A Jud Süss pályafutása a magyar demokráciában



A Die Welt is beszámolt róla, az Index szerdai hírét idézve, hogy egy budapesti munkaügyi bíróság szerint nem bizonyított, hogy a Jud Süss című náci propagandafilm olyan ideológiai tartalmat hordoz, amelyre tekintettel a vetítését politikai témájú rendezvénynek lehetne minősíteni.
A munkaügyi bíró nyilván nem ismerte a film 2008-as pincebeli vetítésének forró hangulatát, bizonyára ismerte azonban a magyar ügyészség akkori határozatát, amely szerint „a Jud Süss alkalmas lehet uszításra, de csak alkalmas közegben, a mai magyar környezet viszont nem ilyen.”


Die Welt: A Jud Süss Magyarországon nem propagandafilm

Egy budapesti bíróság nézete szerint a Jud Süss című náci propagandafilm nem rendelkezik „ideológiai tartalommal”, és vetítése „nem politikai rendezvény” – számolt be róla csütörtökön a Die Welt online.

„A budapesti munkaügyi bíróság ezzel az indoklással ítélkezett első fokon egy férfi javára, aki Budapesten bemutatta a filmet, és ezért konfliktusba került munkáltatójával, jelentette az index.hu című magyar internetes portál.

A konfliktus a Magyarok Világszövetsége és a szervezet tulajdonában lévő Pax Pannoniae Kft. volt ügyvezetője között alakult ki. Az MVSZ elbocsátotta az ügyvezetőt, miután az 2008-ban az MVSZ központjában szándékozott vetíteni a Jud Süss című filmet.

A Jud Süss című antiszemita filmet Veit Harlan 1941-ben forgatta a nácik megbízásából, akik aztán céltudatosan az SS-katonák zsidók elleni uszítására használták fel. Németországban a film jelenleg kizárólag oktatási rendezvényeken mutatható be.”

***

Négymillióval kárpótolja a magyar bíróság a hírhedt náci filmre leszerződő férfit

Erről számolt be az Index szerdán. A bírói indoklásról azt írja a portál: „a bíró egyfelől kimondta, hogy a rendkívüli felmondás ’formai szempontból megfelel a jogszabályi követelményeknek’… másfelől azt is leszögezi, hogy ’az alperes nem bizonyította, hogy ...a Jud Süss...című film olyan ideológiai tartalmat hordoz, amelyre tekintettel... politikai témájú rendezvénynek minősíthető’.”

Magyarul: a bíró szerint a filmnek nincs ideológiai tartalma és vetítése nem politikai esemény.

Az ügy eredete az, hogy az Magyarok Világszövetségének akkori elnöke 2008 nyarán rendkívüli felmondással elbocsátotta a Pax Pannonae ügyvezetőjét, mert az, megszegve az MVSZ szabályzatát, a szövetség engedélye nélkül leszerződött a leghírhedtebb náci propagandafilm, az annak idején német katonáknak és a haláltáborok őreinek is levetített Jud Süss vetítésére a szervezet székházában. A bérletiszerződés-mintának is része volt, hogy a politikai jellegű eseményeket kötelező engedélyeztetni az anyaszervezettel. „A férfi amúgy is kolonc volt az MVSZ nyakán, hiszen 2 évvel korábban ő szervezte meg David Duke Ku-Klux-Klan-os, rasszista szerző könyvbemutatóját”, írja az Index.

***

Amiről talán a munkaügyi bírónak is tudnia kellett volna

Varsányi Gyula, a Népszabadság újságírója 2008. július 12-én, Ünnep az odúban című írásában számolt be arról, „hogy egy dohos, ronda és zsúfolt pinceodúba illegális vetítésen” látható, sorozatban, „a náci ideológia egyik legpocsékabb végterméke, a Jud Süss című film”.

„A Gede testvérek, akik saját vállalkozásban, szakmányban terjesztik nálunk a náci és újnáci ideológiát, a Jud Süss nyilvános DVD-vetítéséhez nem tudtak nagytermet bérelni (a Magyarok Háza és az újpesti katolikus kultúrház még időben észbe kapott), ezért saját, Hegedűs Gyula utcai pincéjükben rendezik meg a több napon át tartó vetítéssorozatot.

