Bolgár György interjúi a Galamusban - 2010. április 1.
- Részletek
- 2010. április 03. szombat, 04:00
- Bolgár Gy. - Megbeszéljük
Bolgár György kérdései a 2010. április 1-jei műsorban
Mai műsorunkban megbeszéljük, hogy a Fidesz, ha kormányra kerül, a Bajnai-kormányéval homlokegyenest ellenkező gazdaságpolitikát fog folytatni és azon lesz, hogy a jelenlegi kormány lépései közül semmi se lépjen érvénybe - mondta Szijjártó Péter, az elnöki stáb vezetője. Akkor tehát jön a kánaán, vagy az újabb eladósodás?
Aztán mit szólnak a Zuschlag-ügy, a Zuschlag ítélet visszhangjához? Negyven év az MSZP-s bűnösöknek, ez volt a mai Magyar Nemzet címoldalán.
Következő témánk, hogy Orbán Viktor szerint a magyar föld jövője nem függ Brüsszeltől és a külföldiek itt soha nem fognak termőföldet vásárolni. Ő vajon hogy csinálja majd? Másképpen, mint a Jobbik képzeli, az Árpád-házi királyok fordított sorrendben való felmondásával és Morvai Krisztina magunkfajta, illetve magukfajta pecsétjével?
Mit szólnak ezenkívül ahhoz, hogy egyre zavarosabbá válik a videofelvétel nyomán kirobbant korrupciós ügy, amelyben valaki azzal vádolta meg Kósa Lajost, a debreceni fideszes polgármestert, hogy 50 millió forintot vett át tőle, amit ő cége megbízásából adott neki különböző ingatlanügyek miatt. Utóbb a férfi visszavonta kijelentését mondván, hogy a három évvel ezelőtt készült videofelvételre titkosszolgák kényszerítették. Ugyanakkor az is kiderült, hogy annak idején a rendőrségen is tett feljelentést a korrupcióról. Mi lehet ez? Ilyen gyatrán próbál lejáratni egy politikust a titkosszolgálat, vagy valaki más?
És végül mi a véleményük arról, hogy élesen bírálták szocialista képviselők az Energia Hivatal elnökét a mától érvényes gázáremelés miatt és egyben azt állították, hogy számításaik szerint júniusban az új kormány már gázárcsökkentést jelenthet be. Szerintük ugyanis most sem kellett volna az árat emelni. De ha ez így van, hogy történhetett mégis?
Mielőtt azonban a hallgatóknak adnám meg a szót, szeretném elmondani, hogy az Akadémia Filozófiai Intézetében történt tavaly év végi incidensről tegnap beszéltem Gábor Györggyel, az intézet volt igazgatóhelyettesével, aki beszámolt róla, hogy a Népszavában tegnap közölt helyreigazítás ellenére egy munkatárs valóban mocskolódó kifejezésekkel illette őt, és neki is akart támadni. Emiatt aztán, hogy tisztázhassuk a dolgokat, fölhívtuk a Tudományos Akadémia elnökét, Pálinkás Józsefet, aki azt mondta nekünk, hogy a maga részéről a Népszava közleményével lezártnak tekinti az ügyet, és neki nem tiszte, hogy az Akadémia egyik kutatóintézetében történtekről véleményt nyilvánítson. Boros János, a Filozófiai Intézet új igazgatója pedig azzal zárkózott el a nyilatkozattól, hogy még nem ismeri alaposan az eset körülményeit és tájékozódnia kell. Teszem hozzá, valóban kellene, ugyanis az Akadémia Tudományetikai Bizottsága fel is szólította erre az intézetet, mondván, hogy rendeljen el vizsgálatot. Hogy vizsgálat lesz-e, nem tudjuk, és azt sem, hogy mit akarnak tenni az intézet, illetve az Akadémia vezetői, de szóljanak, ha tudják.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
Hónig Péter közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter
Bolgár György: - Még a választások előtti utolsó napokban is kijut önnek. Ma például rendkívüli ülést tartott a parlament gazdasági bizottsága a ma életbe lépett gázáremelés miatt. Igaz, hogy a hetek óta tiltakozó szocialista képviselők elsősorban nem önnek címezték a bírálataikat, hanem az Energia Hivatal elnökének, de azért volt már olyan is, hogy önt felszólították, hogy mondjon le. Magyarázza el nekünk legyen szíves, hogy milyen alapon határoznak el egy gázáremelést. Hiszen a kormánynak és a kormány mögött álló MSZP-nek ez nyilvánvalóan nem jön jól politikailag.
