rss      tw      fb
Keres

A Széll Kálmán terv és hivatalos magyarázói



A terv részleteit kedden ismertette Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter (huszonhat pontban) és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a Széll Kálmán Alapítvány budapesti rendezvényén. Orbán Viktor előszót írt hozzá. Az alábbiakban az MTI alapján ismertetjük az intézkedési tervet és a hozzá fűzött magyarázatokat.

Előhang – Orbán: átfogó támadás, hogy a magyarok munkájából ne mások gazdagodjanak!

Orbán Viktor miniszterelnök szerint a Széll Kálmán Terv (SZKT) célja az adósságveszély elhárítása annak érdekében, hogy a magyarok munkájából ne mások gazdagodjanak.

„Győzni indulunk. Alaposan felkészültünk a küzdelemre az elmúlt kilenc hónapban. De tudnunk kell, hogy ebben a küzdelemben csak az átfogó támadás lehet sikeres. Az életünk minden területén – az egészségügytől az oktatáson át a közlekedésig – le kell győzni az adósságot. Ha ezt sikeresen véghezvisszük, akkor végre mi, magyarok fogunk gazdagodni a saját munkánkból. Akkor mindenkinek könnyebb lesz az élete, és jobbak lesznek a személyes kilátásai” – írja a kormányfő a Széll Kálmán Terv előszavában.

Orbán Viktor a programhoz fűzött írásában ismét elmondja: a magyar ember természetéhez tartozik, hogy a maga lábán akar állni, mindenki azért dolgozik, hogy munkájával saját maga és családja jólétét, gyarapodását, boldogulását megteremtse és biztosítsa. Véleménye szerint azonban az utóbbi években „oda jutottunk, hogy a mi munkánkból mások gazdagodnak”. Akiknek van munkájuk, bár egyre többet dolgoznak, mégsem látják ennek hasznát, mert annak java részét elviszik az adósságok: az államadósság, a vállalatok adóssága és a családi vagy személyes adósságok.

Orbán szerint a magyarok jövedelemadójának kétharmada az adósság törlesztésére megy el. „Ennek jelentős részét a külföldnek fizetjük ki. (...) Másoktól függünk, kiszolgáltatottak vagyunk. Magyarország számára most jött el a pillanat, hogy hadat üzenjünk az adósságnak, amely polipként ráfonódott az életünkre. Ha nem fejtjük le magunkról, végképp lehúz a mélybe, és nem lesz esély munkából megélni Magyarországon.” Most megvan az erő, kitörni a sok évtizedes csapdából. „Az összefogás erejével az elmúlt évben felülkerekedtünk árvizeken, minden idők legsúlyosabb ipari katasztrófáján, megmentettük a nyugdíjrendszert, véget vetettünk a közpénzek elherdálásának, elkerültük a pénzügyi összeomlást. Ebből is látszik, hogy olyan pillanat ez, amire nemzedékek óta várunk. Ilyen lehetőség egy nemzedék számára legfeljebb, ha egyszer adatik. Így tudunk változtatni az életünkön. Ezért lesz 2011 Magyarország megújulásának éve” – írja a miniszterelnök.

***

Intézkedések az államadósság csökkentésére, huszonhat pontban

- Negyvenről húsz napra csökken a miniszterek évi szabadsága – ezzel kezdődik a huszonhat pontos felsorolás.

A hatékonyabb gyógyszer-finanszírozási rendszer kialakítása érdekében április 1-jétől a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) konzultációkat folytat az érintettekkel, az ehhez szükséges jogszabályokat július 1-jéig megalkotják. Navracsics Tibor megjegyezte, az Új Széchenyi Terv 298 milliárd forintot tartalmaz az egészségügy korszerűsítésére.

A rezsiköltségek befagyasztását lehetővé tévő szabályozás részleteit július 1-jéig a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) és a Belügyminisztérium (BM) kidolgozza.

Új közbeszerzési törvény; új, sok ember munkáját igénylő közmunkák kivitelezési tervek elkészítése; a közmunkarendszer keretéül szolgáló új jogszabályok kidolgozása – az elsőt az Országgyűlés fogadja el július 1-jéig; az utóbbi kettőhöz szükséges jogszabályokat a BM, az NGM és a Vidékfejlesztési Minisztérium dolgozza ki.

Az új rokkanttá nyilvánítási rendszer alapjait jelentő jogszabályokat és intézményeket a Nefmi koordinálásával alkotják meg július 1-jéig. 2012. január 1-jéig egy új, átlátható rokkanttá nyilvánítási rendszer keretében „méltányosan és elvszerűen” felülvizsgálják a korábbi minősítéseket.

– Felülvizsgálják a korengedményes nyugdíjak rendszerét, a táppénz-folyósítás szabályait, és javaslatot tesznek azok megváltoztatására. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium megvizsgálja, hogy a jelenlegi büntetőjogi szabályozás elégséges visszatartó erőt jelent-e a táppénzcsalásokkal szemben.

– Kidolgozzák az új közszolgálati életpályamodellt.

meg az új gyógyszer-támogatási rendszer működéséhez szükséges jogszabályokat.

A közoktatási és felsőoktatási rendszert szabályozó törvényeket 2011 szeptemberéig elfogadják. A következő év szeptemberében hatályba lép az új közoktatási törvény, megkezdi működését a felsőoktatás új rendszere.

Az új nyugdíjrendszer működéséhez szükséges jogszabályokat december 31-ig megalkotják. 2012. január 1-jével elindul a közmunkák új rendszere, és hatályba lép az új, fenntartható nyugdíjrendszer.

–  A vállalkozások adósságterhének további csökkenéséhez vezető lépéseket kidolgozzák. Az Új Széchenyi Terv keretén belül további 516 milliárd forintot fordít a kormány vállalkozásfejlesztésre.

A MÁV adósságrendezésének és átszervezésének tervét ugyancsak az év végéig az NFM dolgozza ki. Jövő év január 1-jével megalakul a Nemzeti Közlekedési Holding, és megkezdődik a közösségi közlekedés szervezeti konszolidációja. Az Új Széchenyi Terv 752 milliárd forint forrást tartalmaz közlekedési és közösségi közlekedési fejlesztésekre, felújításokra.

A végrehajtási és felszámolási eljárások gyorsításával és átláthatóvá tételével csökkentik a vállalkozások terheit. A közigazgatási és igazságügyi tárcának az év végéig meg kell alkotnia ehhez a jogszabályokat.