Ezer forint a belépő. Aki korábban megvette, azt telefonon értesítették, hol lesz végül a vetítés. Csütörtök este gyülekezik az úri közönség – csupa rendesen öltözött férfi és nő, bőrfejű, gárdistaforma egy se. Sokan ismerősként üdvözlik egymást. A kemény magot persze a Kossuth téri ’szabadságharcosok’ adják, nekik fönntartott helyek járnak. A familiáris hangulat inkább kerületi párttaggyűlésre emlékeztet. Nyilas párttaggyűlésre.”

Egy ellesett párbeszéd a vetítésről:

'– Szerinted fordítani fogják?
– Tudom is én. Mért, te nem tudsz németül?
– Mért, te tudsz?
– Hát azt, hogy ja, meg nicht, meg bitte.
– Nem számít. A zsidókat úgyis fölismerjük.'

A fakó kópiát vadonatúj magyar felirattal láthatta az érdeklődő közönség, amelyben szenvedélyesebb fajta néző is akadt, aki a cikk szerint az adókat kivető, népet sanyargató, erőszakoskodó Joseph Süss Oppenheimer zsidó pénzember története láttán így kiabált be: 'Mind ilyen!' Többen hangosan helyeseltek. Amikor a negatív főszereplő megerőszakolja az ifjú német lányt, a hangulat forrósodik: 'Rohadék! Rohadék!' – ordítják erre innen is, onnan is.”

A beszámoló szerint Süss akasztásánál „tetőpontjára hág a hangulat az odúban. Kitör a taps, a tetszésnyilvánítás. Ordítoznak. ’Mindet így kéne elintézni, de sajnos a Kossuth téren nincs ilyen bitófa!’ ’Nem baj, majd ácsolunk nekik, ne félj!’ A többségnek láthatóan tetszett, amit látott. Már magukat ünneplik, azt, hogy itt vannak, hogy ezt megcsinálták. ’A zsidó összeesküvés ellenére’ – ahogy az egyik Gede diadalittasan mondja.”

Az írás azzal az információval zárul, hogy „a Gede fivérek nem kértek előzetesen engedélyt a Jud Süss jogai felett rendelkező Friedrich Wilhelm Murnau Alapítványtól a film nyilvános budapesti vetítésére. Ez a wiesbadeni székhelyű alapítvány állásfoglalásából derül ki. A híres német filmrendezőről (1888–1931) elnevezett intézménynél lényegében a Népszabadság érdeklődéséből értesültek arról, hogy a magyar fővárosban milyen körülmények között mutatták be a Veit Harlan által készített náci propaganda- és antiszemita filmet. A Jud Süsst a szövetséges hatalmak 1945 után tilalmi listára tették. Amikor a hesseni tartományi kormány engedélyével 1966 áprilisában létre hozták a Murnau Alapítványt, ahhoz rendelték a náci korszak propagandafilmjeinek a jogait is.

Bizonyos keretfeltételek teljesülése esetén a Murnau Alapítvány engedélyezi a Jud Süss és más náci propagandafilmek nyilvános vetítését. A feltételek között szerepel, hogy a vetítést a propagandamegnyilvánulásokat és a történelmi hátteret alaposan megvilágító bevezetőnek kell megelőznie. Elvárás, hogy az eseményt szakképzett referensek vezessék, akik a vetítés után kibontakozó vitát is moderálják, így biztosítva tudományos jelleget a rendezvénynek. Külföldi vetítés esetén az alapítvány előzetesen mindig egyeztet a német külügyminisztériummal, s csak annak hozzájárulásával kölcsönzik ki a kópiát” tájékoztatta a Népszabadságot Sabine Schorn, a Murnau Alapítvány jogi osztályának vezetője.

***

2008. július 14-én a hvg.hu közölte Szegő Péter írását Tapsvihar a Jud Süss című antiszemita film vetítésén címmel. Részletek:

„A szélsőséges Kuruc.info – még július eleji, pár napig tartó lekapcsolása előtt – arról tájékoztatta a nagyérdeműt, hogy a Gede testvérek bemutatják a Jud Süsst. Aki nem tudja, hogy miről van szó: Lion Feuchtwanger 1925-ben megjelent regényéből tizenöt évvel később készült egy náci propagandafilm. A film elkészítésének munkálatait nem akárki: maga Joseph Goebbels – hivatalos címén birodalmi népfölvilágosítási és propagandaminiszter – felügyelte, s a film a nemzetiszocialista propaganda egyik legfőbb eszköze lett. A Jud Süsst Magyarországon is bemutatták, majd 1945-ben indexre került.”

