A magyarok ismét Ausztriában: cukorturizmus
- Részletek
- Szemle
- 2011. március 03. csütörtök, 06:23
- Galamus-csoport
Cukor: a magyarok megrohamozzák a burgenlandi boltokat
A cukor ára Magyarországon év eleje óta több mint duplájára emelkedett. Az egyik cash and carry áruház jelzése szerint a magyarok (Burgenlandban) raklapszámra vinnék a cukrot – írja a Die Presse beszámolója.
A Magyarországról érkező vásárlók ezekben a napokban megrohamozzák a burgenlandi boltokat, hogy ott fedezzék cukorszükségletüket – jelentette az ORF.at, az osztrák közszolgálati rádió honlapján. Ennek oka az, hogy év eleje óta jelentősen felment a cukor ára Magyarországon. Ha év elején még 200 forintba került egy kilogramm cukor, most akár kétszer annyi is lehet az ára.
Eisenstadtban egy cash and carry élelmiszer-áruházban a magyar vásárlók újra és újra kiürítik a polcokat. „Folyton jönnek olyan vásárlók, és raklappal akarják venni a cukrot” – mondta Andreas Hackl, az áruház munkatársa. Múlt héten akció volt a cukorra, és akkor hatalmas volt a roham, mondta.
Az ORF.at szerint egyesek egyenesen tonnaszámra akarják venni az édes árut, ám az idézett áruházban csak háztartási mennyiségeket árusítanak, vagyis egy vevőnek legfeljebb 30 kilogrammot.
Magyarországon már csak egyetlen cukorgyár van, s ez az éves magyarországi szükségletnek kereken a harmadát termeli meg. A többit importálni kell, s többnyire euróban kell érte fizetni. Mivel a forint viszonylag gyenge, ez felveri az árat. Mindehhez járul az is, hogy a világpiacon feszült a helyzet.
***
Cukor – az áremelkedés Ausztriát is sújthatja
Az Agrana osztrák cukor-, keményítő- és gyümölcskonszern magas magyarországi adókra és cukorhiányra panaszkodik. A magyar vásárlók nagy mennyiségben vásárolnak cukrot Burgenlandban. A cukor Ausztriában is drágulhat – írja az ORF burgenlandi honlapja.
Magyarországon alig néhány hete 200 forintot kellett fizetni egy kilogramm cukorért, mostanra azonban az árak 20-30 százalékkal megemelkedtek. Ezért mintegy két hete a vásárlók a burgenlandi hipermarketeket rohamozzák.
Johann Marihart, az Agrana vezérigazgatója az ORF-nek elmondta: az áfa a cukorra Magyarországon 25, Ausztriában csak 10 százalék. Az Agrana az egyetlen magyarországi cukorgyárban az országos szükséglet harmadát termeli meg, a többi importálni kell. Marihart szerint „a magyar politika a cukorpiaci reformmal különösen importfüggővé tette magát”. Ezzel szemben Ausztriában elegendő cukrot termelnek az országos szükséglet fedezésére.
A nemzetközi piacon a cukor ára 2009 januárja óta 150 százalékkal ment fel.
Az Agrana vezetője szerint nincs mód rá, hogy kisegítő szállításokat küldjenek Magyarországra, mert Ausztriában minden cukortartalékot szerződésekkel kötöttek le. Marihart szerint a magyar élelmiszer-kiskereskedelem nagyon rövid távú cukorszállítási szerződéseket kötött, és ezért most sújtják az áremelkedések.
Az Agrana vezetője a közeli hónapokban nem számít a cukorpiaci feszültségek oldódására. Az Európai Unió a cukorpiaci reformmal nettó exportőrből nettó importőrré tette magát. „Európában kevés a cukor” Marihart szerint.
Ő a közeli jövőben Ausztriában is áremelkedésre számít. Az új cukorrépa-termésre kötött szerződések ugyanis jóval drágábbak a korábbinál.
Az európai cukorpiacot jelenleg minimálár és kvóták védik például a brazíliai eredetű import ellen. A világpiaci ár azonban jelenleg jóval magasabb, mint az európai minimálár. Ausztria a cukor terén mintegy 80 százalékban önellátó.
***
A cukor-áremelkedést világpiaci és helyi tényezők is támogatják
Az erőteljes magyarországi cukor-áremelkedést elsősorban a világpiaci ármozgásokkal – az élelmiszerárak általános emelkedésével –, illetve egyes országok termelésben bekövetkezett struktúraváltásával magyarázzák a szakértők.
Az MTI által megkérdezett – névtelenséget kérő – cukoripari szakértők úgy vélték, hogy a mostani, szokatlanul drasztikus áremelkedés több tényező szerencsétlen összhatásának tulajdonítható.
A helyzet kialakulásában szerepe van annak is, hogy az unió korábbi években végrehajtott cukorreformja következtében jelentősen lecsökkentek a tagállami kvóták. A szakértők emlékeztettek arra, hogy az elmúlt 2–3 évben Magyarországon volt az unióban a legalacsonyabb a cukor ára. Mára viszont a nagykereskedők nem rendelkeznek kellő tartalékkal a piac ellátásához. Jelenleg Magyarországon az uniós kvóta alapján mintegy 105 ezer tonna cukrot állíthat elő évente az egyetlen termelő cukorgyár, a kaposvári. A magyar fogyasztás pedig átlagosan éves szinten 300–320 ezer tonna. Magyarország tehát a hazai fogyasztás kétharmada tekintetében importra szorul.
A termeléssel a cukorrépa-termesztők azért hagytak fel, mert ezt az unió anyagilag ösztönözte: a cukorrépa-termesztők jelentős összegeket kaptak azért, hogy felhagyjanak a termeléssel. Ezt Magyarországon sok termelő meg is tette.
Az MTI által megkérdezett egyik szakértő szerint a mostani piaci helyzet úgy oldható fel, ha az unió engedélyezi a cukorkvóta növelését. Ezzel a kaposvári cukorgyárban több cukrot lehetne előállítani. A gyár kapacitásának figyelembe vételével a termelés a mostani mennyiségnek akár az 50 százalékával is nőhetne.
Egy másik szakértő szerint a cukorpiac jelenleg a világon az egyik legjobban eltorzított élelmiszerpiaci szegmens. A Világkereskedelmi Szervezet is rosszallását fejezte ki, hogy az unió túltámogatta ezt a piacot, ami azzal járt, hogy az uniós piaci átlagár csaknem háromszorosa volt a világpiacinak. Ennek a helyzetnek a megszüntetésére csökkentette az unió saját cukortermelését a korábbi években.
Januárban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a cukor átlagára Magyarországon 222 forint volt kilogrammonként. Most az egyik olcsónak mondott kiskereskedelmi áruházlánc 320 forint körüli összegért adja a cukor kilóját.