rss      tw      fb
Keres

Paczolay: az alkotmányos rend biztosítéka az Alkotmánybíróság teljes felülvizsgálati jogának helyreállítása

MTI 2011. március 4., péntek 15:32

Az alkotmányos rend lényegi biztosítéka az Alkotmánybíróság (Ab) teljes felülvizsgálati jogkörének visszaállítása - mondta Paczolay Péter, a testület elnöke pénteken. Szólt arról is: az Ab nem ragaszkodik ahhoz, hogy bárki utólagos normakontrollt kezdeményezhessen, sőt, indokoltnak tartja, hogy annak lehetőségét jogi érdekhez kössék.

Az új alkotmányról a Magyar Tudományos Akadémián rendezett konferencián Paczolay Péter kifejtette: "hírek, interjúkban elejtett gondolatok, megjegyzések" alapján bízni lehet abban, hogy az új alkotmány - a testület hatáskörének tavaly novemberi átmeneti szűkítése után - helyreállítja a minden jogszabályra kiterjedő alkotmánybírósági normakontroll lehetőségét, amit a magyar alkotmányos rend lényegi biztosítékának nevezett.

Emlékeztetett arra, hogy az Ab a hatáskör csökkentésével kapcsolatos vitákban nem szólalt meg, mindössze rögzítette: a testület jogköre az utólagos normakontrollra bocsátható törvények tárgyát illetően megegyezett a nyugat-európai államokban megszokottal. Rámutatott, az alkotmánybíráskodásnak két fő követelménye alakult ki: egyrészt hogy a testület hatásköre szabályozási tárgyuktól függetlenül minden jogszabályra terjedjen ki, másrészt hogy az alkotmánysértő törvényeket megsemmisíthesse. "Az új alkotmány alapján az Alkotmánybíróság felülvizsgálati joga meg kell, hogy feleljen ennek a két feltételnek" - jelentette ki.

Paczolay Péter szólt arról is: az Ab nem ragaszkodik ahhoz, hogy bárki utólagos absztrakt normakontrollt kezdeményezhessen a testületnél, sőt, indokoltnak tartja, hogy annak lehetőségét jogi érdekhez kössék. Felhívta a figyelmet arra, a hatályos szabályozás törvényben meghatározott esetekben bárki számára lehetővé teszi, hogy utólagos absztrakt normakontrollt indítványozzon. Mint mondta, ez az a terület, ahol az Alkotmánybíróság hatásköre nemzetközi viszonylatban is szokatlanul szélesnek nevezhető.

"A lényeg az, hogy az európai elvárásoknak megfelelően azok a természetes személyek, akik alkotmányos jogaik megsértését érzékelik, az Alkotmánybírósághoz fordulhassanak valamilyen módon" - mondta.

Az alkotmányjogi panaszról szólva kiemelte: a felülvizsgálat tárgya a jelenlegi szabályozás szerint nem a konkrét ügyben született bírósági határozat, hanem az annak alapját képező jogszabály. Vagyis a bírói jogalkalmazás gyakorlatának vizsgálatára nincs hatásköre az Alkotmánybíróságnak. "Ezért úgy véljük, hogy az alapjogok még teljesebb érvényesülésére nyújtana lehetőséget a valódi, a németországi megoldáshoz közelítő alkotmányjogi panasz bevezetése. Az Alkotmánybíróság a bírósági határozatokat kizárólag alkotmányossági szempontból vizsgálná (...) szó sincs szuperbírósági hatáskör bevezetéséről" - mondta.

Az Ab elnöke a jelenleg csak a köztársasági elnök előtt nyitva álló előzetes normakontroll kiterjesztésének ötletéről közölte: az alkotmányozó döntésének tartják, hogy mely tárgyakban és mely indítványozóknak teszi lehetővé az előzetes normakontroll kezdeményezését. Fölvetette viszont a fontos nemzetközi szerződések előzetes vizsgálatának kötelezővé tételét, mert - folytatta - azt szűrték le, hogy például a lisszaboni szerződés esetében célszerűbb lett volna előzetes normakontrollt végezni.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az alkotmánybírók az alkotmányozás folyamatáról nem nyilatkoztak, az egyes intézményekről, alapelvekről, rendelkezésekről kialakított értelmezésük a testület határozataiban megtalálhatók.