„A filmet a Gede testvérek a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) székházában – leánykori nevén: Szovjet Kultúra Háza – tervezték eredetileg bemutatni, de az MVSZ, majd utóbb az újpesti plébániatemplom is visszavonulót fújt. Úgy tudjuk, hogy a Westendben található Hilton már megkapta a terembért és az utolsó pillanatban lépett vissza. Bár a vetítés szervezésében szerepet kapott ifjabb Hegedűs Lóránt református lelkipásztor, volt MIÉP-es országgyűlési képviselő felesége, Hegedűsné Kovács Enikő, Budakeszi alpolgármestere is, mégsem a Hegedűs család fészke, a Szabadság téren található Hazatérés temploma, illetve annak pinceszínháza adott otthont a filmvetítésnek, hanem a Gede testvérek tulajdonában lévő pince a Hegedűs Gyula utcában.”

„A mintegy hatvanfős közönség ránézésre teljesen átlagos emberekből állt: egy-két bőrfejű, ha volt, gárdista egyenruhában pedig senki. Jelentős részük valószínűleg nem él rosszabbul, mint hat éve. Valakinek a pólóján a következő fölirat volt olvasható: ’Holokausztrofóbiás vagyok’. Egy, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom emblémáját a pólóján viselő, általam nem ismert fiatalember pedig így szólított meg: ’Szegő úr, biztos, hogy ide akart jönni?’ Mindössze egy ismerős arc tűnt föl a közönség soraiban: Dénes János volt MDF-es, majd MIÉP-es országgyűlési képviselőé, aki 1956-ban a Kőbányai Gyógyszergyár munkástanácsának elnöke volt, majd tizenöt évet kapott, ebből hatot le is ült.

A filmvetítés megkezdése előtt valaki a közönség soraiban fölállt, csöndet kért, majd közölte, hogy a világ egyik legundorítóbb emberéről szól a film. A másik szerinte: Winston Churchill.”

„…zsidóirtás előtt a filmet előszeretettel vetítették le SS-egységeknek – s az eredmény kétségkívül a vetítést igazolta. Tegyük hozzá, a főszereplő, Ferdinand Marian először visszautasította a szerepet, s csak azután vállalta el mégis, hogy Goebbels megzsarolta félzsidó nevelt fiának a biztonságával.

Az évszázadok óta jól ismert antiszemita klisék többségével találkozhatunk a filmben, s nem is túl cizelláltan: a zsidók fukarok, hataloméhesek, zsarolnak, üzérkednek, s persze megrontják – ezzel az öngyilkosságba hajszolják – az ártatlan szőke keresztény leányt. Az öreg rabbi összevissza harákol... […] Már maga a bevezetés is hazugság: a kezdő felirat szerint a történet valós. Az engem megszólító fiatalember – leginkább egyetemistának néztem – a film végén megjegyezte: ’Elgondolkodtató’. A film vége előtt nem sokkal, Oppenheimer kivégzésekor a közönség tapsviharban tört ki. Na, ez az, ami elgondolkodtató.”

***

És amiről a munkaügyi bíró bizonyára tudott

2008. július 17.
Az Index Náci propaganda miatt aggódik az SZDSZ című írásában számol be arról, hogy „közösség elleni izgatás miatt tesz feljelentést Szabadai Viktor, az SZDSZ XIII. kerületi frakcióvezetője, miután a Hegedűs Gyula utca egyik társasházának pincéjében nyilvánosan levetítették a Jud Süss című náci propagandafilmet. Arra kérte továbbá a magánszemélyeket, hogy ingatlanjaikat ne adják bérbe náci propaganda terjesztésére.”

2008. július 18.
„Nyomozást indított pénteken a rendőrség a Jud Süss című film vetítésével megvalósított közösség elleni izgatás alapos gyanúja miatt; a házkutatások során több példányban is lefoglalták a filmet DVD-n és videokazettán” – írja a Népszabadság.
A lap előző napi számában „egy név nélkül nyilatkozó ügyvéd – aki magánszemélyként nyújtotta be a beadványt – kifejtette: jogilag lehetséges, hogy a hatóságok megszüntessék a Jud Süsst levetítő Gede testvérek által működtetett cégek, alapítványok tevékenységét.
Le kell foglalni a náci propagandafilm kópiáit, és el kell járni a vetítést szervezők ellen, mert a párizsi békeszerződés – amelyet 1947-ben Magyarország is aláírt – egyik passzusa tiltja a fasiszta szervezetek működését és az ilyen ideológiák propagálását.