Hónig Péter: - A gázárat bonyolult szabályozási környezetben határozzák meg, itt szeretném hangsúlyozni, hogy az egyetemes szolgáltató gázáráról van szó, ugyanis a piac többi része szabadpiaci megállapodásokon nyugvó üzletek, szerződések alapján kereskedik egymással. Tehát szabályozott gázárról van szó, aminél tavaly nyár óta olyan tendenciát próbáltunk követni, hogy a lehető legkevésbé befolyásolja az árképzést a politika, helyette üzleti és költség alapon legyenek meghatározva az árak. Az Energia Hivatal független szervezet, amely figyeli, hogy az árak helyesen legyenek kiszámítva, ugyanis a szolgáltatóknak negyedévenként van lehetőségük különböző szempontrendszerek alapján árfelülvizsgálatot kérni. Az Energia Hivatal bírálja el a minisztérium, illetve a vonatkozó törvények által előírt feltételek mellett, hogy ezek a kérések mennyiben jogosak.
- De ezek szerint van valami játéktér, hiszen az Energia Hivatal elnöke korábban, talán két hónappal ezelőtt lehetségesnek tartott egy 15-17 százalékos emelést, aztán ebből 10 százalék lett. Márpedig, ha nagyon szigorú szabályok lennének, akkor nem lenne ekkora különbség a becsült és a tényleges áremelés között, nem?
- A kalkulációnál egy kicsit előre is kell tekinteni és egy kicsit vissza is. Tehát ha visszatekintve úgy tűnik, hogy a korábbi ármegállapítás túlzott hasznot hozott az egyes szolgáltatóknak, akkor azt kompenzálni kell a következő időszakban. De előre is kell tekinteni, nehogy valami nagy tévedés vagy eltérés legyen a következő időszak árképzésében, hiszen akkor valamilyen újabb adósság jöhetne létre, ami kiegyenlíthetetlen helyzetet teremtene. Ennek egyik része például a dollár árfolyam-kalkulációja, hiszen a gázbeszerzési árak dolláron alapulnak, ennek az előrevetített becslése például meghatározza az árat.
- És azt is tudjuk, hogy a gázár nagyjából háromnegyed éves késéssel követi az olaj árát, az olaj ára pedig az elmúlt háromnegyed évben inkább fölfelé ment. Tehát van egy ilyen összefüggés is.
- Igen, a gáz ára szoros összefüggésben van az olajjal. Azt is látjuk, hogy a benzin ára is rekordokat döntöget. Nem véletlenül, hiszen ugyanúgy az olaj árára alapozva állapítják meg a cégek a benzinárakat, csak azok nem hatóságilag szabályozottak és nem szólal fel ellenük senki. Ezért is gondoltuk, hogy hasonló irányba menjen el a gázárképzés, mert akkor a politikának nem kell ebben szerepet vállalni. De úgy tűnik, a politika nem tud kivonulni ebből.
- Úgy tűnik. Már két olyan választás volt, ami arról szólt, hogy emelik-e 40 százalékkal a gáz árát vagy sem. – „Hogy merészeli a gázáremelést a lakosságra hárítani a kormány?” – „Igyekszünk nem rá hárítani.” Ezt a játékot próbálták meg kiküszöbölni azzal, hogy viszonylag követhető szabályokkal akarták meghatározni a gáz árát, és ide jutottak, hogy újra politikai vitáknál tartanak?
- Én már hosszú évek óta mondom, hogy nem kellene erről a kérdésről annyit beszélni, ahogy a benzinről sem beszélünk annyit. Hiszen ma, szerintem, tíz emberből kilenc nem tudja, hogy mennyibe kerül egy kilowatt áram, vagy hogy mennyibe kerül egy köbméter gáz.
