Közel-Kelet: egy külügyi szakértő szerint az EU lelkiismerete tiszta

MTI 2011. február 28., hétfő 22:23

Az Európai Unió lelkiismerete tiszta lehet a közel-keleti események miatt, hiszen eddig sem tett egyebet, mint megpróbálta úgy stabilizálni déli szomszédságát, hogy ott ne legyenek viszályok és támogassák az általa a prioritásként vallott értékeket - mondta Jungbert Béla, a Külügyminisztérium afrikai és közel-keleti főosztályának vezetője egy hétfői konferencián a budapesti Izraeli Kulturális Intézetben.

A szakértő szerint az EU-t jogtalanul bírálják, amiért nem képes elszámolni azzal, hogy úgymond diktatúrákat finanszírozott. A kritikák szerint az EU tulajdonképpen nem segítette déli szomszédait, hanem megvette az együttműködésüket a számára fontos területeken.

A Közel-Kelet-szakértő a KIDMA zsidó diákszervezet által szervezett tanácskozáson kifejtette: az EU - mint a világpolitika globális súlyú tényezője - szomszédságpolitikájában több-kevesebb sikerrel megpróbálta saját érdekeit érvényesítve stabilizálni szomszédságát, kiállt azért, hogy az arab világ államai támogassák az emberi jogokat, a környezetvédelmet, a kereskedelmi korlátok feloldását, illegális migráció és a nemzetközi szervezett bűnözés féken tartását.

Rámutatott, hogy Nyugaton sokan eddig úgy gondolták, csak kétféle módja van a térségbeli kormányzásnak: a világi, autoriter, militarista hagyományú diktatúra vagy az iszlám szélsőségesség térhódítása. A Nyugat az utóbbi ellen megpróbált a mérsékelt arab országokkal közösen fellépni.

Azt mondta, Magyarország bízik abban, és az EU részeként dolgozik azon, hogy az elnöki autoriter diktatúrákhoz és az iszlamista berendezkedéshez képest legyenek alternatívák a régióban. Kifejtette, hogy Magyarország - az Európai Unió részeként és nevében - aggódik, ugyanakkor üdvözli a szélesebb Közel-Keleten zajló eseményeket, amelyek egy idő után stabilizálódáshoz, konszolidálódáshoz vezethetnek.

Arról is beszélt, hogy el kell kerülni azt a populista módon felvetett demagóg megközelítést, hogy a stabilitást kell előnyben részesíteni vagy a demokráciát. "Válaszunk erre egyértelmű: olyan stabilitást szeretnénk, amely a demokráciával együtt jár" - szögezte le.

Üdvözlendődnek tartotta, hogy az arab világban elindult egy olyan folyamat, egy dominó effektus, amelyből akár jó - belső konszolidáció, demokratizálódás, regionális integráció, stabilitás vagy az izraeli-palesztin konfliktus rendezése - is következhet.

Kitért arra, hogy az arab világ jövőbeni sorsának alakulása ugyanolyan mértékben megjósolhatatlan, mint ahogy a demokratikus tömegmozgalmak kirobbanásának időpontját sem lehetett előre tudni. Ez utóbbi annak ellenére nem volt megjósolható, hogy tudni lehetett, milyen ország-, régió-, és rendszerspecifikus ellentmondások vannak a Közel-Keleten, a demokráciadeficittel küzdő rendszereket milyen szétfeszítő mechanizmusok jellemzik.

Kijelentette: az EU déli szomszédságpolitikájának megújításával új stratégiát állít össze. A cél olyan rendszerek megerősödésének az elősegítése, amelyek partnerek, a demokratikus értékeket támogatják és regionálisan integrálódnak. A térség egyik gyengesége ugyanis az volt, hogy nem létezett ilyen együttműködés, ezek az országok egymás között sem kereskedtek. Ugyanakkor világossá tette: nem lehet cél a svéd vagy holland demokrácia meghonosítása például Líbiában vagy Tunéziában.

Az EU elsődleges célja a térség demokratizálása, a jogállamiság előmozdítása, továbbá a kockázatokra - a radikalizálódásra, az elhúzódó instabilitásra és az elhúzódó migrációs hullámra - történő megfelelő válaszadás - fejtette ki a külügyi főosztályvezető.

Jungbert Béla azt mondta, Tunéziában hosszú átmenetre kell számítani, nincs megegyezés a helyhatósági és az elnökválasztás sorrendjéről sem, de az EU meghatározó szerepet játszhat a gazdaság újraindításában. Egyiptomban fel kell készülni a Muzulmán Testvériség választásokat követő térnyerésére. A líbiai események a legaggasztóbbak, polgárháborúval és az ország kettészakadásával fenyegetnek, a kormányerők által alkalmazott erőszak miatt szankciókra is szükség lehet - mondta.

A külügyi szakértő arról is beszélt, hogy az EU és a térség országai között megfelelő hangnemet kell kialakítani. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy az arab társadalmaknak van egy "megalázottsági komplexuma", létezik egy spontán szembenállás; a demokratikusan elkötelezett, potenciálisan polgári beállítottságú erők tartanak az iszlamizmustól, ugyanakkor a nyugati demokrácia erőltetését sem fogadják el.