2008. július 23.
Az MTI tudósítása szerint „gyanúsítottként hallgatott ki két férfit a rendőrség szerdán a Jud Süss című filmmel kapcsolatban közösség elleni izgatás miatt indult büntetőügyben”.
A BRFK július 18-án indított eljárást közösség elleni izgatás megalapozott gyanúja miatt a Jud Süss című film vetítésével kapcsolatban. A rendőrség több tanút is meghallgatott, pénteken pedig házkutatást tartottak egy Hollán Ernő utcai lakásban és egy XII. kerületi könyváruházban, ahol DVD-n és videokazettán a Jud Süss több tucat kópiáját találták meg és foglalták le.

2008. július 24.
Népszabadság: „Közösség elleni izgatással gyanúsítja a rendőrség a náci propagandafilm terjesztőit. A rendőrség gyanúsítottként hallgatta ki G. Sándor 54 éves és G. Tibor 49 éves férfiakat – a Gede testvéreket –, akik megalapozottan gyanúsíthatók azzal, hogy július 10-e és július 13-a között, naponta két alkalommal a fővárosban, a Hegedüs Gyula utcában található egyik ház pincéjében nagy nyilvánosság előtt levetítették a Jud Süss címu filmet, valamint DVD- és videoformátumban árusították - tudatta a nyomozó hatóság. A rendőrség a gyanúsítottak szabadlábon hagyása mellett folytatja az eljárást.”

2008. július 30.
Népszabadság: „Az eljárás még folyik, a filmet azonban zavartalanul árusítják. Annak egy példánya egy III. kerületi könyvesboltból került szerkesztőségünk birtokába; az üzlet elé kihelyezett táblán az újdonságok közt az első helyen éppen a Süss-DVD áll.”

2008. július 31.
Heti Válasz, Stumpf András írása. Részletek:
„…miért ne lehetne vetíteni, akár mozikban is, de főleg gimnáziumban, tanulóknak, vagy mondjuk a Filmmúzeumon. Az ugye aligha lepne meg bárkit is, hogy egy 44-ben készült náci propagandafilmben a ’zsidókat’ ábrázolják gonoszként. Én is erre számítottam, és részben persze így is van. A kereskedőből magát a württembergi herceg főtanácsadójává és pénzügyminiszterévé felküzdő-ármánykodó főszereplő, Süss Oppenheimer tényleg minden hájjal megkent, önző alak a filmben, aki elintézi, hogy népe betelepülhessen Stuttgartba, sanyargassa a svábokat, elvegye a ’német életteret’.” „Ami mégis meglepett, hogy a film ma is aktuális. Náci szempontból valójában nem is jó. Mert mivel is indul a történet? Karl Alexander [magyarul: Károly Sándor – a szerk.] trónra lépésével, és azzal, hogy gyorsan követet küld a gazdag zsidó kereskedő Süsshöz: ugyan adjon neki egy kis pénzt. Mert az állam gazdag ugyan, de a vezetője szegény. Márpedig a herceg balettot, bált akar, nagy fukszokat a hercegnének, testőrséget, pompát, mindent, akkor is, ha ez nem a közösség érdeke. A valódi negatív szereplő számomra tehát ő, a német herceg. Hiszen ő arra esküdött fel, hogy népét fogja szolgálni. Mégsem ezt teszi. Süss csupán saját érdekeit követi…”

2008. szeptember 16.
MTI: A Jud Süss bemutatása nem törvénytelen. Megszüntette a Fővárosi Főügyészség a Jud Süss című náci propagandafilm budapesti vetítései miatt közösség elleni izgatás címen indított eljárást, írta saját értesülésére hivatkozva a keddi Népszava.
Az eddig meg nem erősített információk szerint az eljárás megszüntetésének az az indoklása, hogy ’a film bemutatása nem meríti ki a törvényben foglalt tényállást’. […] Ahhoz, hogy a közösség elleni izgatás megvalósuljon, közvetlen összefüggést kellene találni bizonyos erőszakos cselekmények és jelen esetben a film bemutatása között – idézte fel a lap a szakértők véleményét.
A most megszüntetett - az SZDSZ és egy magánember feljelentése alapján indult - nyomozásoktól függetlenül a szerzői jogok megsértése miatti eljárások továbbra is folynak a BRFK-n és Németországban - írta a lap.