- De azt tudja, hogy mennyit fizet a hónap végén, látja forintban, hogy mennyi a számla.
- Igen. Elég különös számok hangzottak el a bizottsági ülésen, például, hogy a rezsiköltségeknek 80 százalékát teszik ki az energiaköltségek. Én a saját példámból tudok kiindulni. Nekem közepes méretű lakásom van, közepesnél talán kicsit nagyobb. Az én villany- és gázszámlám egy hónapban nagyjából 30 ezer forintot tesz ki téli időszakban. Tehát vissza lehet számolni. Azt gondolom, hogy nehezebb anyagi körülmények között élők kevesebb energiát fogyasztanak, kisebb lakásban élnek és szerényebb a felhasználásuk. Egy 20-25 ezer forintos energiaszámla körülbelül 80 százalékot tesz ki a családi rezsiből, ahova még a telefon, hírközlés, és egyéb dolgok tartoznak, ez nem túl magas összeg, hogy úgy mondjam. Akiknek ez az összeg fáj, azok szegény emberek, keveset keresnek. Ezt egy másik ágon kellene rendezni, nem a gázár alacsonyan tartásával, mert ilyen módon azok is kedvezményt kapnak, akik az üdülőjükben az ellenáramú medencét fűtik gázzal, a nyaralótulajdonosok, és folytathatnám. Ezt szociális kérdésként javaslom kezelni, de eddig ezt nem sikerült megoldani.
- Igen, ezt mások is próbálták már, de egyelőre nem sikerült. Gondoljuk végig a problémát. A kormányt támogató MSZP is azt javasolta, hogy ne emeljék a gázárakat, de a fő ellenzéki erő, a Fidesz is azt mondja, hogy micsoda disznóság, hogy emelik. Nem mondhatta volna azt a kormány, hogy ők tartózkodnak az áprilisi ármegállapítástól, hogy úgyis választások vannak, majd a következő kormány eldönti, hogyan fogja csinálni. A mai törvények szerint ezt meg lehetett volna tenni?
- Nem, akkor megszegtük volna a jogszabályokat. Elhangzottak olyan vádak is, hogy az áremelés a gázszolgáltatók üzleti érdekeit szolgálja, de azt is figyelembe kell venni, hogy ők tartják fenn a gázszolgáltatást. Itt több tízmilliárdos beruházásokról van szó, ezeknek tervezhető körülmények között kell működniük. Tehát ha törvénytelen lépésekhez folyamodtunk volna, az elbizonytalanítaná a helyzetet.
- Ezen az ülésen az egyik szocialista képviselő azt mondta, hogy az ő számításai szerint akár gázárcsökkentést is bejelenthet júniusban a következő kormány. Önöknek is vannak ilyen elképzelései, vagy becslései?
- Felmerült a konzultáció kérdése, amit én jó szívvel támogatok, ugyanis itt az áremelési százalékok kapcsán nagyon sok szám elhangzott, nullától egészen a 10 százalékig, különböző politikusoktól. Én azt gondolom, ilyen számokat csak megalapozott kalkuláció alapján lehet kimondani. Örömmel beletekintenénk ezekbe a számításokba, akkor meg lehetne állapítani, hogy ki milyen szempontrendszer szerint gondolkodik. Nyilvánvaló, hogy ha ezeket a szempontrendszereket megismerjük, akkor a következő negyedévben az Energia Hivatal, már az új kormány felügyelete alatt, majd másképp fogja az árakat megállapítani, de csak akkor, ha ezek az észrevételek jogosak. Azt sem lehet még prognosztizálni, hogy a következő negyed év múlva hogyan alakulnak a gázárak.
- Tehát azt mondja, korai volna ezt a következtetést levonni. Nem lehetetlen, de korai.
- Így van. Én hangsúlyozom, hogy az energia-ármegállapítás az Energia Hivatal feladata, de nyilván a minisztérium szakemberei is aktívan részt vesznek ezeken a konzultációkon.
