OGY - Krónika 8. rész (médiatörvény)
- Részletek
- Hazai vonatkozású hírek - 2011/1. negyedév
- 2011. március 01. kedd, 03:27
A keddre virradó éjszakára a parlament üléstermében maradó néhány tucat képviselő hosszan tartó vitát folytatott a médiatörvény és a médiaalkotmány Európai Bizottság által kezdeményezett módosításáról. A kormány szerint sikerült egy az uniós joggal harmonizáló jogszabályt alkotni, a felszólaló ellenzéki képviselők ugyanakkor nem értettek egyet a kabinet előterjesztésével.
A kormány szerint a médiatörvény még jobban igazodik az uniós joghoz
Az Európai Bizottság tüzetes vizsgálata nem igazolta azokat a vádakat, hogy a magyar kormány megsértené a sajtószabadságot, a "kölcsönösen szükségesnek elismert" változtatások pedig azokat a szükséges pontosításokat tartalmazzák, amelyek az uniós joghoz való még teljesebb igazodást segítik elő - mondta Répássy Róbert igazságügyi államtitkár a médiatörvény és a médiaalkotmány módosításáról szóló általános vitájában.
A kormány képviselője expozéjában kiemelte: a kabinet sikerrel védte meg a magyar médiaszabályozás koncepcióját és konkrét szabályozási tartalmát. A tárgyalások során jelentkező első három változtatási igény a kiegyensúlyozott tájékoztatás szabályozását, a médiaszolgáltatások és a sajtótermékek regisztrációját, illetve a más tagállami médiaszolgáltatóval szemben alkalmazható szankciók kérdését érinti.
A törvénymódosítás az első témakörben egyértelművé teszi, hogy a hiteles, gyors és pontos tájékoztatás követelménye nem az egyes médiaszolgáltatókra, hanem azok összességére, a médiarendszer egészére vonatkozik. Emellett a regisztráció kérdése a változtatással egyértelműen nem lesz feltétele a tevékenység megkezdésének, illetve annak során semmilyen tartalmi kérdésnek sem kell megfelelni - fejtette ki Répássy Róbert.
Aláhúzta: a harmadik témakörben a médiatörvény nem lép túl az ország joghatóságának határain, a bírságolás lehetősége ugyanis csak azokra az esetekre korlátozódik, ahol elsősorban Magyarországra sugárzó, a magyar jogszabályokat tudatosan kikerülő műsorszolgáltatókról van szó.
Az igazságügyi államtitkár szerint a tárgyalások során felmerült, hogy a bírálat tilalmaként értelmezhető az úgynevezett médiaalkotmány azon rendelkezése, amely - a korábbi jogszabályokhoz hasonlóan - tiltja a társadalom nyílt, vagy burkolt megsértését. A javaslat ezért elhagyja ezt a rendelkezést, ugyanakkor továbbra is megtartja a társadalmi csoportok elleni gyűlöletkeltés, vagy kirekesztésre alkalmas médiatartalom tilalmát - fűzte hozzá.
Répássy Róbert megjegyezte továbbá, hogy a médiatörvény jelenleg beterjesztett módosításával az Európai Bizottság is egyetért, így a jogszabállyal szemben a jövőben még részletkérdéseiben sem merülhet fel további jogi aggály.
Az ellenzék a módosítások ellenére sem támogatja a médiatörvényt
Egyetlen ellenzéki párt sem támogatta a kormány előterjesztését a médiatörvény és a médiaalkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájában.
A szocialista Lendvai Ildikó szerint távolról sem elégségesek a kormány változtatásai, mivel azok - mint mondta - a lyukas zokni stoppolásához hasonlóan csak újabb, hasonlóan súlyos problémákat vetnek fel. Az ellenzéki politikus kiemelte továbbá, hogy az Európai Bizottság csak az uniós irányelvek szemszögéből vizsgálhatta a magyar jogszabályt, márpedig szerinte a sajtó jelentős része azok felől megközelíthetetlen. Lendvai Ildikó úgy vélekedett, Brüsszel ezért nem emelhetett szót például a "kilenc évre bebetonozott médiatanács", vagy a közmédiumok tervezett, de a szakszervezetek által kifogásolt összevonása ellen.
Frakciótársa Mandur László felszólalásában az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködés Szervezet (EBESZ) észrevételeire hívta fel a figyelmet, majd megismételte pártja azon javaslatát, hogy az Országgyűlés a szakmai szervezetek bevonásával állítson fel egy bizottságot, amely még a parlament tavaszi ülésszakában elfogad egy mindenki számára elfogatható új szabályozást.
A kereszténydemokrata Pálffy István a képviselő felszólalására reagálva aláhúzta, a médiát érintő törvények a módosítás után összhangba kerülnek az uniós irányelvekkel; a szocialista képviselő felé fordulva pedig azt kérdezte: "Ki a jószagú úristennek feleljen még meg ez a médiatörvény?"
A jobbikos Novák Előd pártja legfontosabb fenntartásának nevezte, hogy a kormány az ország "nemzeti önbecsülését és önrendelkezését" feladva "úgy táncol, ahogy az Európai Unió fütyül." Az ellenzéki politikus elfogadhatatlannak tartja, hogy amíg kormánytöbbség a Jobbik javaslata ellenére nem vette ki a médiatörvényből a társadalom nyílt, vagy burkolt megsértésére vonatkozó tilalmat, addig ezt Brüsszel kérésére már "készséggel" megtették. Novák Előd felszólalásában élesen bírálta még a kizárólag fideszes összetételű médiatanácsot, amely szerinte még akár öncenzúrához is vezethet.
Karácsony Gergely (LMP) szerint alapvetően pozitív irányúak, ám nem elég mélyek a médiatörvényhez és a médiaalkotmányhoz beterjesztett módosítások. Az LMP képviselője ezért könnyen elképzelhetőnek tartja, hogy a kormánynak "még lesznek problémái" az Alkotmánybíróság médiatörvényt érintő későbbi ítélete miatt. Karácsony Gergely szintén elvárásként említette még, hogy ellenzéki delegáltak is kapjanak helyet a médiatanácsban.
Az elnöklő Balczó Zoltán ezt követően - nem sokkal fél 3 után - lezárta az általános vitát.