Befagyasztják a pártok nominális támogatásának értékét a 2011-es szinten addig, amíg az államadósság szintje jelentősen nem csökken

– Az új alkotmány hatályba lépésével bevezetik az adósságfék intézményét, amellyel „bizonyos automatizmusokat” építenek be arra az esetre, ha az államadósság meghaladná az alkotmányban rögzített szintet.

A használatarányos elektronikus útdíjrendszer 2013. január 1-jétől lép életbe.

Huszonhatodik pontként pedig rögzítik: 2014-től kétszáz fős Országgyűlést választanak az állampolgárok.

Magyarázat

Navracsics Tibor elmondta, 2006 óta, a szocialista kormányok alatt hat megszorító csomag sokkolta a magyar gazdaságot, a társadalmat, ám a megszorítások politikája nem vezetett sehová, hiszen Magyarország a válságból nem jutott ki, sőt mélyebbre került.

2006-ban olyan költségvetési hiánya volt az országnak, amely majdnem világrekordnak számított, csak Libanon teljesített túl minket, ám Libanont abban az évben megtámadta Izrael, ami nem volt jótékony hatással a költségvetési hiányukra. 2007-ben Magyarországon volt a legmagasabb a hiány az Európai Unión belül. Így 2008-ban, amikor valóban kitört a világgazdasági válság, Magyarország már egy válságoktól meggyötört ország volt.

A Széll Kálmán Tervnek három célja van: csökkenteni az államadósságot, megakadályozni az újratermelődését és tartós lendületbe hozni a magyar gazdaságot. Ehhez nem megszorításokra, hanem szerkezeti átalakításokra van szükség, amelyek sorát – a kormányzati szerkezet és az államigazgatás átalakításával, az ügyintézés egyszerűsítésével, az adócsökkentéssel, az arányos, munkaközpontú adórendszer megteremtésével és fejlesztési forrásokat megnyitó Új Széchenyi Terv elindításával – a kormány már megkezdte.

Ezeknek a lépéseknek és az ezután következő szerkezeti átalakításoknak egy erős, versenyképes Magyarország megteremtése a célja, amely fel tudja venni a tempót versenytársaival. Magyarországnak újjá kell születnie, mert a szocialista kormányok nemhogy képtelenek voltak megoldani az előttük tornyosuló gondokat, de vitatható motivációból csak rontottak az ország helyzetén. Ezért olyan átalakításokat kell végrehajtani, amelyek célja, hogy megszakítsák az elmúlt nyolc év ördögi körét.

Az államadósság csökkentésének elsődleges közösségi céllá kell válnia, ezért lett a Széll Kálmán Terv alcíme az Összefogás az adósság ellen, ugyanis „egy kormány életbe tud léptetni intézkedéseket, de megvalósítani nem tudja őket összefogás nélkül”.

***

Matolcsy: Az államadósság 2014-re a GDP 65-70 százalékára csökken

Államadósság-csökkentés: A kormány 2014 végére a bruttó hazai termék 65–70 százalékára tervezi csökkenteni az államadósságot – mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az államadósság leszorítását célzó Széll Kálmán Terv bemutatásán. A terv jövőre 550 milliárd forinttal, 2013-ban és 2014-ben 900 milliárd forinttal javítja az államháztartás egyenlegét.

Javasolják, hogy az új alkotmány az államadósság maximumát is tartalmazza: biztonságos szintre kell csökkenteni az államadósságot.

Gazdasági növekedés: A Széll Kálmán Tervvel és az Új Széchenyi Tervvel megalapozható egy 4–6 százalék közötti gazdasági növekedés, és az intézkedések az államadósság csökkentése révén beállítják az ország potenciális növekedési ütemét, mert „ne gondoljuk, hogy egy százalék körüli a növekedési képességünk”. A 4–6 százalék közötti gazdasági növekedés alapozza meg a 300 ezerrel magasabb foglalkoztatási szintet. „Sereghajtóból éllovasok szeretnénk lenni, ez  gazdaságtörténeti áttörés lesz.”

Hét területen szerkezeti átalakításokkal, strukturális reformokkal érik el, hogy megszűnjön a pazarlás, és az adósság ne halmozódjon tovább. A kormány a lehetséges forgatókönyvek közül azt választotta, amely a bajok gyökerét megtalálva közép- és hosszú távon fenntartható növekedési útra tereli Magyarországot. Mert az adósságot, az eladósodást, az államadósságot kell megtámadni.

– Foglalkoztatás terén segély helyett munkát szeretnének kínálni

– Csökkentenék a rokkantnyugdíjasok arányát, és közmunkát ajánlanának nekik.

– Fordulatra van szükség az oktatás területén is, Magyarország ugyanis nagyon lemaradt a természettudományos és a mérnökképzésben.

Az ország hitele nem egyik napról a másikra áll helyre, és nem egyik pillanatról a másikra indul lefelé az államadósság sem, ehhez egy-másfél év erőteljes átalakító, megújító munkája szükséges.

Magyarország pazarló módon, elviselhetetlenül sokat költ. „Életveszélyes” a külső adósságfinanszírozás mértéke. „Mi vagyunk a legsebezhetőbbek”, nemcsak az állam, hanem a vállalkozások és a családok adósságát tekintve is. Ám csak akkor tudnak segíteni a vállalkozásoknak és a családoknak, hogy csökkentsék adósságterhüket, ha az állam ledolgozza az adósságát, visszanyeri a hitelét. Ezért volt szükség egy politikai döntésre, és ezért van szükség fordulatokra.

Lehetnek egyszeri adósságcsökkentő lépések is, erre fel kell használni a magánnyugdíj-pénztári vagyon állami nyugdíjrendszerbe visszatérő részét. A magánnyugdíj-pénztári vagyon az előzetes számítások szerint nagyjából 63 százalékát tudják államadósság-csökkentésre fordítani. „A 82 százalékos szintről le tudunk jönni 76–77 százalékos szintre”. Második lépésben vállalni kell egy pontos, szigorú, takarékos államháztartás működtetését, de megszületett a politikai döntés, hogy Magyarország 2014 végéig egy fokozatosan csökkenő államháztartási hiánypályára áll rá.

Bankadó: a költségvetés bevételei közé a bankadót „három évre, teljes összegben érdemes beszámítani”, ennek összege összesen 180 milliárd forint. Az elektronikus úthasználati díj-program bevételeit is egy államadósság-csökkentő alapba helyezik.

2013–2014-ben még nem csökken 19 százalékról 10 százalékra a társasági adó általános szintje, de 500 millió forint nyereségig megmarad a 10 százalékos adómérték, és ezt a bevételt is államadósság-csökkentésre fordítják.

