonyíték nem állt rendelkezésre. Az indoklás megjegyzi: a semmissé nyilvánítás nem alkalmazható az olyan terheltek vagy szabálysértési eljárás alá vont személyek javára, akik a más bizonyítékokra (képfelvételekre, civil tanúk vallomásaira, továbbá beismerő vallomásukra) alapozott tényállás szerint az alapvető szabadságjogok alkotmányos kereteiből erőszakos cselekvésükkel kiléptek.

A 2006. őszi rendőri intézkedéseket vizsgáló miniszterelnöki megbízott az indoklásban leszögezi: javaslatának közvetlen célja, hogy erkölcsi és jogi elégtételt nyújtson azoknak, akiknek a 2006. őszi tüntetésekhez kötődő eljárásokban emberi, polgári és politikai jogaik csorbultak. Tágabb értelemben pedig az, hogy visszaadja az igazságszolgáltatás jogszerűségébe vetett társadalmi bizalmat. A fideszes politikus a javaslat általános vitájában azt is mondta: az indítvány elfogadását a rendőrség becsületének helyreállítása is szükségessé teszi.


AZ ELŐZMÉNYEKRŐL

2011. február 2.
Balsai István (Fidesz) benyújtja az Országgyűlésnek a „a 2006 őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról” szóló, úgynevezett semmisségi törvényjavaslatát.

***

2011. február 3.
Részlet Bolgár György Balsai Istvánnal készített interjújából

„– Tudja mi történt a múlt héten Davosban?
– Biztos a szokásos.
Most Ön is a cirkuszra gondol a Világgazdasági Fórumon, ugye? Százhúsz anarchista tüntető volt, aki többnyire békésen demonstrált a Világgazdasági Fórum résztvevői ellen, majd néhányan hógolyókkal és üvegekkel megdobálták a rendőröket. Tudja mivel válaszolt a rendőrség?
– Gondolom gumilövedékkel, könnygázzal. Ez szokott lenni.
Látom, nagyon jól értesült. Ez szokott lenni, és ezt ilyen könnyedén tudomásul vesszük. Magyarországon viszont a rendőrség kivételesen brutális.
– Én Magyarországon vagyok képviselő és nekem ez a feladatom. Ha Svájcban lennék képviselő és az ottani miniszterelnök kifogásolná az ottani rendőrség eljárását a Világgazdasági Fórumon, nyilván megtalálnám a megoldást ott is.”

***

2011. február 10.
Alkotmánybírósághoz fordulhatnak a rendőrszakszervezetek a semmisségi törvényjavaslat miatt

Az Alkotmánybírósághoz fordulnak a rendőr szakszervezetek, ha az Országgyűlés megszavazza a fideszes Balsai Istvánnak a 2006. őszi tömegoszlatások miatt benyújtott semmisségi törvényjavaslatát. Pongó Géza, a Független Rendőr Szakszervezet főtitkára szerint a rendőrök szavahihetőségét és az igazságszolgáltatás működésének hitelességét alapjaiban ingatná meg a tervezet elfogadása. Igaz, egy rendőr is füllenthet, de felháborító feltételezni, hogy az ominózus esetekben egyetlen rendőr sem mondott igazat.
A törvényjavaslat olyan alkotmányos alapelveket sért, mint a bírói függetlenség elve, az egyenlő elbánás elve, a jogbiztonság és az emberi méltóság, mondta Pach Dániel, a Rendőr Szakszervezetek Védegyletének elnöke. A szervezet Pintér Sándor belügyminiszterhez és Kövér László házelnökhöz is fordult, hogy lépjen fel a javaslattal szemben.

***

2011. február 11.
Fidesz-KDNP-frakcióülés - Egyhangú támogatás a semmisségi javaslatnak

Egyhangúlag támogatta a Fidesz-KDNP-frakciószövetség siófoki ülésén Balsai Istvánnak „a 2006. őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról” szóló törvényjavaslatát, amely semmisnek tekintené azokat az ítéleteket, amelyek alapját kizárólag rendőri jelentés, illetve rendőri tanúvallomás képezte.