- Nemcsak ilyen kellemetlen bejelentések maradtak az utolsó napokra a választási kampányidőszakban, hanem egy elvileg kellemes is. Ez az M6-os autópálya, aminek befejeztével gyakorlatilag minden nagyobb magyar nagyvárost el lehet érni autópályán, és ráadásul időben sikerült átadni. Ugyanakkor még az utolsó órákban is bizonytalan volt, hogy valóban a teljes szakaszon megindulhat-e a forgalom. Mitől következett be ez a bizonytalanság? Annyira rossz volt a téli idő, hogy az építők csak éppen hogy tudták tartani a határidőt?
- Igen, nagyon rövid idő állt rendelkezésre, főképp az északi szakasz felépítéséhez. Ebben a rövid időszakban két tél is volt, és mind a kettő csapadékosabb és hidegebb volt, mint a korábbiak. Ez lényegesen megnehezítette a munkálatokat. Igyekeztünk azonban a két szakaszt egyszerre megnyitni, hiszen nem lett volna jó, ha a déli szakasz már jóval korábban elkészült volna, mert ha a déli szakasznál megszakítjuk, onnan vissza kell menni a 6-ra, aztán Dunaújvárosnál pedig újra vissza, az kissé bonyolulttá tette volna a közlekedést. Pécs kulturális fővárosi működése miatt szerettük volna minél előbb ezt a kapcsolatot létrehozni. Általában az ilyen beruházásoknál mindig az utolsó pillanatban végeznek munkálatokkal. Ennek volt betudható az, hogy az ellenőrzések sokáig eltartottak.
- Nem volnánk Magyarország, ha egy ilyen nagyszabású autópálya-építkezést nem kísértek volna fanyalgó, vagy durván kritikus hangok. Az egyik ilyen,talán a legfőbb, hogy miért kellett alagutakat tervezni és építeni egy lankás, dombos tájon? Ez nem az Alpok, hanem egy csendes dombvidék. Tud erre valamilyen ésszerű magyarázatot adni, mint felelős miniszter?
- Én nem vagyok útépítő szakember, de megkérdeztem a kollégákat. Ők példaként azt mondták, hogy nézzük meg az érdi emelkedőt a hetesen, vagy Tatabányánál azt a mély lejtőszakaszt, ahol hideg csapadékos időben mindig problémák vannak és a kamionok nehezen küzdik fel magukat. Ilyen szintkülönbségeket nem akartak beleépíteni ebbe az útba. Sőt, az ő állításuk szerint még nagyobb alagutakat kellett volna beépíteni. Tehát a völgyhidak és az alagutak a szintkülönbségek kiegyenlítését szolgálják.
- Szóval végeredményben az utakat használó autósok számára előnyösek, esetleg még megtakarításként is jelentkezhetnek?
- Nagyon nagy megtakarításként nem. Így inkább a közlekedésbiztonság nagyobb, hiszen a tatabányai résznél, amit említettem, sebességkorlátozást kellett bevezetni, de a meredek lejtőn a kamionok fékjei sokszor felmondhatják a szolgálatot. Ezeket a balesetveszélyeket hárították el így. Azt, hogy ez az érv teljesen jogos-e, nem tudom, az ő magyarázatukat tolmácsolom. A tervezés és a szerződéskötés még azelőtt történt, hogy én miniszter lettem volna, tehát annyira mélyen nem mentem bele a dologba.
- Ezek mögött a kritikák mögött mindig meghúzódik az a gyakran ki is mondott feltételezés, hogy azért építenek alagutat, völgyhidat stb., hogy feltornázzák a beruházási költségeket, ebből aztán majd lehet ide-oda osztogatni. Mennyibe került ez az M6-os autópálya, és hogy lehet ezt összehasonlítani mondjuk a korábbiakkal?
- A korábbiaknak utána kellene néznem, de ez a két szakasz jelen értékben 380 milliárdot valamivel meghaladó összeg. De miután ez magánbefektetésként, illetve magánüzemeltetésként fog működni, nem egy árat kell kifizetni, hanem a társaságoknak kell bérleti díjat fizetni az elkövetkező 30 évben. A két szakasz együtt jelen pillanatban 3 milliárd alatti összeget tesz ki havonta.