Matolcsy György hangsúlyozta: az intézkedések eredményeképpen 2012-ben az államháztartási egyenleg javulásának négyötöde a kiadási, fennmaradó része pedig a bevételi oldalról származik majd, míg 2013–14-ben háromnegyede a strukturális reformok révén csökkenő kiadásokból, és egynegyede a „rendkívülinek tekinthető” bevételekből.

***

SzKT, Adósság és felelősség fejezet: Meg kell nevezni az adósságért felelősöket

Az államadósság leküzdése nem lehet sikeres azok megnevezése nélkül, akik felelősek ezért az adósságért – rögzíti a Széll Kálmán Terv Adósság és felelősség című fejezete.

„Az, hogy nagy erőfeszítések árán előbb-utóbb sikeresen kimászunk a gödörből, egy pillanatra se feledtesse velünk, hogy kik löktek minket bele abba.” A felelősségre vonás a legfontosabb biztosítéka annak, hogy a jövőben ne ismétlődhessen meg az, ami 2002 és 2010 között történt. „Azok, akik eladósították Magyarországot, felhatalmazás nélküli politikát hajtottak végre. Maguk is elismerték, hogy hazudtak az embereknek. Tudatosan mást mondtak a 2006-os választások előtt, mint utána. Évről évre meghamisították a költségvetést, megtévesztették a magyarokat, megtévesztették a külföldet, ezzel lerombolták Magyarország nemzetközi hitelét és tekintélyét.”

A száz leggazdagabb magyar közt számon tartott milliárdosok – Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, Kóka János volt gazdasági miniszter, Veres János volt pénzügyminiszter és Bajnai Gordon volt miniszterelnök – állami vezetőként hatalmas hiteleket vettek fel, „aztán ez a sok pénz eltűnt, az adósság itt maradt nekünk, ők pedig úgy gondolják, hogy ezzel a dolog el van intézve”. Ezt nem lehet annyiban hagyni: „Hogy várjunk el bárkitől is felelősségteljes magatartást, munkavégzést Magyarországon, ha azokat nem vonjuk felelősségre, akik felhatalmazás nélkül, hazugsággal szerzett hatalmukkal visszaélve eladósították az országot?”

Ki kell tehát vizsgálni a hiteleket felvevők felelősségét, el kell őket számoltatni, az új alkotmányban pedig meg kell védeni az országot a hatalommal való visszaéléstől – zárul a felelősség kérdéséről szóló fejezet.

***

SzKT: olcsóbb, de hatékonyabb államot kell működtetni

Az elmúlt években az állam túl sokat költött magára, ugyanakkor nem végezte megfelelően feladatát, ezért olcsóbb, de hatékonyabb államot kell működtetni, amely a közérdeket szolgálja, es nem növeli, hanem csökkenti az adósságot - olvasható a Széll Kálmán Tervben.

Az államigazgatás korábban nehézkesen és átláthatatlanul működött, s teret adott a korrupciónak. Az állam saját hibáit és hiányosságait rendre hitelekkel takargatta, mindezzel jelentős mértékben vette ki részét az adósság újratermeléséből.

Nem lehet egy ország nehézségeit leküzdeni úgy, ha az emberek nem bízhatnak az államban és az állami vezetőkben. A közös erőfeszítésekhez szükséges összefogást csak úgy lehet fenntartani, ha abból valóban mindenki kiveszi a részét, az állam és annak vezetői maguk is többet vállalnak az országra nehezedő terhekből.

„Az államnak feladata, hogy az általa kivetett adókat be is szedje. Ha ezt nem teszi, azokat hitelből kell pótolni. Eddig gyenge volt az állam szakmai fölkészültsége, hogy ezt a feladatát megfelelően ellássa. Bonyolult, rosszul szervezett, túlszabályozott volt az adózás és adóbeszedés rendszere, az egészet behálózta a korrupció.”

Ennek jegyében kezdte meg munkáját tavaly a „nemzeti ügyek kormánya” és az új országgyűlés a politikusok számának radikális csökkentésével, az állami vezetők díjazásának maximálásával, az indokolatlan végkielégítések és juttatások megszüntetésével, az eszközbeszerzések befagyasztásával.


A kormánytagok juttatásainak csökkentése

A terv szerint az adósság elleni összefogásban a kormány tagjainak, a minisztereknek és a politikai államtitkároknak most még többet kell vállalniuk. Ezért a nekik járó bér 85 százalékát veszik csak föl, és a bérük nem emelkedik, jutalmat és prémiumot pedig mindaddig nem kapnak, amíg az államadósság 65 százalék alá nem csökken. Ugyaneddig az időpontig az állami vezetők évi szabadsága 40 napról 20 napra csökken.


Közbeszerzés, az off-shore cégek kitiltása

Korábban átláthatatlan, lassú és korrupt módon működött a közbeszerzés, ezért áttér a kormány a közbeszerzés új rendszerére, amely egyszerű, gyors es átlátható lesz. Egyúttal kitiltják a közbeszerzésből a tisztázatlan tulajdonosi hátterű (off-shore) cégeket, fő- és alvállalkozóként egyaránt. Az erről szóló új törvény 2011. július 1-jétől lép életbe.


Önkormányzati hitelfelvétel csak kormányzati enegdéllyel

Az államadósság a központi költségvetés es az önkormányzatok adósságából áll össze. Az elmúlt időszakban az önkormányzatok adóssága folyamatosan nőtt, ennek gátat kell szabni, ezért a jövőben a hitelfelvétel kormányzati engedéllyel lehetséges majd. Az önkormányzatok finanszírozásának átfogó reformja keretében a helyi adók szerepét újraszabályozzák.


Bürokráciacsökkentés

A közigazgatásban tovább csökkentik a bürokráciát, mert a szükségesnél nagyobb bürokrácia mind lassúságával, mind a költségeivel növeli az államadósságot. Bevezeti a kormány a megalapozatlan kiadások, a kiszerződések es az indokolatlan külső szerződések tilalmát.


Párttámogatások befagyasztása

Az adósság elleni küzdelemből a politika sem vonhatja ki magát, ezért a pártok támogatását nominálértéken befagyasztják a 2011-es szinten, amíg az adósság a GDP 65 százaléka alá nem csökken.


Nincs szükség új hitelekre

Egy jól szervezett állam működéséhez nincs szükség újabb hitelekre, eközben az állam növekvő hatékonysága minden területen a GDP/adósság arány javítását fogja eredményezni.

***

SZKT: Új közmunka- és munkaerő-kölcsönzési rendszerrel javítanák a foglalkoztatást

A kormány – azon célkitűzés jegyében, hogy mindenkinek munkát kell adni, aki képes dolgozni – új közmunka- és munkaerő-kölcsönzési rendszerrel javítaná a Magyarországon nagyon alacsony, mindössze 55 százalékos foglalkoztatási szintet.