A fideszes országgyűlési képviselő, miniszterelnöki megbízott pénteken az MTI-nek elmondta: javaslata tárgyalásán részt vett Orbán Viktor miniszterelnök, Lázár János Fidesz-frakcióvezető és Kövér László házelnök is, akik valamennyien támogatásukról biztosították az indítványt, amelyet nagyon időszerűnek tartanak.

Balsai István beszámolt arról is, hogy hamarosan elkészül a 2006. őszi események vizsgálatáról szóló, a miniszterelnöki megbízotti munkájához kapcsolódó jelentése, s már birtokában van a nemzetbiztonsági kabinet akkori üléseiről készített összefoglaló.

Balsai István 2010 októberében ismertette részjelentését a 2006. szeptember 17. és október 24. közötti napokban a fővárosban történt rendőri intézkedésekről, valamint a politikai és büntetőjogi felelősök azonosításának vizsgálatáról. Ezzel összefüggésben akkor azt mondta, hogy az általa addig áttekintett tények, valamint a további, várható bizonyítékok törvényes alapot szolgáltatnak majd bűnügyi nyomozás elrendeléséhez Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök ellen. (Lásd Bolgár György 2010. október 20-ai interjúját Balsai Istvánnal „a Gyurcsány őkelme elleni büntetőeljárás szükségességéről”.)

***

2011. február 14.
Balsai felszólalása az Országgyűlésben: A felülvizsgálati törvény indokoltsága
Részlet (szó szerinti leirat)

„Miért is van arra szükség, hogy annak a megsértett jogrendnek – a rendőrség becsületét is helyreállítandó –, végre, több négy évvel később pontot tegyünk ezeknek az ügyeknek a végére. Negyvenötezer ember szolgálja a rendőrség kötelékében, a polgárok bizalmából, a munkáját, lehetetlen dolog, hogy több mint négy éve ötven-hatvan arctalan, azonosító nélküli, durva, hogy ne mondjak más jelzőket, embereket bántalmazó emberek közokirathamisításai miatt emberek ma is a büntetőeljárás stigmáját és ennek minden következményeit viseljék. Ennek kívánunk gátat vetni, és semmiképp sem kívánjuk aláásni a magyar jogállami jogrendet, ezt is hallottuk a hétvégén, erről külön sajtótájékoztatót tartott az egyik ellenzéki párt, nem kívánjuk a bíróságok és az ügyészségek munkáját úgy általában megkérdőjelezni, de […] ennek a bizonyos albizottságnak a jegyzőkönyveiből az állapítható meg, itt mondok egy másik idézetet innen, mondja ezt az egyik ügyészi vezető: „nemcsak közokirathamisítás miatt kell majd felelniük, hiszen a rendőri jelentésekben hamis vádat is tartalmazott, így büntetőeljárást eredményező hamis vád és közokirathamisítás miatt kell hogy feleljenek, amennyiben a bíróság is azt mondja, hogy bizonyítható a rendőrök terhére rótt cselekmény.” Ezekkel a rövid és tényleg nem túl részletező idézetekkel szeretném alátámasztani azt a szándékunkat, amit személyemben az előterjesztett törvényjavaslat tartalmaz, hogy végre jogállami módon pontot tegyünk ezekre az eseményekre, sokkal több mint négy év után. Szokatlan egy ilyen törvény, azért szokatlan, mert a rendszerváltozás idején születtek ilyen törvények, bár még azt követőleg három évvel később is született egy úgynevezett semmisségi törvény, én ezt felülvizsgálati törvénynek nevezném, bár most már elhíresült a semmisségi törvény elnevezés, de vállaljuk ezt a jelzőt, szokatlan, mert szokatlan ügyekre fog pontot tenni. Ehhez kérem a támogatásukat, az a kérésem, hogy olvassák el a törvény szövegét, valamennyi ellenzéki párt olvassa el, biztos vagyok abban, hogy meg tudjuk találni annak a módját, hogy a lehető legsürgősebben elfogadjuk, és a lehetőség szerint ez év októberéig, és nem tovább terjedően a bíróságokat ennek az eljárásnak a lefolytatására feljogosítsuk.”