- Értem. Tehát azt mondja, ha jól értem, bár számokkal most nem fogjuk tudni alátámasztani, hogy ezzel a konstrukcióval együtt és más autópályákkal összehasonlítva ez egy megfizethető, versenyképes ár.
- Azért nem egy alacsony összeg. Én nagyon remélem, hogy jelentős matricabevétel-növekedést fog eredményezni ez az út, annak érdekében, hogy ezeket az összegeket kiegyenlítsük. Persze az utaknál figyelembe kell venni a gyűrűződő hatásokat is, amit nehéz számszerűsíteni. Egy autópálya mentén felélénkül a gazdaság, egy csomó olyan üzemi létesítmény épül, amelyek hiányában az nehezen tudna működni. Erre számítunk most is.
- Még egy kérdés, miután a közlekedés is az ön vállát nyomja. A gyakran hangoztatott vádak egyike, hogy a kormányzat az idei szigorú költségvetésben annyira nem vette tekintetbe a közösségi közlekedés, elsősorban a MÁV igényeit, hogy nyárra már a vonatok sem fognak járni.
- Szó sincs erről. Sokszor emlegettük a számokat, sokszor elmondtuk azt is, hogy ami itt most történik, az egy hároméves folyamat kezdő eleme. Tudjuk azt, hogy finanszírozási gondok lesznek a MÁV-nál 2010-ben, de ezt a hároméves üzleti tervben figyelembe vettük, így készült a költségvetés is. Ezért szükség van arra, hogy hiteleket vegyen fel a társaság, amihez viszont biztosítani kell az átlátható működés dokumentált formáját, hiszen akkor fognak majd a cégnek szívesen hitelt adni a bankok. Most egy áthidaló hitel felhasználásával lehet eljutni oda, hogy 2012-ben már önálló legyen a MÁV, ami persze nem azt jelenti, hogy nyereséges, hiszen a közösségi közlekedés mindig is költségvetési támogatásra szorult. A cél az, hogy a jelenlegi, a nemzeti jövedelem 1,3 százalékát kitevő veszteség lemenjen 1 százalékra. Reménykedünk abban is, hiszen minden előrejelzés arra mutat, hogy a nemzeti jövedelem növekedni fog a következő években, tehát ez az 1 százalék nagyobb értéket fog képviselni, mint az ebben az évben jelentkező 1 százalék.
- Ha nem változnak semmiben a költségvetési feltételek és a MÁV-támogatás ebben az évben, akkor is kizárt, hogy a vonatok leálljanak?
- Teljesen kizárt. Az elméletileg lehetséges, hogy lesznek további vonalkorlátozások ott, ahol nincs forgalom, de minden politikai erő azt mondta, hogy ilyen lépést már nem fog tenni.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
Demszky Gábor, főpolgármester
Bolgár György: - Két dologról szeretném Önt kérdezni. Az egyik a BKV-ügyek, a másik pedig egy újabb Ön elleni vád. Nem tudom, hallotta-e ezt a jobboldali hallgatót, aki sok mindent nem az előző kormányok, vagyis az elmúlt nyolc év számlájára ír.
Demszky Gábor: - Igen, az utolsó perceket hallottam.
- Már a BKV is emlegetve volt. Ebből a BKV-ügyből nehéz sikertörténetet csinálni, sok disznóság vagy disznóságok gyanúja vetődik fel. De azért valamit próbálnak tenni még ebben a nehéz helyzetben is. Végül is jóváhagyták azt a megállapodást, amelynek keretében a kormány ad több mint 17 milliárd forintot, a főváros is ad valamennyit, úgyhogy működni tud idén a BKV. Ezzel szemben a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE), a BKV állandó ellenzéke azt mondja, biztos, hogy ebből járatritkítás következik.
