rss      tw      fb
Keres

FAZ: Magyarország a forintot a svájci frankhoz köti?



Magyarország számára gondot jelentenek a külföldi valutában felvett hitelek. Miután a forint jelentősen leértékelődött a svájci frankkal szemben, ezek a hitelek igen drágává lettek. A kormány azt fontolgatja, hogy mesterségesen „olcsóbbá teszi” ezeket a hiteleket. A piacnak kételyei vannak – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung online kiadása.

Magyarország az elmúlt hetekben nem csupán egy hevesen vitatott médiatörvénnyel került a címoldalakra, hanem azzal is, hogy Orbán Viktor április vége óta hivatalban lévő jobboldali konzervatív kormánya mindenféle kevéssé konvencionális gazdaságpolitikai stratégiákkal is próbálkozik.

A „kevéssé konvencionális” ebben az esetben a „kétes” barátságos megfogalmazása. Így például egyes jelentések szerint az ország kormánya azt fontolgatja, hogy rögzíti a forint svájci frankkal szembeni árfolyamát.

Ilyen módon akarja korlátozni a pénzügyi válság előtti, eufórikus konvergencia-elméletek keretében felvett hatalmas valutahitelekből a fogyasztókra és a bankokra nézve származó kockázatokat.

A svájci és magyarországi kamatok közötti nagy különbség oda vezetett, hogy 2009-ben a magánháztartások által felvett hitelek több mint 70 százalékát frankban finanszírozták. Ám nem számoltak a váltóárfolyam kockázataival. Amíg ugyanis a svájci frank a forinthoz képest év közepéig inkább le, mint felértékelődött, azt követően a forint megtört. Míg 2008 júliusában egy svájci frank 141 forintot ért, a múlt héten már 225 forint kellett ahhoz, hogy a hivatásos kereskedelemben egy frankot vegyen valaki. Ezzel a korábbi kamatelőnyök több mint túlkompenzálódtak.

A forint időnként 37 százalékos leértékelődése drágává tette a frankban felvett hiteleket, és törlesztési nehézségekbe sodorta az adósokat. A magyar kormány megpróbálta a fejleményt afféle adósságmoratóriummal és a valutahitelek felvételének megtiltásával megnyugtatni. Most, hogy a moratórium április végén lejárna, a magyar kormány – legalábbis a Neuer Pester Lloyd című lap értesülése szerint – a frank-forint váltóárfolyamot előre látóan 2014-ig 190 forinton akarja befagyasztani. Az ebből adódó különbséget végül egy utóhitelbe akarja kivinni, hogy ezzel az adósok terhei kiszámíthatóak és korlátozottak legyenek. A költségeket pedig végül a hitelfelvevők, a bankok és az állam között szándékozik megosztani.

A piac az ilyen megfontolásokat kétkedéssel fogadja. Ilyen tervekről legutóbb a hetvenes években hallottak – mondják szkeptikusan, s hozzáteszik, hogy ilyesmit a piacon nem lehet megvalósítani.

Kételyeket keltenek a kormány költségvetési tervei is. Itt az ideje, hogy hadat üzenjenek az adósságoknak, amelyek az életet fojtogatják, mint valami polip – mondta Orbán kedden. Az ország a tervek szerint 2013-tól évi 900 milliárd forintot – átszámítva mintegy 3,3 milliárd eurót – takarít majd meg vagy termel meg pluszban. Ilyen módon az államadósság a GDP jelenlegi 80 százalékáról 70–65 százalékára csökkenne.

A bejelentett takarékossági intézkedések volumene nagyobb, mint korábban jelezték, de nagyon sok a nyitott kérdés. Kérdés például, hogy a megjelölt célokat el lehet-e érni, s ha igen, hogyan. Emellett az adósságok törlesztése a különadók meghosszabbításával és a nyugdíjjárulékok bevonásával nem jelent szerkezeti reformokat, hanem csupán egyszeri intézkedést – mondják a szkeptikusok.

A kétkedés hatására a részvénypiac a 2009-ben feljegyzett egyértelmű fellendülés után most már csak oldalaz. Valójában a magyarországi gazdasági kilátások – tekintettel a szükséges takarékossági politikára – legjobb esetben is nyomottak.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!