***

2011. február 14.
Pintér Sándor belügyminiszter az Inforádió aréna című műsorában
(Riporter: Exterde Tibor)

„ – Belügyminiszter úr, mi a véleménye Balsai István képviselő úr azon javaslatáról, amely semmissé tenné azon ítéleteket, amelyeket a 2006-os tömegoszlatások után kizárólag rendőri tanúvallomásra vagy véleményre alapozott a bíróság?

– Először is szeretném elmondani, hogy ez a kormány előtt nem járt ez a javaslat.

Egyéni képviselői indítvány.

– És hát kíváncsiak vagyunk, hogy a parlament milyen állást foglal ebben. És a parlamenti állásfoglalás után, amikor a parlament megszavazta, akkor kívánunk vele először foglalkozni. De hozzá kell tegyem, hogy én a teljes magyar rendőri állományban bízom. Bízom abban, hogy nem hazug emberek, bízom abban, hogy mindig igazat mondanak. Reményeim szerint ez egy lényeges dolog. Én azokkal a rendőrökkel akarok együtt dolgozni, akik igazat mondanak, akiknek a jelentései mindig a valóságot tartalmazzák.

Miniszter úr, nem lesz késő akkor foglalkozni a törvénnyel, ha már a parlament által elfogadott a törvény? Az azt fogja kimondani, hogy a rendőrök hazudnak. Lesz erről egy törvény.

– Mint említettem, én bízom a rendőri állományban, teljes egészében, és bízom abban, hogy a rendőri jelentések a valóságot tartalmazzák.

Akkor is, ha lesz egy olyan törvény, amelynek a lényege az, hogy ez nem így van?

– Ez a törvény még nincs meg, akkor beszéljünk róla, ha megszületett.

És úgy látja, hogy nem lesz késő.

– Én úgy gondolom, hogy nem, és én úgy gondolom, hogy bízom a rendőreinkben, és a rendőrök bíznak bennem.

Kívánja-e miniszter úr maradéktalanul tisztázni, hogy mi történt 2006-ban a tömegoszlatásokban? Mert sokan úgy látják, hogy ez a mai napig nincsen tisztázva.

– Erre parlamenti bizottság jött létre, ez a bizottság elvégezte a feladatát, most állítja össze a jelentését. Azt gondolom, hogy nem tiszte egy belügyminiszternek egy parlamenti bizottság jelentésének a felülbírálata, várjuk meg a parlamenti bizottságnak a jelentését, és utána tudunk erről szintén véleményt mondani.”

***

2011. február 16.
Nem egyeztettek a bírósággal a semmisségi törvényről

Nem egyeztetett a jogalkotó a bírói szervezettel a semmisségi törvényről – ezt Szűcs Péter, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) szóvivője mondta szerdán az MTI-nek.

Az MTI azután kereste meg a szóvivőt, hogy Szűcs Péter – tolmácsolva Baka András OIT-elnök véleményét – a Népszabadság szerdai számában azt nyilatkozta: aggasztó a 2006-os zavargások idején hozott bírói döntések egy részének semmisségét kimondó törvényjavaslat, mert sérti a bírák szabad mérlegelési jogát, ami komoly alkotmányossági problémát jelent.

A szóvivő a lapnak hangsúlyozta, hogy a bírósági szervezet kizárólag szakmai szempontból vizsgálódik, és távol tartja magát minden politikai vitától.

A szóvivő hangsúlyozta: Baka András bízik abban, hogy a parlament olyan jogtechnikai megoldást választ, amely kiküszöböli az alkotmányossági problémát. A Népszabadság szerint ilyen lehet az LMP javaslata, amely szerint közkegyelemben részesülnének azok a tüntetők, akiket a 2006. szeptember 18. és október 24. közötti időszakban gyülekezés feloszlatásával összefüggésben elkövetett hivatalos személy elleni erőszakkal, rongálással vagy garázdasággal vádoltak meg. E javaslat szerint a közkegyelem nem vonatkozna azokra, akik fegyveresen vagy felfegyverkezve támadtak hivatalos személyekre. (Lásd Bolgár György 2011. február 17-ei interjúját Karácsony Gergellyel, az LMP frakcióvezető-helyettesével.)

