rss      tw      fb
Keres

Széll Kálmán Terv - Csökkennek a vállalkozások terhei

MTI 2011. március 1., kedd 13:57

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az idei év végéig olyan lépéseket dolgoz ki, amelyek a vállalkozások adósságterhének további csökkentéséhez vezetnek, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium pedig megalkotja azokat a jogszabályokat, amelyek a végrehajtási és felszámolási eljárások gyorsítása és átláthatóvá tétele révén csökkentik a vállalkozások terheit - derül ki a kedden ismertetett Széll Kálmán Tervből.

A terv szerint az Új Széchenyi Terv 516 milliárd forintnyi forrást tartalmaz vállalkozás-fejlesztésre és a vállalkozások támogatására.

Ha csökken az állam finanszírozási igénye, csökkenek a kamatok, javulnak a gazdasági kilátások, ezzel új lehetőségek nyílnak a vállalkozói szféra előtt. A meghozott új beruházási döntések jó hátassal lesznek a növekedésre, a növekedés pedig pozitívan hat az államadósság alakulására és könnyebbé teszi a háztartások számára is adósságuk csökkentését, hiszen a létrejövő új munkahelyek réven nő a munkaerő-kereslet, amely a munkabérek emelkedését hozza magával - tartalmazza a dokumentum.

A Széll Kálmán Terv szerint a államadósság csökkentésével és a strukturális reformok beindításával az állampapírok kockázati felára mellett egyidejűleg csökkenthető a jegybanki alapkamat szintje, valamint a banki kamatok szintje is. Így csökken a vállalkozások hitelezésének költsége is, amely - a nemzetközi összehasonlítás alapján lehetetlenül magasnak számító adminisztrációs és bürokratikus terhelés csökkentésével együtt - megélénkítheti a beruházásokat, gyorsulhat a növekedés, a munkahelyek számának gyarapodása. A növekedés élénkülése és a kamatszintek mérséklődése a körbetartozások mértékét is jelentősen csökkenteni fogja.

A kormány szerint amíg az államadósság növekszik, az állam folyamatosan igényel újabb külső pénzforrásokat saját működése fenntartásához. Ezek a pénzforrások - részben hazai megtakarítások, részben külföldi hitelek - a vállalkozások számára is beruházási, fejlesztési, munkahelyteremtésre alkalmas hitelt jelentenének, ám az állammal nagyon nehéz versenyre kelniük. A befektetők ugyanis sokkal inkább finanszírozzák az állam hiányát, mint a szükségszerűen kevésbé biztos alapokon álló vállalkozói szférát.

Minél nagyobb egy ország eladósodottsága, annál nagyobb kockázati felárat kérnek, annál több kamatot várnak el az állampapír-befektetéseik után. Így ha az ország rossz adósság-állapotban van, a még oly vonzó befektetésnek tűnő vállalatai sem tudnak olcsóbban hitelhez jutni - írják a tervben.

Így a vállalkozások vagy nem fejlesztenek, mert üzleti terveikbe már nem tudják beépíteni a magas kamatokkal járó extra terheket, vagy ha mégis egy-egy beruházás mellett döntenek, a magas kamatok jelentős forrásokat vonnak ki.