Magyarországon ma csak 3,8 millióan dolgoznak, ez pedig sokkal kevesebb, mint ahány munkaképes lakosa van az országnak. „Így a közterhekhez is kevesebben tudnak hozzájárulni, s az államnak is szűkösebbek a lehetőségei arra, hogy kitörjön az adósságcsapdából.”

Három lehetséges utat látnak arra, hogy minden munkaképes állampolgárnak legyen munkája.


Közmunkaprogramok indítása

A kormány egyrészt olyan közmunkaprogramokat indít, amelyek sok ember munkáját igénylik, és olyan rég halogatott, fontos problémákat oldanak meg, mint a gátak, víztárolók megépítése, belvízelvezető csatornák kialakítása és karbantartása. A beruházások terve idén július elsejéig elkészül és egyes munkák már szeptember elsejétől már elkezdődhetnek, míg a teljes rendszer 2012. január elsejével áll fel.


Magánvállalkozás is foglalkoztathat közmunkást

Ezenkívül a kormány kialakítja a munkaerő-kölcsönzés új rendszerét, amelynek keretében a magánvállalkozásoknak is megnyílik a lehetőség, hogy közmunkásokat foglalkoztassanak, vagyis megfelelő feltételek mellett kölcsönvegyék a közmunkásokat egy-egy program megvalósítása során.


A felvevőpiac állami eszközökkel biztosított

Harmadrészt egyéni közmunkaprogramokat is szerveznek, amelyben egy integrált ellátási láncolat tagjaként állíthatnak elő termékeket, amelyek felvevőpiaca is állami eszközökkel biztosított.


A szociális juttatások maximálása

Nem tartható fenn az a rendszer, amelyben a különböző jogcímeken járó támogatások összeadott értéke hasonló nagyságrendet érhetett el, mint a munkával megkereshető bér. Olyan szabályozásra van szükség, amely maximálja a segélyek, és különböző szociális juttatások összeadott értékét.


A rokkanttá nyilvánítás rendszerének átdolgozása

Magyarországon rendkívül negatívan hat a foglalkoztatásra a rokkanttá nyilvánítás rendszerét körülvevő számos csalás és visszaélés, ezért a régió többi országához képest Magyarországon kétszeres a rokkantak aránya. A helyzet javításához alapjaiban kell átalakítani a rokkanttá nyilvánítás rendszerét úgy, hogy annak működése átlátható legyen a jövőben. Ezt az átszervezést a kormány 2011. júliusáig el fogja végezni. 2012 január elsejéig pedig az új rokkanttá nyilvánítási rendszer keretében méltányos módon felülvizsgálják a korábbi minősítéseket.


Foglalkoztatási ráta: tíz év alatt 55-ről 70 százalékra nőjön

A kormány az intézkedésektől annak megalapozását várja, hogy a jelenlegi 55 százalékos foglalkoztatási ráta 10 éven belül 70 százalékra emelkedjen. Közvetlen pozitív hatása a programnak, hogy nőnek a munka után járó adóbevételek, és ezzel párhuzamosan csökkennek a kifizetett segélyek és támogatások. Mindez úgy is igaz, hogy a közmunkaprogramoknál több ízben az állam és az önkormányzatok lesznek a foglalkoztatók, hiszen olyan célokat szolgálnak majd ezek a programok, amelyeket mindenképp meg kellett volna valósítani. A közvetett pozitív hatás pedig, hogy a program hosszabb távon visszahozhatja a munka kultúráját. Emellett azok számára, akik a közelmúltban estek ki a munka világából, a terv biztosítja, hogy ne jöjjenek ki a gyakorlatból, ne veszítsék el korábbi képességeiket.

Az Új Széchenyi Terv 73 milliárd forintnyi forrást tartalmaz a közmunkaprogramok és a hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatásának támogatására.

***

SzKT: Át kell alakítani a gyógyszertámogatások rendszerét

A Széll Kálmán Terv szerint át kell alakítani a gyógyszertámogatás rendszerét úgy, hogy a gyógyszerek ára ne emelkedjen, de az adófizetők pénzéből kevesebbet kelljen költeni rá. Mindezt egy többlépcsős folyamatban kell elvégezni, a támogatások korrupt és átláthatatlan jellegét pedig fel kell számolni.


Indokolatlan mennyiségű gyógyszer fogy

Az Adósság és egészségügy című fejezet szerint ma Magyarországon az egészségügy a betegségből indul ki ahelyett, hogy az egészségre koncentrálna, és míg arányait tekintve összesen kevesebb közpénzt költ az állam erre a területre, addig a gyógyszerek támogatására fordított források messze meghaladják a régió átlagát. Rossz szerkezetben és indokolatlan mennyiségben fogynak a támogatott gyógyszerek.


Egzotikus üdülőhelyek átláthatatlan rendszere

A megoldás a gyógyszertámogatások rendszerének átalakításában van. Meg kell ugyanakkor vizsgálni azt is, mi indokolja a gyógyszergyárak által finanszírozott, gyógyszerfelíró orvosok részére egzotikus üdülőhelyeken szervezett továbbképzéseket és a jutalékok átláthatatlan rendszerét.


Egészségügy: feleslegesen elköltött milliárdok

Az egészségügy rendszerét is át kell alakítani, mert miközben pénzhiánytól szenvednek a rendelőintézetek, a kórházak, az egészségügyben dolgozók pedig elfogadhatatlanul alacsony bérért dolgoznak, aközben az indokolatlan kiadások, a rossz szervezés és a feleslegesen elköltött milliárdok is részei az ágazat mindennapjainak. A megoldás: „A gyógyszergyárak extraprofitjához ezentúl nem járul hozzá feleslegesen a magyar adófizetők pénze. Több jut gyógyításra és egészségmegőrzésre, ezzel az emberek általános egészségügyi állapota is javulhat, csökkenhet a munkától betegség miatt távol töltött idő, amely összességében szintén jó hatással van az államadósság újratermelődésének megakadályozására.”


Gyógyszerár-támogatások ma

A társadalombiztosítási támogatással rendelkező gyógyszerek ára a gyógyszer gyártója által meghatározott termelői árból, a jogszabályban meghatározott nagykereskedelmi és kiskereskedelmi (gyógyszertári) árrésből, valamint az ötszázalékos áfából tevődik össze. A támogatott gyógyszerkészítmények ára és térítési díja az ország valamennyi gyógyszertárában azonos. A jelenlegi szabályozás értelmében csak az adott gyógyszergyártó kezdeményezheti, hogy egy bizonyos szer támogatott legyen, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) nem. Amikor a pénztár egy gyógykészítmény támogatásának elbírálásában dönt, többek között megvizsgálja a termék árát a nemzetközi árakhoz képest, az adott gyógyszer költséghatékonyságát, szakmai és méltányossági szempontokat, valamint a termék befogadásának a gyógyszerkasszára gyakorolt hatását.