***

2011. február 16.
Bárándy: Ilyet csak öngyilkos állam mond ki

Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter szerint most nincs helye egy ilyen törvény megalkotásának. Nem lehet az ítélt dolog szentségét támadni, hiszen ha az ahhoz fűzött hit és meggyőződés feloldódik, akkor megkérdőjelezhetővé válik minden bírói döntés. Azt tudjuk, hogy történtek hibák, túlkapások is, de emiatt kimondani, hogy bárkinek a vallomására lehet tényállást alapítani, csak a rendőrére nem, „ilyet csak öngyilkos állam mond ki” – mondta Bárándy. A Népszavának korábban nyilatkozó Tóth Mihály szerint még forradalmi viszonyokra sem jellemző, hogy eleve azt feltételezik, egy tanúvallomás vagy irat hamis volt. A büntetőjogász szerint józan ésszel nehezen fogható fel, miért fogadnának el egy ilyen törvényt.

***

2011. február 17.
Baka András bízik a magyar törvényalkotásban

Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke bízik abban, hogy az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Magyar Köztársaság Országgyűlése törvényalkotási munkája során tiszteletben tartja az európai közösség alkotmányos alapértékeit – írta a bíróság szóvivője csütörtökön az MTI-nek.

Szűcs Péter, a Legfelsőbb Bíróság szóvivője közleményében utalt arra, hogy szerdán Harangozó Tamás és Bárándy Gergely képviselők, a Magyar Szocialista Párt országgyűlési frakciójának tagjai a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez címzett nyílt levelükben azt kifogásolták, hogy Baka András nem ismertette álláspontját a semmisségi törvénytervezettel kapcsolatban. A nyílt levél megfogalmazóinak elkerülte a figyelmét, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnöke – szóvivője útján – korábban már megfogalmazta alkotmányos aggályait az ügyben őt kérdező napilapnak. A Népszabadság szerdai száma közölte elsőként Baka András álláspontját, amely a nap folyamán számos hírportálon és a Magyar Távirati Iroda hírei között is olvasható volt. A Legfelsőbb Bíróság elnöke felhívta a figyelmet arra: a bíróságok és az ítélkezés függetlensége olyan jogállami garancia, amelyet minden pártnak és politikusnak tiszteletben kell tartania. Az Országgyűlésnek ezért törvényalkotási munkája során a bírósági munka alapértékeit, a bizonyítékok szabad bírói mérlegelésének elvét, a jogerős ítéletek tiszteletben tartásához fűződő érdeket maradéktalanul érvényesítve kell eljárnia.

Baka András bízik abban, hogy az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Magyar Köztársaság Országgyűlése törvényalkotási munkája során tiszteletben tartja az európai közösség alkotmányos alapértékeit – olvasható a közleményben.

***

2011. február 23.
Magyar Helsinki Bizottság: semmisség helyett amnesztia

A Magyar Helsinki Bizottság álláspontja szerint súlyosan sérti a hatalommegosztás alkotmányos elvét és a jogállami büntetőeljárás szabályait a Balsai István képviselő (Fidesz-KDNP) által benyújtott úgynevezett semmisségi törvényjavaslat; helyette amnesztiát javasolnak – olvasható a bizottság állásfoglalásában, amelyet szerdán küldtek meg az MTI-nek. Szerintük az amnesztia jogállami szempontból elfogadható eszköz a kérdés kezelésére.