2008. szeptember 16.
MTI: Tovább nyomoznak a náci film vetítése ügyében – engedélykérés elmulasztása miatt. A rendőrség továbbra is nyomoz a náci propagandafilm, a Jud Süss vetítése miatt, annak ellenére, hogy az ügyben korábban kihallgatott két férfit hivatalosan már nem gyanúsítják. A nyomozók még júliusban hallgatta ki az ügyben gyanúsítottként G. Sándort és G. Tibort, akik utána panaszt nyújtottak be. A gyanúsítás elleni panaszuknak a kerületi ügyészség helyt adott, mivel az addig beszerzett adatok alapján nem lehetett megállapítani, hogy a két férfi magatartásával gyűlöletre uszított volna. Ezért a két férfi már nem gyanúsított az ügyben, viszont a nyomozás ettől függetlenül továbbra is folyik, közölte a Fővárosi Főügyészség. Az antiszemitizmus igazolására forgatott film vetítéséhez egy német alapítvány engedélye szükséges, és a gyanú szerint Budapesten engedély nélkül vetítették le többször is a filmet.”

2009. február 5.
Népszabadság: Az ügyészség szerint a Jud Süss nem uszító. Az ügyészség álláspontja az, hogy „Göbbels propagandafilmje, a Jud Süss alkalmas lehet uszításra, de csak alkalmas közegben, a mai magyar környezet viszont nem ilyen”, s ezzel megszüntette a film levetítése miatt indult büntetőeljárást.

2009. február 12.
Merkel Dávid írása: Január végén az ügyészség megszüntette a nyomozást a Jud Süss ügyében.
„Liberálisként általában nem vagyunk hívei az értelmetlen tiltásnak, de a jogszabályok betartatásának igen. Az pedig több mint felháborító, hogy a szélsőjobb rendszeresen kihasználja a kiskapukat – az ügyészség, a hatóságok pedig mintha még bátorítanák is őket. A Kuruc.info kiváló példa erre: a neonáci portál szabadon uszíthat és szervezhet erőszakos akciókat (lásd a melegfelvonulás ellen) anélkül, hogy bármilyen hatóság figyelmét felkeltené. A honlapon cégek tucatjai hirdetnek, ezek szerint az üzemeltetők elérhetők, megtalálhatók – kivéve a magyar hatóságok számára, amelyek évek óta ’kutatják’ a készítőket, a tulajdonosokat. Nehéz dolguk lehet, hiszen hármuk neve hónapok óta megtalálható az interneten.
Visszatérve a Jud Süssre: többféleképpen is beavatkozhattak volna a hatóságok. Beavatkozhattak volna úgy, hogy tudomást szerezve a vetítésről – ahogy hozzánk, az erre hivatott állami szervekhez is eljuthatott volna az információ –, megakadályozzák. A vetítés után is léphettek volna; a szervezők kilétére fény derült, egyértelmű, hogy mi történt, nem volt ok rá, hogy az ügy ne bírósági ítélettel végződjön. Ám az ügyészség megszüntette a szervezők gyanúsítotti státusát arra hivatkozva, hogy bár a film hetven évvel ezelőtt valóban uszító volt, ma azonban ’légüres térben mozog’, közvetlen veszélyt nem jelent senkire. A közvetlen veszélyeztetés bizonyítása szinte lehetetlen. A kérdés már csak az, hogy ma Magyarországon lehetséges-e elkövetni egyáltalán a közösség elleni izgatás bűntettét, vagy ez csak amolyan fiktív jogi kategória. Mindenesetre az elkövetés eddig még senkinek sem ’sikerült’.”

2009. április 28.
Népszabadság: Az ügyészség elutasította a megszüntetett büntetőeljárás miatt benyújtott panaszt is. Szabadai Viktor, az SZDSZ XIII. kerületi elnöke elmondta, miután „a kerületi ügyészség azzal az indoklással szüntette meg a nyomozást, hogy a náci propagandafilm a mai magyar környezetben ’légüres térben mozog’, panaszt tettek a Fővárosi Főügyészségen, de azt idén április elsején szintén elutasították. Szabadai kijelentette, hogy az utóbbi hetek eseményei világosan bebizonyították, az ügyészség érvelése nem helytálló. A politikus szerint elég, ’ha csak a nyíltan rasszista Jobbik és Magyar Gárda tiszaeszlári rendezvényére, vagy a Gárda budai várban tartott holokauszt-tagadó felvonulására gondolunk’. A képviselők ezért Demeter Judithoz, az Egyenlő Bánásmód Hatóság elnökéhez fordulnak, hogy véleményezze az ügyészség elutasításában  szereplő állításokat.”