- Ez nem felel meg a valóságnak. Visszatérve a hallgatóra, szeretném kiemelni, hogy az Orbán-kormány idején, a fővárosi tömegközlekedés egyetlen forint támogatást sem kapott, és ezért kellett a Medgyessy-kormánynak azonnal konszolidálnia a BKV-t. Egyébként ez a mostani megállapodás azt a célt szolgálja, hogy a BKV gazdálkodása átlátható, kiszámítható, tehát transzparens és ugyanakkor kiegyensúlyozott pályára kerüljön. Vagyis a bevételek és a kiadások egyensúlyba kerüljenek. A megállapodás alapján összesen 27,5 milliárd forinttal kap többet a BKV ebben az évben, a következő évben pedig 22 milliárd forinttal. Ezt az összeget a következő években a mindenkori kormányoknak, illetve a fővárosnak valorizálni kell, hiszen ezek az új terhek megoszlanak a főváros és a kormány között, és támogatás formájában jelennek meg. Tehát ezt az összeget a fogyasztói árindex mértékének megfelelően növelni kell. És természetesen a megállapodás nem zárja ki azt sem, hogy a BKV több pénzt kapjon, mint amennyit most rögzítettünk. Ennyit sikerült elérnünk a jelenlegi gazdasági helyzetben. De ez kizárja azt, hogy a BKV kevesebb támogatást kapjon, és azt is, hogy olyan többletfeladatokat kapjon bárkitől, amiket nem finanszíroz a megbízó. Tehát ez egy nagyon korszerű, a főváros tömegközlekedése szempontjából nagyon jó megoldást nyújtó szerződés, amelyen egyébként még a Gyurcsány-kormány idején kezdtünk el dolgozni. Vagyis évek óta napirenden van, és óriási dolog az, hogy 34 szavazattal, ami a minimális többség minimuma, tegnap sikerült megszavazni.
- A fideszes ellenzék mit szeretett volna, hogy ne írják alá a szerződést, és ne kapjon pénzt a BKV?
- Ők arra számítanak, hogy kormányozni fognak a fővárosban is, ezért, ha őszintén a szívükre teszik a kezüket, ők is tudják, hogy ez számukra is jó lehet. Sőt, ez a megoldás, ennél jobbat ők sem tudtak volna kitalálni.
- Mástól nem lehet pénzt kapni, csak a kormánytól.
- Így van. Vagyis nem lehet a menetdíjakat növelni, amik jelenleg az európai átlagszinten vannak. A főváros csak akkor tudja növelni a támogatást, ha olyan helyzetbe hozzák, tehát kevesebb pénzt vonnak el a fővárostól, de ez tulajdonképpen ugyanaz, mintha több pénzt adna a kormány. Vagyis ez nagyon nagy mértékben kormányfüggő.
- És Ön azt mondja, hogy az Orbán-kormány négy éve alatt nem kapott kormányzati támogatást a BKV?
- Nulla forintot kaptak. Azért azt el kell ismerni, hogy még a Horn-kormány szüntette meg a támogatást helytelenül, mert akkor indult el ezen a lefelé ívelő pályán a BKV, és kezdett el nőni az adósságállománya.
- De azt lehet mondani, hogy a Horn-kormány alatt volt egy Bokros-csomag, tehát rengeteg olyan nemszeretem szükségintézkedést kellett bevezetni, ami a spórolást szolgálta. Valószínűleg ez a támogatásmegvonás is beleesett ebbe a körbe, de az Orbán-kormány alatt állítólag négy év szüntelen felvirágzás volt. Vagyis akkor, lehetett volna változtatni. Ezek szerint nem tették.
- Nemcsak a BKV-t nem támogatták, hanem egyetlen fővárosi beruházást sem. Nemcsak a Nemzeti Színház-ügy volt, ami egyébként hihetetlen pazarlás és szerintem nagy hiba volt, hogy elvitték innen az Erzsébet térről a Nemzeti Színházat. Nemcsak a metróberuházást állították le, hanem ezzel együtt mindent. A négy év alatt egyetlen egy beruházás csúszott át azért, mert az egy vidéki szociális otthon volt, és eltévesztették a színkódot és a nevét, ezért ezt a pályázatot támogatták egy kisebb összeggel. Egyébként semmit, zérót. Jelenleg 26 nagy projektről tudok, amit a kormány, illetve az Európai Unió támogat és ezek vagy elkezdődtek, vagy folyamatban vannak, vagy hamarosan befejeződnek, vagy már befejeződtek.