Jelenleg a betegségek súlyossága, tartóssága, kezelhetősége és további szempontok alapján a támogatott gyógyszereknek több kategóriája létezik. Többek között a súlyos, élethosszig tartó kezelést, folyamatos gyógyszeres kezelést igénylő krónikus betegségekre vannak százszázalékos támogatási kategóriába sorolható gyógyszerek. Egy másik csoportot jelentenek a kiemelt támogatási kategóriába tartozó készítmények, ezekért a közfinanszírozás alapjául elfogadott ár és a 300 forint térítési díj különbözetének megfelelő összeget kell fizetni.

A bruttó ár 90, 70 vagy 50 százalékát kell fizetni az emelt támogatási kategóriába tartozó gyógyszerekért. Ezen kívül megkülönböztetik még az átlagon felüli (80 százalékos), átlagos (normatív 55 százalékos), illetve az átlag alatti (25 százalékos) támogatási kategóriába tartozó gyógyszereket. Továbbá léteznek 0 százalékos, támogatási érték nélküli gyógyszerek. Ezek kizárólag az egészségügyi szolgáltatók számára adhatók ki, illetve azok a gyógyszerek, amelyeket az OEP – kérelemre – támogatási érték nélkül fogad be.

Az OEP honlapján olvasható tájékoztatás szerint a gyógyszerek térítési díja három okból nőhet. A gyógyszergyártók árversenyeztetése miatt; ha megszűnik a készítmény társadalombiztosítási támogatása; illetve ha az egészségügyi kormányzat egészségpolitikai okokból csökkenti a készítmény támogatási kulcsát.

Egy gyógyszerkészítmény társadalombiztosítási támogatása két okból szűnhet meg: az OEP szünteti meg, vagy a forgalmazó kéri a készítmény törlését a támogatott listáról.

***

SzKT: Tizenöt éves korra szállítják le a tankötelezettség korhatárát

A jövő év szeptemberében életbe lépő közoktatási törvényben tizennyolcról tizenöt évre csökkentik az oktatási kötelezettség felső korhatárát. Az államnak vissza kell térnie az oktatás világába: nem függhet az oktatás színvonala az önkormányzatok helyzetétől és eseti döntéseitől. Az államilag finanszírozott felsőoktatási helyek számát évről évre a gazdasági lehetőségek függvényében állapítaná meg a kormányzat.

Fel kell kínálni a 15. évüket betöltő fiataloknak: választhassanak, folytatják tanulmányaikat vagy munkába állnak. Ezért a jövő év szeptemberében hatályba lépő közoktatási törvény a tankötelezettség felső határát 15 évre szállítja majd le.


Magyarázat: Az oktatás rossz rendszere az államadósságot gyarapítja

A közoktatásban problémát okoz, hogy az általános iskolák gyakran olyan tudással bocsátják el a tanulókat, ami nem elégséges a megfelelő munkavégzéshez. Hiányzik az egészséges arány a gimnáziumok, a szakközépiskolák és a szakiskolák között, ezt pedig súlyosbítja a 18 éves korig tartó tankötelezettség. Az adósság növekedésének egyik okaként nevezi meg a terv azt is, hogy miközben a kétkezi szakmákban munkaerőhiány van, a gyerekeket sokszor feleslegesen hosszan és sokszor rossz irányba képzik.

A magyar oktatási rendszer egésze távol esik a gazdaság és a munkaerőpiac tényleges igényeitől; jelentős közpénzáldozattal olyan intézmények működnek, amelyek nem szolgálják a gazdaság érdekeit, és az államadósság növekedéséhez járulnak hozzá. Az egyetemek, főiskolák tömegével és drágán juttatnak fiatalokat olyan diplomákhoz, amelyek nem segítik bekapcsolódásukat a munka világába, a képzés szerkezete rossz, a reáltudományok és a műszaki ismeretek túl alacsony szinten szerepelnek a kínálatban.

Ehhez társul, hogy a munkaerőpiac számára hasznos területeken végzett hallgatók gyakran elhagyják az országot, a magyar adófizetők támogatásával megszerzett képzettségüket más országban kamatoztatják és ott fizetnek adót. Az ő képzésükre szánt pénz az államadósságot gyarapítja, hiszen a kiadásokat nem követik az elvárt bevételek.


Megoldás: a felsőoktatási rendszer tervszerűen érvényesítse az ország egészének céljait, benne az államadósság csökkentését

Megoldás: a felsőoktatási rendszerben tervszerűen érvényesítsék az ország egészének céljait, benne az államadósság csökkentését. Ezért az államilag finanszírozott helyek számát évről évre a gazdasági lehetőségek függvényében állapítja meg a kormányzat, a képzés belső összetételéről pedig szintén a kormány hozza meg a szükséges döntéseket, szem előtt tartva, hogy nagyobb arányban szerepeljenek a programokban a munkaerőpiacon keresett reál és műszaki ismeretek. Idén szeptemberig elfogadják a közoktatási és a felsőoktatási rendszert szabályozó új törvényeket, 2012. szeptemberében pedig megkezdi működését a felsőoktatás új rendszere és hatályba lép az új közoktatási törvény.

(A felsőoktatási intézmények 53 450 hallgatót vehetnek fel idén államilag támogatott képzésre. A felvételi keretszám 2007 óta 56 ezer volt, 2006-ban pedig még 62 ezer diákot vehettek fel államilag finanszírozott képzésre az egyetemekre, főiskolákra.)

***

SzKT: Csökkennek a vállalkozások terhei

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az idei év végéig olyan lépéseket dolgoz ki, amelyek a vállalkozások adósságterhének további csökkentéséhez vezetnek, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium pedig megalkotja azokat a jogszabályokat, amelyek a végrehajtási és felszámolási eljárások gyorsítása és átláthatóvá tétele révén csökkentik a vállalkozások terheit.

Az Új Széchenyi Terv 516 milliárd forintnyi forrást tartalmaz vállalkozás-fejlesztésre és a vállalkozások támogatására.

Ha csökken az állam finanszírozási igénye, csökkenek a kamatok, javulnak a gazdasági kilátások, ezzel új lehetőségek nyílnak a vállalkozói szféra előtt. A meghozott új beruházási döntések jó hátassal lesznek a növekedésre, a növekedés pedig pozitívan hat az államadósság alakulására és könnyebbé teszi a háztartások számára is adósságuk csökkentését, hiszen a létrejövő új munkahelyek réven nő a munkaerő-kereslet, amely a munkabérek emelkedését hozza magával.


