rss      tw      fb
Keres

A LIGA szerint vége a népszavazás intézményének

MTI 2011. február 28., hétfő 21:37

A Liga Szakszervezetek véleménye szerint "elhunyt" a népszavazás intézménye az Alkotmánybíróság hétfői döntése alapján.

Az érdekképviselet az MTI-hez eljuttatott közleményben azt írta: az Alkotmánybíróság hétfőn úgy határozott, hogy a LIGA Szakszervezetek népszavazásra bocsátandó kérdése, miszerint "Egyetért-e Ön azzal, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár ne haladhassa meg a 62 évet?" - túl bonyolult és összetett ahhoz, hogy átlag állampolgár megértse.

A LIGA álláspontja szerint ilyen követelményrendszer nem következik sem az Alkotmányból, sem a népszavazásról szóló törvényből, ami nem véletlen, hiszen nem lehet úgy megfogalmazni egy kérdést, hogy az egyszerre legyen rövid, egyértelmű, áttekinthető és eldöntendő, ugyanakkor részletesen kifejtett, a lehetséges társadalmi és pénzügyi hatásokat alternatíváiban feltáró és összegző.

"Ennek megfelelően az Alkotmánybíróság ma kimondta, hogy a népszavazás intézménye nem működik és nem működhet a jövőben, hiszen a döntésre jogosult magyar nép sosem lesz képes megítélni, hogyan szeretne élni, miként szeretne dönteni" - olvasható a közleményben.

Az Alkotmánybíróság (Ab)honlapján közölt hétfői döntés szerint a testület megsemmisítette az Országos Választási Bizottság (OVB) 2010. január 14-én hozott, az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát hitelesítő határozatát, és új eljárásra utasította az OVB-t.

Az OVB határozata ellen tavaly januárban egy magánszemély nyújtott be kifogást. "Az Alkotmánybíróság — alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban — a beérkezett kifogás keretei között azt vizsgálja, hogy az aláírásgyűjtő ív és a népszavazásra szánt kérdés megfelel-e a jogszabályi feltételeknek, és hogy az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítési eljárásában az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelően járt-e el" - olvasható az Ab honlapján.

Mint kifejtették, ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, a kérdésre igen-nel vagy nem-mel lehessen felelni (választópolgári egyértelműség). Mindez feltételezi a feltett kérdés tényleges egyértelműségét, érthetőségét. A fent leírtakból következik, hogy a túl bonyolult, érthetetlen vagy félreérthető kérdés sem tekinthető egyértelműnek.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az aláírásgyűjtő íven szereplő kérdés nem felel meg a választópolgári egyértelműség követelményének.

Az Ab 2007-ben már megállapította: a választópolgári egyértelműség követelményének része, hogy a választópolgárok a kérdés megválaszolásának lehetséges következményeit világosan lássák. Az egyértelműség részének tekinti az Alkotmánybíróság azt is, hogy a népszavazási kérdésben foglalt döntési kötelezettség ne legyen kivitelezhetetlen, végrehajthatatlan, következményeiben kiszámíthatatlan.

Az Ab szerint a kifogással élő helyesen hivatkozott arra a paragrafusra, amely "az öregségi nyugdíjra való jogosultság megállapításakor a biztosítottak születési évéhez mérten különböző életév betöltéséhez köti az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt". Az érvelés szintén helyesen hivatkozik a hatályos nyugdíjrendszer feltételrendszerének komplexitására - mondta ki az Ab.

"A népszavazásra feltenni kívánt kérdés ezen komplex feltételrendszer egyik elemét kívánja rögzíteni az öregségi nyugdíjra jogosító nyugdíjkorhatár meghatározott életévhez való kötésével; anélkül azonban, hogy a választópolgár számára világossá tenné, hogy ez jár-e, és ha igen, milyen hatással, változással az öregségi nyugdíj megszerzésének további feltételeire nézve. Így a választópolgár döntése meghozatalakor nem lehetne tisztában azzal, hogy a kérdésre igen-nel vagy nem-mel szavazás esetén döntésének milyen pénzügyi, vagy egyéb következményei lennének, például a szolgálati idő és a nyugdíj mértékére nézve.

A népszavazásra bocsátandó kérdésről tehát úgy kellene döntésüket meghozniuk, hogy nem volna egyértelmű számukra, a népszavazás sikere milyen változásokkal jár a nyugdíjrendszerben, és ennek milyen társadalmi, pénzügyi és más hatásaival kellene számolniuk" - olvasható az Alkotmánybíróság határozatában.