- Ha már a Nemzeti Színházat említette, azt hallottam éppen a közelmúltban, az is lehet, hogy az egész nem igaz, hogy annak idején a Nemzeti Színház építési költségeit úgy számolták el, hogy egy részét áttették a Művészetek Palotájához, hogy ne látszódjék, hogy valójában mennyibe is került. Végül is nagyjából egymás mellett, egymás után folytak az építkezések, el lehetett számolni máshogy is. Van ebben valami igazság?
- Ezt sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudom. Nem kívánok vádaskodni ebben az ügyben. Ugyanakkor az tény, hogy először egy pályázatot írtunk ki, együtt a kormánnyal, és így választottuk ki a helyszínt. Tehát körültekintően járt el a két megbízott, az Erzsébet tér kiválasztásával.
- Az eredeti helyszín, a későbbi Gödör kiválasztásával.
- Igen, azt találtuk a legjobbnak.
- Aztán később egyoldalúan változtatták meg. Térjünk vissza a BKV-ügy azon részéhez, hogy a VEKE szerint járatokat fognak ritkítani, mert takarékosabb működést várnak el a BKV-tól.
- Hatékonyságjavítást és átláthatóságot várnak el tőle, ez természetes. Az átláthatósági megállapodás azt jelenti, hogy a BKV-nak ki kell választania pályázati úton egy közbeszerzéseket felügyelő biztost, és ez a biztos minden százmillió forint fölötti beszerzésnél eljárhat, függetlenül a BKV-tól, és megteheti a szükséges intézkedéseket a közbeszerzések tisztasága érdekében. Ez az átláthatósági klauzula egy új dolog. Talán most került először alkalmazásra, amióta a törvény ezt lehetővé teszi. A járatritkítást pedig a szerződés szövege nem tartalmazza sem explicite, sem implicite, és nem is lehet megcsinálni. Sőt, a jelenlegi szolgáltatási színvonalat védi ez az emelt támogatás. Akkor kellene leállítani járatokat, és akkor jönne ez komolyan szóba, ha nem jönne be plusz pénz. Tehát fordított logikával gondolkodik a VEKE.
- Igen. Beszéljünk arról, hogy Ön megint kapott valamit a fejére. A HírTV Célpont című műsorában, a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. két korábbi vezetője azzal vádolta meg Önt, hogy a főváros tulajdonában lévő cég költségén újították fel az Ön korábbi lakását, a lovardáját, felesége lakását és így tovább. Szóval, hogy közpénzből dolgoztatott magáncélra.
- Igen. Ezzel kapcsolatban a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróságon ma eljárást kezdeményeztem, tehát feljelentettem őket.
- Vagyis ez már múlt idő.
- Így van, a mai nappal múlt idő. Ki volt takarva az arcuk, én az ő nevüket nem tudom, egyik személyt sem ismerem. Azt sem tudom természetesen, hogy ők miért rágalmaznak. Azt azonban tudom, hogy a HírTv miért közölte le ezt az összeállítást. Azért, hogy befolyásolja a választási eredményt, tovább kriminalizálva ezzel a másik oldalt. Egyébként hihetetlenül inkorrekt módon jártak el a műsor készítői, ugyanis ha van bennük valamiféle igény arra, hogy az igazságot közöljék ebben az ügyben, akkor utánajártak volna annak, hogy van-e lovardám. Hát nincs lovardám. Annak idején egyébként azzal vádoltak, hogy ménesem van. Ezzel kapcsolatban pereket indítottam és nyertem. A lovardával kapcsolatban hasonló lesz a helyzet.
- Majd azzal fogják vádolni, hogy a lovardáját és a ménesét is eltitkolja, letagadja.