Csökkenthető MNB-kamatszint

A Széll Kálmán Terv szerint a államadósság csökkentésével és a strukturális reformok beindításával az állampapírok kockázati felára mellett egyidejűleg csökkenthető a jegybanki alapkamat szintje, valamint a banki kamatok szintje is. Így csökken a vállalkozások hitelezésének költsége is, ami – a nemzetközi összehasonlítás alapján lehetetlenül magasnak számító adminisztrációs és bürokratikus terhelés csökkentésével együtt – megélénkítheti a beruházásokat, gyorsulhat a növekedés, a munkahelyek számának gyarapodása. A növekedés élénkülése és a kamatszintek mérséklődése a körbetartozások mértékét is jelentősen csökkenteni fogja.


Magyarázat

A kormány szerint amíg az államadósság növekszik, az állam folyamatosan igényel újabb külső pénzforrásokat saját működése fenntartásához. Ezek a pénzforrások – részben hazai megtakarítások, részben külföldi hitelek – a vállalkozások számára is beruházási, fejlesztési, munkahelyteremtésre alkalmas hitelt jelentenének, ám az állammal nagyon nehéz versenyre kelniük. A befektetők ugyanis sokkal inkább finanszírozzák az állam hiányát, mint a szükségszerűen kevésbé biztos alapokon álló vállalkozói szférát.

Minél nagyobb egy ország eladósodottsága, annál nagyobb kockázati felárat kérnek, annál több kamatot várnak el az állampapír-befektetéseik után. Így ha az ország rossz adósság-állapotban van, a még oly vonzó befektetésnek tűnő vállalatai sem tudnak olcsóbban hitelhez jutni.

Így a vállalkozások vagy nem fejlesztenek, mert üzleti terveikbe már nem tudják beépíteni a magas kamatokkal járó extra terheket, vagy ha mégis egy-egy beruházás mellett döntenek, a magas kamatok jelentős forrásokat vonnak ki.

***

SzKT: Meg kell szüntetni a korhatár előtti nyugdíjba vonulást

Meg kell szüntetni minden olyan jogcímet – a nők 40 éves munkaviszonya kivételével –, amely lehetővé teszi, hogy a törvény által előírt korhatár előtt munkaképes emberek nyugdíjba menjenek írja a Széll Kálmán Terv.

Ma Magyarországon nincs egyensúlyban a nyugdíjkassza, a kifizetett nyugdíjak minden harmadik forintját hitelből finanszírozzák, ami egy fenntarthatatlan rendszert eredményezett. A mai szabályok következtében sok olyan komoly munkaerőt jelentő, tapasztalt és életerős ember megy nyugdíjba, aki még nem érte el a nyugdíjkorhatárt, akinek még helye lenne az aktívak világában; az ő kifizetett nyugdíjuk is az államadósságot duzzasztja.

A megoldás az, hogy a nyugdíjasok pénzét, amely az aktívak járulékbefizetéseiből áll össze, csak nyugdíjakra szabad elkölteni. Nyugdíj Magyarországon ezentúl csak az a járandóság lehet, amelyet a nyugdíjkorhatárt betöltő munkavállalóknak biztosítanak. Ehhez meg kell szüntetni minden olyan jogcímet – a nők 40 éves munkaviszonya kivételével –, amely lehetővé teszi, hogy a törvény által előírt korhatár előtt munkaképes emberek nyugdíjba menjenek. Egységessé kell továbbá tenni a nyugdíjszámítás módját is. Azon foglalkozási csoportok esetében, amelyek eddig előnyösebb nyugdíjazási szabályokat élveztek, új életpályamodelleket kell kialakítani, amelyek más eszközökkel, nem a korai nyugdíjazással veszik figyelembe az elvégzett munka különböző sajátosságait.

Ezt az elvet követve a nyugdíjkassza egyensúlyba kerül: a járulékbefizetésekből teljes mértékben fedezhetőek lesznek a nyugdíjak. „A Széll Kálmán Terv révén nem csupán a nyugdíjak jelenlegi összegének kifizetése biztosított, hanem a járandóság vásárlóértékének megőrzése, az infláció mértékének megfelelő folyamatos nyugdíjemelés is.”

Július 1-jéig felülvizsgálják a korengedményes nyugdíjak rendszerét, valamint a táppénz-folyósítás szabályait, és javaslatot tesznek megváltoztatásukra, továbbá kidolgozzák az új közszolgálati életpályamodelleket. A táppénzzel összefüggésben megvizsgálják, hogy a jelenlegi büntetőjogi szabályozás elégséges visszatartó erőt jelent-e a táppénzcsalásokkal szemben.

2011. december 31-ig megalkotják azokat a jogszabályokat, amelyek az új nyugdíjrendszer működéséhez szükségesek, a jövő év első napján pedig hatályba lép az új, fenntartható nyugdíjrendszer.

***

SzKT: Közösségi közlekedés: csökkenhet a teljesárú menetjegyek ára

Jövő évben a közösségi közlekedés átalakításával új díj-, kedvezményrendszer lép életbe, ezzel párhuzamosan csökkenthető lesz a teljes árú menetjegyek ára.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az év végéig kidolgozza a MÁV adósságrendezésének és átalakításának tervét, 2012. január 1-jével megalakul a Nemzeti Közlekedési Társaság és megkezdődik a közösségi közlekedés szervezeti konszolidációja, majd új díj-, kedvezményrendszer lép életbe és ezzel együtt csökkenhet a teljes árú menetjegyek ára; 2013-tól pedig bevezetik a használatarányos elektronikus útdíjrendszert.


Az államadósságot növelte a közlekedési vállalatok adóssága

A közlekedési vállalatok adóssága lényegében az államadósságot növelte, az ésszerűen működő, kiegyensúlyozottan gazdálkodó cégek nem igényelnek majd a továbbiakban sem közvetlen hitelfelvételt, sem állami hitelből nyújtott támogatást. A MÁV esete egészen „különös” az államadósság szempontjából, hiszen működésének jelenlegi formája fenntarthatatlan, elkerülhetetlenül veszteséges. A vállalat mára 300 milliárd forintos adósságot halmozott fel, amely lényegét tekintve az államadósság részét képezi. Növeli az adminisztrációs költségeket, hogy a közösségi közlekedés ellátása számos gazdasági társaságban aprózódik szét: külön cég a MÁV, a Volán társaságok és a BKV. Probléma az is, hogy az „átláthatatlan és ellenőrizhetetlen kedvezmények dzsungele” lehetetlenné teszi az ésszerű gazdálkodást. Az állam a Széll Kálmán Tervben meghirdetett lépésekkel rendezi a MÁV-tartozást, átszervezi a vasúti közlekedést: önfenntartó lesz a nemzeti vasúttársaság.