2009. július 18.
Uszítás vagy kordokumentum? – Mély filozófiaként kínálják kiadói Hitler Mein Kampfját, írja cikkében Varsányi Gyula. „A könyvhéten katalógust is osztogattak, amely a Mein Kampfot ajánlotta a nagyérdemű figyelmébe, miközben boltok sora kínálja a nacionalista, irredenta, náci-nyilas eszméket nyíltan hirdető könyveket. A büntetőjog a jelek szerint tehetetlen.” „’Fajmagyar’ irodalmat és propagandát kínáló kereskedések nőnek ki a földből. Árulnak eredeti, hamisítatlan náci-nyilas könyveket is (és filmeket, híradókat videón, DVD-n), hírhedt szerzőktől. A boltosok persze nem mind ’hívők’, sokan csupán a hasznukat nézik. Egyikük eldicsekedett: több ezer forintért is viszik, mint a cukrot, Hitler beszédgyűjteményét. Kaphatók Szálasi nemzetvezető ’művei’ is, akárcsak az egykori zsidófaló Bosnyák Zoltán, Marschalkó Lajos és mai holokauszttagadó elvbarátaik írásai. Beindult az üzlet. Kint a gárda menetel, bent, DVD-n a Waffen SS.
Ahogy az igény fölkeltésében, úgy kielégítésében is élen jár a Gede Testvérek (legális) kiadója. […] Igen szépen ajánlják ebben a Führer Mein Kampfját: ’tele mély elgondolásokkal és filozófiával; olyan problémákat tárgyal, amelyekkel folytonosan szembesül az emberiség; pozitív lépéseket javasol a nemzetek közötti kapcsolatokban’ és így tovább. A végső érv, amiért szerintük meg kell venni a könyvet, hogy kijelöli Krisztus tanításának politikai gyakorlatát’.
A Gede fivérek ellen 2002-ben büntetőeljárás indult közösség elleni izgatás vádjával, amely 2004-ben fölmentéssel végződött. A bíróság akkor – méltányolva Gede Tibor csavaros érvelését – azt az álláspontot fejtette ki, hogy a megjelentetett fasiszta, antiszemita kiadványok aktualizálás nélküli reprint kiadásai anakronisztikusak, legfeljebb kordokumentumok. Közösség elleni izgatásra nem alkalmasak. Annál is inkább, mert a véleményszabadság - az Alkotmánybíróság (AB) és a Legfelsőbb Bíróság (LB) korábbi útmutatásai alapján - kiterjed a többséget sértő vélemények, eszmék hirdetésére is.
Az AB és az LB mindenesetre kitart a kilencvenes években meghozott állásfoglalásai mellett, amelyek lényege, hogy közösség elleni izgatás akkor állapítható meg, ha a ’gyűlöletre uszítás’ közvetlen cselekvésre irányul. Ha egy könyv, röpirat csupán arról szól, hogy ’az alávaló cigányok vagy zsidók gyilkolják, kiszipolyozzák a népet, és ez ellen föl kell lépni’, gond nélkül terjeszthető. […] Gedéék most náci-nyilas alapművekkel (köztük a Jud Süss című filmmel, amelynek lejátszása, árusítása ugyancsak nem számít közösség elleni izgatásnak) szórják tele az országot: érveik szerint ’ismereteket terjesztenek’, hogy az olvasó ’teljes képet kapjon a huszadik századról’.”
„Legutóbb a szocialistáknak az AB-t ’kicselező’, gyűlöletbeszéddel kapcsolatos alkotmánymódosító kezdeményezését utasította el a parlamenti politikusok többsége, részben azért, mert ’veszélyt jelentene a szólásszabadságra’. Ámbár a kiváló nemzetközi jogász, Valki László fölhívta figyelmet a faji megkülönböztetés tilalmáról szóló, Magyarországon 1969-ben kihirdetett ENSZ-egyezményre, amely büntetni rendeli a faji gyűlöletre alapozott eszmék terjesztését, a faji megkülönböztetésre izgatást, és minden olyan szervezet betiltására kötelez, amely ilyen cselekményt követ el. Széles az összhang abban, hogy ennek végrehajtására a büntetőjogi gyakorlat most alkalmatlan.”


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!