A bizottság álláspontja szerint a törvényjavaslat által megoldani kívánt probléma kétségkívül valós. A Magyar Helsinki Bizottság nemcsak a 2006. őszi események kapcsán vitt ügyeiben, de más – a hivatalos személy elleni erőszak vádjával rendszeresen összekapcsolódó – bántalmazásos ügyekben is tapasztalta, hogy a rendőrök vallomásai, jelentései olyankor is szolgálhatnak elítélés alapjául, amikor az egyéb bizonyítékok nem támasztják alá, vagy éppen cáfolják a rendőri állításokat. A jogállamiság szempontjából, ennek ellenére, rendkívül veszélyes megközelítése a kérdésnek, ha a törvényhozás – átlépve a hatalommegosztás elve által elé állított korlátokat – arra kényszeríti a bíróságokat, hogy saját döntéseiket nyilvánítsák nem létezőnek, megkérdőjelezve ezzel a bírói mérlegelés és döntés legitimitását. Ez az eljárás precedenst teremt arra, hogy a jövőben bármely, törvényhozási hatalommal rendelkező politikai erő utólag semmissé tegye a neki nem tetsző, vagy érdekeit sértő bírósági döntéseket – írták az állásfoglalásban.

Ezen túlmenően a javaslat súlyos zavarokat okozhat a jogalkalmazásban, mert azt az üzenetet hordozza, hogy a rendőrök vallomása nem vehető figyelembe a bizonyítási eljárás során, ami összeegyeztethetetlen a szabad bizonyítás rendszerével. Emellett az érintettekre nézve kollektíven sértő és megbélyegző, mivel a választott megoldás azt sugallja: a rendőrök minden esetben hazudtak, amikor tanúvallomást tettek, a bírók pedig minden esetben rosszul döntöttek, amikor hittek a rendőröknek.

***

2011. február 25.
A TASZ szerint alkotmányellenes a semmisségi törvény

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint alkotmányellenes Balsai István fideszes országgyűlési képviselő törvényjavaslata, amely a 2006-os tüntetések után rendőri tanúvallomások alapján elítéltek rehabilitációját szeretné elérni.

A civil jogvédő szervezet pénteken, az MTI-nek küldött közleményében a törvényjavaslatot „szegnek” nevezte a „jogállam koporsóján”. A jogállamot súlyosan veszélyezteti, ha az országgyűlési képviselők politikai okokból felülírják a független igazságszolgáltatás által hozott ítéleteket.

Álláspontjuk szerint elfogadhatatlan, hogy a törvényjavaslat azt sugallja: minden olyan esetben, amikor a cselekmény elkövetését csak rendőr tanúk vallomása támasztotta alá, akkor a rendőr hamisan vádolta az eljárás alá vont embert. A törvényjavaslat nem visszaadná, hanem aláásná az igazságszolgáltatás tisztaságába vetett társadalmi bizalmat.

A TASZ szerint a javaslat ellentétes a jogbiztonság elvével, amely megköveteli a bírósági eljárások kiszámíthatóságát. A jogbiztonság követelményének megvalósulását a jogerő intézménye biztosítja, amelyet csak kivételes esetben lehet áttörni a perújítás kezdeményezésével.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy jogállami keretek között a perújításon keresztül továbbra is van jogi lehetőség a nem megfelelő bizonyítékok alapján elítéltek sérelmének orvoslására.

A TASZ szerint a javaslat a törvényhozó hatalom durva beavatkozását jelenti a bíróságok munkájába, a büntetőeljárás keretében lefolytatott bizonyítási eljárásba. A bizonyítékok értékelését kizárólag a bíró végezheti el, a törvényhozó a tényállás és a bűnösség, illetve ártatlanság megállapításába nem szólhat bele.

Emlékeztettek ugyanakkor arra, hogy a 2006-os tüntetésekkel kapcsolatban a TASZ több alkalommal felemelte szavát a rendőri visszaélésekkel szemben, és ügyvédeik tíz olyan embert képviseltek, akik ellen büntető- vagy szabálysértési eljárás indult. Ezekben a büntetőügyekben egyik ügyfelük ellen sem emeltek vádat, tehát a közvetlen tapasztalatuk az, hogy ahol csak rendőri jelentések és rendőr tanúk általánosságokat tartalmazó vallomásai bizonyították volna az elkövetést, az ügyész ezt a bizonyítékot nem tartotta elégségesnek, és ezért megszüntette a nyomozást.

***

Lásd még, egyebek mellett:
Bauer Tamás írását: Az ítélet már megvan, csak a tényállást keresik
Krémer Ferenc írását: Balsaival szemben, a rendőrség és a jogállam védelmében


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!