A Nemzeti Közlekedési Társaság létrehozásával megszűnnek a közösségi közlekedési szolgáltatást végző gazdasági társaságok közötti párhuzamosságok.


Átszervezés, integráció: komoly megtakarítás és jegyárcsökkentés

A tervek szerint azáltal, hogy az átszervezés és az integráció komoly megtakarításokat hoz, csökkenthető lesz a teljes árú menetjegyek ára; ez pedig alapot ad a kedvezmények áttekintéséhez.

Komoly veszteség éri Magyarországot azért is, mert a tehertranzit-forgalom és a sok külföldi kamion nem a használattal arányosan fizet az utak igénybevételéért. A gyorsforgalmi úthálózati rendszer használatának költségei arányossá válnak a terheléssel azáltal, hogy 2013. január 1-jétől bevezetik az elektronikus útdíjrendszert.

***

SzKT: Befagyasztják a legfontosabb háztartási rezsiköltségeket

A devizahitelek törlesztése sok családban már a megélhetést fenyegeti, így fontos, hogy legalább a rezsiköltségek ne emelkedjenek az égig. Ezért a kormány hatósági árképzéssel és az extraprofit visszaszorításával befagyasztja a legfontosabb rezsiköltségeket. A rezsiköltségek befagyasztását lehetővé tévő szabályozás részleteit július elsejéig a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Belügyminisztérium dolgozza ki.


Magyarázat

Minden józanul gondolkodó kormány számára az a legfontosabb, hogy a családok helyzete stabil és kiszámítható legyen. A megélhetési kockázatok csökkentése közvetlenül is pozitívan hat a gazdasági teljesítményre, az adósság legyőzésére, mivel az erős háztartásokban sokkal kisebb az esélye annak, hogy bárki kiesik a normális élet világából, és az állam segítségére szorul. A családok védelmével és megerősítésével a szociális kiadások hosszabb távú csökkenésére, ezzel az adósság újratermelődésének elkerülésére is okkal lehet számítani.

Ezen intézkedések révén nő a bizalom Magyarország iránt, ezzel csökken a kockázati felár és vele az általános kamatszint, ez pedig fékezni fogja szinte minden termék és szolgáltatás árának növekedését. A családok így olcsóbban juthatnak hitelhez, bátrabban tervezhetnek, mert kevesebb pénzt visz el a hitelkamat. „A devizahitelezés, amelyet a nemzeti ügyek kormánya egy korábbi döntésével már betiltott, elveszti így az értelmét, hiszen a forintkamatok is elérhetőkké válnak.”

***

Kormánypárti értékelések

Kármán András: a reformlépések az állam eladósodási folyamatának megfordítását célozzák

A kormány gazdaságpolitikájának középpontjába az állam eladósodási folyamatának megfordítását állította, ezt célozzák a bejelentett reformlépések, amelyek a következő évre 550 milliárd, 2013-ra és 2014-re pedig éves szinten 900 milliárd forintos megtakarítást jelentenek az államháztartás számára – mondta Kármán András, a nemzetgazdasági tárca adó- és pénzügyekért felelős államtitkára a kormany.hu oldalon közzétett videointerjúban.

A kormány meggyőződése, hogy más út nem állt Magyarország előtt. Az államadósság további növelésére nincs tér, ez aláásta volna a piaci befektetők bizalmát, és a jelenlegi bizonytalan nemzetközi befektetési környezetben kiszámíthatatlan hatásokkal járt volna.

Az államadósságnak a bruttó hazai össztermék százalékában kifejezett csökkentéséhez egyszerre két célt kell követnie a gazdaságpolitikának: egyszerre kell 3 százalék alá csökkenteni tartósan az államháztartás hiányát, ugyanakkor ezt oly módon kell tenni, hogy a növekedésre, különösen a foglalkoztatásra kedvezően hasson a kiadási szerkezet átalakítása, kiegészítse, felerősítse azokat a korábbi lépéseket – ilyen például az egykulcsos adó bevezetése –, amelyeket a kormány az elmúlt hónapokban már megtett. Tartósan csökkenő államadósságra fenntartható módon növekvő gazdaság esetén van csak lehetőség, és ehhez a kulcs az új munkahelyek teremtése, a foglalkoztatás bővítése.

Az államadósság után fizetett kamatkiadások jelenleg meghaladják a bruttó hazai össztermék 4 százalékát, ami évente nagyobb összeg, mint amennyit egészségügyi kiadásokra fordít az ország. Ezek csökkentése csak hosszú távon lehetséges. Ehhez mindenekelőtt csökkenő pályára kell állítani magát az államadósságot, amit ennek a programnak a megvalósítása lehetővé tesz, illetve erősíteni kell a befektetői bizalmat, így az átlagos kamatszint is csökkenhet, és közelebb kerülhet az eurózónáéhoz.

A reform által érintett megtakarítások négyötöde-háromnegyede kiadásoldali megtakarításokból származik. A legfontosabb ilyen kiadási területek a foglalkoztatáshoz és a munkaerő-piachoz, a nyugdíjrendszer reformjához (ideértve a rokkantnyugdíjas és korkedvezményes rendszert) kötődő kiadások, a gyógyszerkassza, a közösségi közlekedés, valamint az állam és az önkormányzatok kiadásai, és az oktatásra, azon belül is elsősorban a felsőoktatásra fordított kiadások.

A bevételek között szerepel egy kilométerarányos úthasználati díj bevezetése. A kormány döntött arról is, hogy a társasági adó korábban 2013-ra tervezett további csökkentését elhalasztja, ugyanakkor megtartja az 500 millió forintos éves nyereségig meglévő 10 százalékos kedvezményes kulcsot, amit a kis- és középvállalkozások (kkv) teljes köre ki tud használni.

Mindez egyben lehetővé teszi 2012 után a válságadók teljes körű kivezetését, és 2013-tól a hitelintézeti szektort terhelő különadó is megfeleződik.

***

Rogán Antal: válasz az ország legnagyobb problémájára

A Fidesz szerint a kedden bemutatott Széll Kálmán Terv választ ad Magyarország legnagyobb problémájára, az eladósodottságra.