- Ez már nem fog menni, mert a ménes-ügyet egyszer lezártuk a bíróság előtt, és azt nem veszik elő. Most lovardaként jön elő ugyanabból a körből, ugyanabból a forrásból, ugyanaz a történet. Egy másik kideríthető és könnyen cáfolható történet, a Hagyó Miklós irodájával kapcsolatos vád. Meg kell kérdezni a Fővárosi Közterület-fenntartót, hogy van-e itt Hagyó Miklósnak irodája, és nyilvánvalóan nyilvánosan cáfolják. Szóval ilyesmiket is tartalmaz ez a HírTV-s összeállítás, egyéb állítások mellett. Azt is mondja például az egyik riportalany, aki háttal áll, nincs neve és ki van takarva, hogy amint engem megválasztottak, az utcámat leaszfaltozta a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. 1990-ben én a belvárosban, a Bástya utcában laktam, és az utca régen le volt már aszfaltozva. Most éppen díszburkolattal látjuk el és csodálatos.
- Ilyen hosszú a keze, hogy még azt az utcát is le díszburkolatoztatja, ahol 20 évvel ezelőtt lakott.
- Ezt vállalom, erre büszke vagyok, és a jövő héten át fogjuk adni.
- Na de nem lehet, hogy a Pest környéki házának vagy lakásának az utcájára gondoltak?
- Az állítás másik része az, hogy itt később történt egy burkolatjavítás, amit egyébként a Budakeszi Önkormányzat rendelt meg, és részben mi finanszíroztunk. De a Bástya utcával kapcsolatos állítás, nem igaz. Egy rövid útszakasszal kapcsolatban egyébként van valóságtartalma, de ez egy 1994-es történet. Jellemző egyébként az egész összeállításra, hogy minden, a lakásfelújításom is, tíz évvel régebbi történet. Azt állítják, hogy felújították az én lakásomat meg a feleségem lakását, és ezt a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. valami alvállalkozója, valahogy más beruházás kapcsán elszámolta. Ezzel kapcsolatban felmerült az elmúlt napokban az a kérdés, hogy van-e számla vagy nincs számla? Egy 10-12 évvel ezelőtti felújításról szerintem még a vállalkozónak sincs. Legfeljebb öt évre visszamenőleg volt számlaadási kötelezettség, és a számlát el kellett tenni a szerződéssel együtt.
- És, hogy Ön miért tartana meg egy 12 évvel ezelőtti számlát, arra nincs értelmes magyarázat.
- A lakás egy évig volt a tulajdonomban. Azután eladtam, és bizonyítani tudom, hogy milyen módon történt ez a felújítás, mint ahogy a feleségem is, és ez is a rágalmazási per része. Ha a rágalmazási per keretében bizonyításra kerül sor, akkor természetesen bizonyítani fogjuk azt, hogy ez milyen módon történt. Jellemző azonban, hogy olyan történetet, ami az elmúlt négy-öt-nyolc évben történt volna, egyet sem tudtak elővenni az összeállításban. Ezek a történetek könnyen cáfolhatók, és az első lépés az, hogy megkeressük a két rágalmazót, ezért fordultunk a bírósághoz.
- De a legjobb esetben is néhány hónap vagy lehet, hogy egy-két év, amíg egy ilyen rágalmazási per lezárul, főleg ha meg sem találják a rágalmazót, marad a HírTV, mint közlő. A választásokat viszont tíz nap múlva tartják. Nem mintha Ön indulna rajta, de mondhatják, hogy na, ilyenek ezek a balliberális vezetők.
- Pontosan ez a cél, a kriminalizálás. Az a cél, hogy minél több mocskot, minél több rágalmat szórjanak a fejünkre, és az emberek egy része elítéljen bennünket. Nem számít az igazság, nem számít az, hogy milyen eszközökkel érik el ezt a célt, ezt a választási sikert. A lényeg az, hogy a másik oldalt gyalázni kell, mert ez sok embert mozgósíthat, elvihet a szavazóurnákhoz, és elérheti a Fidesz azt, amit akar. Meg kell nézni azt a politikai környezetet és azt az időpontot, amikor ez a műsor elhangzott. Ezek az emberek nem vállalják a nevükkel, arcukkal, amit mondanak, és amit mondanak, az nem igaz.