Titkosszolgálati eszközökkel köztisztviselők ellen
- Részletek
- Szemle
- 2011. február 24. csütörtök, 05:52
- Galamus-csoport
Február 21-én tudósított az RTL Klub híradója arról, hogy „titkos eszközökkel gyűjthetnek adatokat a köztisztviselőkről a munkahelyükön. A kormány célja elsősorban a korrupció megelőzése, éppen ezért elsőként a Nemzeti Adó és Vámhivatal dolgozóinak küldik el azt a nyilatkozatot, amelyben bele kell egyezniük a megfigyelésbe. Ellenkező esetben nem dolgozhatnak a testületnél, azaz megszűnik a kormánytisztviselői jogviszonyuk. A 2010-es törvénymódosítás* a legtöbb köz- és kormánytisztviselőre is vonatkozik.”
A nyilatkozatot már sokan megkapták. „A megfigyelésről előre nem, annak eredményéről viszont három napon belül értesítik a dolgozót. A törvény indoklása szerint az a cél, hogy kiderüljön, a köztisztviselő eleget tesz-e a hivatali kötelezettségeinek. Eddig, ha egy köztisztviselő ellen nyomozott az ügyészség, akkor csak a bíróság engedélyével végezhettek titkosszolgálati adatgyűjtést. Most közvetlenül az ügyészség rendelheti el a megfigyelését.”
Michalkó Péter, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Dolgozók Szakszervezetének elnöke a Híradónak azt mondta: „A vizsgálatot végzők külön provokálhatják beépített emberek útján a kollégáinkat, ami az adóhivatalban egy nagyon kényes területre vezet, ugyanis nemcsak egyszerűen arról van szó, hogy megpróbálják megkenni vagy megvesztegetni az itt dolgozók a revizorokat, hanem arról is szó lehet például, hogy telefonon keresztül, ügyfélszolgálaton keresztül beugrasztják a kollégákat.”
A szakszervezet ennek ellenére azt tanácsolta a munkavállalóknak, írják alá a nyilatkozatot, különben azonnal elveszítik állásukat.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal azóta sem nyilatkozott az ügyről, amelyet azonban az adatvédelmi biztos hivatala vizsgál.
A Népszabadság információja szerint „már több más hatóságnál – többek között a rendőrségnél és a tűzoltóságnál – is kitöltettek hasonló nyilatkozatot, s mindenütt felhívták az érintettek figyelmét, hogy aki azt nem írja alá, annak búcsúznia kell a közszolgálattól. Ebben az esetben még felmondási idő és végkielégítés sem jár”.
Ugyancsak a Népszabadság írja: „Az érintettek meglehetősen sokan vannak: hasonló módon ellenőrizhetik ugyanis a rendőröket, valamint az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a büntetés-végrehajtás, a katasztrófavédelem és a tűzoltóság hivatásos állományú tagjait. A vizsgálódás kiterjedhet az e körben, továbbá a bevándorlási hatóságnál, illetve az egyes szervezeteket felügyelő tárcáknál – BM, KIM – foglalkoztatott kormánytisztviselőkre, köztisztviselőkre és közalkalmazottakra is.”
„Titkosszolgálati eszközökkel már korábban megfigyelhették a rendőrt, januártól azonban szabálysértés vagy kisebb bűncselekmény elkövetésével is próbára tehetik. Vagyis: kísérletet tehetnek például arra, hogy megvesztegessék. Ez egyébként az összes érintett hivatásosra és civil közszolgára is igaz. Az efféle akciót előbb az ügyésszel jóvá kell hagyatni, bár a szakszervezetek szerint a bírói kontroll hatékonyabb garanciát jelentett volna.”
„A belügyminiszter irányítása alatt működő, mintegy kilencszáz fős Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) vezetője már tavaly decemberben jó előre figyelmeztetett, hogy sok száz megbízhatósági vizsgálatot végeznek majd. Főként olyan területeken ellenőriznek – hangsúlyozta –, ahonnan valamilyen szabálytalanságra utaló jelzést kaptak. A vizsgálódás során számítani lehet rejtett megfigyelésre, telefonlehallgatás, az autó, a lakás átkutatására, de akár provokációra is. Az ellenőrök között pedig lesz olyan is, akinek be sem kell járnia a munkahelyére, így senki nem tudhatja, hogy hol dolgozik. Egyebek mellett emiatt véli úgy a Független Rendőrszakszervezet (FRSZ), hogy a bizalmatlanság légköre uralkodik el, mert senki nem tudja majd, hogy ki lehet ’tégla’.”
* Az egyes rendészeti tárgyú és az azokkal összefüggő törvények módosításáról szóló 2010. évi CXLVII. Törvény
5. § A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 7. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Ha a rendőrségről szóló törvény az e törvényben meghatározott munkavégzési szabályra külön ellenőrzési lehetőséget teremt a közigazgatási szerv köztisztviselői tekintetében, a közszolgálati jogviszony létesítésének és fenntartásának feltétele az ellenőrzéshez való hozzájárulás.”
***
Az Eötvös Károly Intézet közleménye
Képtelen valóság
A kormánytisztviselőket, a rendészeti szervek alkalmazottait, köztisztviselőket és egyes közalkalmazottakat 2010-es jogszabály-módosítások nyomán formális törvényi felhatalmazással alapvető jogaik „önkéntes” feladására kívánják kényszeríteni. A közszolgák, elsőként a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársai – önkéntesen – hozzájárulhatnak ahhoz, hogy titkosszolgálati eszközökkel megfigyeljék őket, vagy – ugyancsak önkéntesen – tudomásul vehetik, hogy a hozzájárulás megtagadása miatt elbocsátják őket.
A szabályozás nem csupán alkotmányellenesen korlátozza az állami alkalmazottak alapvető jogait, de olyan fenyegetéssel kizsarolt nyilatkozat alapján teszi ezt, amely a jog szerint érvénytelennek minősül. A személyes adatok kezeléséhez ugyanis az adatalanyok tájékozott, tudatos és önkéntes beleegyezése szükséges.
Az intézkedés elrendelői szinte kérkednek azzal, hogy egy jó ügy (a korrupciós bűncselekmények felderítése) érdekében ismételten megsértik a kormánytisztviselők, köztisztviselők és közalkalmazottak alapvető jogait. Eközben újfent figyelmen kívül hagyják, hogy jogállamban a büntetőhatalom csakis olyan szabályok szerint gyakorolható, amelyek fenntartják az egyensúlyt az egyéneket az állammal szemben védő garanciális rendelkezések és a hatékony bűnüldözéssel kapcsolatos társadalmi elvárások között.
Budapest, 2011. február 23.