Rogán Antal, a parlament gazdasági bizottságának fideszes elnöke szerint ma a magyarok számára a legnagyobb veszélyt az eladósodottság jelenti, ugyanis ha továbbra is úgy alakul az államadósság pályája, ahogyan az elmúlt években, akkor „az adósság meg fogja fojtani Magyarországot és bizonyos értelemben a magyar embereket is”. Ezért az államadósságot mindenképpen csökkenteni kell, és az ország számára jó hír, hogy a kormány elszánta magát erre.

Tisztában vannak azzal, hogy heves ellenzéki támadások lesznek elsősorban a szocialisták részéről, akik az elmúlt nyolc évben „az ország mértéktelen eladósításának a politikáját folytatták”. Az MSZP soraiban kell keresni annak felelőseit, hogy Magyarország ide jutott az elmúlt nyolc évben.

Rogán szerint a kormány úgy lát hozzá az államadósság-csökkentéshez, hogy nem fűnyíróelvszerűen alkalmazza a költségvetési kiadások csökkentését, hanem alaposan megvizsgálja, melyek azok a területek, ahol szerkezeti átalakításokkal lehet elérni költségmegtakarításokat. Az utóbbiak esetében egyeztetések szükségesek „minden létező területen”, de reálisnak tartja, hogy a kabinet által kitűzött területeken végre lehet hajtani a költségvetési kiadások csökkentését, és meg lehet állítani az államadósság növekedését. Ha ez sikerül, akkor „talán nyolc év alatt eljutunk oda, hogy az államadósság annyival csökken, amennyi pénzt a szocialisták valójában felvettek az elmúlt nyolc esztendőben”.

Arra a kérdésre, milyen társadalmi fogadtatásra számítanak, Rogán Antal úgy válaszolt: az emberek tisztában lesznek azzal, hogy az államadósság óriási veszélyt jelent az országra nézve, és közös erőfeszítésekre van szükség a csökkentés eléréséhez. Ezért – még ha az egyes intézkedéseket övezi is majd vita – összességében kedvezően fogják fogadni a Széll Kálmán Tervet az állampolgárok.

***

Harrach Péter: az intézkedéseket kísérje megértés és összefogás

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint a kedden nyilvánosságra hozott Széll Kálmán Terv megoldást kínál Magyarország legnagyobb problémájára, az államadósságra, és a probléma kezelésének terhét nem az emberek vállára teszi.

Harrach Péter, a kisebbik kormánypárt frakcióvezetője szerint az államadósság hihetetlen mértekben növekedett, 2002 és 2010 között 8 ezerről 20 ezer milliárd forintra nőtt. Ez megbénítja a magyar költségvetést és gazdaságot. A kormány olyan programot dolgozott ki, amely a problémák kezelésének terhét nem az emberek vállára teszi. Bíznak benne, hogy az átalakításokat a magyar emberek megértése és összefogása kíséri majd.

A frakcióvezető a KDNP számára fontos lépések közé sorolta, hogy aki dolgozni tud, az ténylegesen dolgozzon, ami azt is feltételezi, hogy aki dolgozni tud, az kapjon munkalehetőséget. Ennek egyik eszköze a közmunka-programok, amelyek a jelenleginél sokkal nagyobb lehetőséget biztosítanak majd a ma még inaktív rétegeknek. Keresztényszociális pártként üdvözölte a rezsiköltségek befagyasztásának szándékát, mert az energiaárak várható növekedése ellen védekezni kell.

Elmondta, az államadósságot a gyógyszerkassza finanszírozása is növelte, ezzel nem a betegek, hanem a gyógyszergyártók érdekét szolgálták.

Azok pedig, akik az államadósság növekedésének előidézői voltak, ma igyekeznek a probléma kezelését akadályozni, azáltal is, hogy megszorításokat emlegetnek. Az ellenzékre jellemző, hogy amikor hatalmon voltak, a probléma kezelésének egyetlen megoldásaként a megszorításokat látták, és ma is csak erre tudnak gondolni. Nem értik a kormány más szempontú cselekvését, ami egy egészen új rendszer létrehozását jelenti.

***

Fricz Tamás: nem az átlagembert terhelik

Súlyos gazdasági örökséggel néz szembe a kormány, ugyanakkor a bejelentett intézkedések nem brutális megszorító csomagot jelentenek, hanem a meglévő tartalékok feltárására irányulnak, mondta az MTI-nek Fricz Tamás politológus, a Civil Összefogás Fórum szóvivője a Széll Kálmán Tervről, amely álláspontja szerint a hosszú távú stabilitást célozza meg.

A külső eladósodottság lecsökkentése prioritást kell hogy élvezzen. Ugyanakkor „az elmúlt 8 év szocialista-liberális kormányzásának felelőssége feltétlenül megállapítható”, és fontos, hogy ez ne maradjon következmények nélkül. Változtatni kell azon, hogy ez egy következmények nélküli ország, egy állami, kormányzati, politikusi felelősségnek kell életbe lépnie és nem maradhat következmények nélkül, hogy ezt az országot nagyon nehéz helyzetbe hozta az elmúlt nyolc év.

Fricz Tamás szerint a meghirdetett programból az látszik, a kormányzatnak saját meghatározott filozófiája van. A kabinet szakít az elmúlt nyolc évvel abban a tekintetben is, hogy kifejezetten tartja magát a választási ígéretéhez, aminek lényege, hogy a kialakult gazdasági válsághelyzet javítása érdekében szükséges lépéseket nem azokra terheli, akik nem tehetnek erről a válságról. Vagyis döntő mértékben nem az átlagemberekre vagy a kis- és közepes keresetűekre. A programpontok a belső tartalékok feltárására irányulnak és sokkal kisebb mértékűek a megszorító jellegű intézkedések, amelyre példaként említette a bankadó fennmaradását. Szerinte mindebből az következik, hogy nem egy brutális megszorító csomagról van szó, hanem a rendszerekben meglévő tartalékoknak a feltárásáról és az ezekkel való gazdálkodásról.

A Széll Kálmán Terv lényege Fricz Tamás szerint a hosszú távú stabilizáció megcélozása, hogy megszűnjön a szerkezetileg meglévő pazarlás. A strukturális átalakítás szükségességét hangsúlyozva kifejtette: e nélkül csak tűzoltás van minden évben.

Fricz Tamás a várható külföldi reakciókról azt mondta: azt jósolja, hogy többé-kevésbé megnyugvással fog szolgálni ez a terv, mert valóban látszik, hogy szerkezetileg nyúl hozzá az alapvető kérdésekhez és nem pedig átmeneti intézkedéseket hoz. Így középtávon tartósan ki lehet vezetni a folyamatos veszélyhelyzeteket a magyar gazdaságból.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!