Filmesek nyílt levele a magyar filmért

Hétfőn kilenc magyar filmrendező tett közzé nyílt levelet a magyar filmgyártás központosítása ellen.

A levél és aláírói:

A magyar film barátaihoz! - A kultúra alapvető emberi jog!

A magyar film és mozgókép az európai kultúra integráns része.

A magyar filmek, magyar nyelven, magyar emberekről, a magyar életről eredeti és egyéni módon szólnak. Plurálisak. Ezek a különös, eltérő és autonóm módon beszélő alkotások országunkról, sorsunkról tudósítanak.

Ennek tönkretétele a kultúra rombolása!

Ezt semmilyen haszonelvűség, a gazdasági helyzet félreértelmezése, politikai szándék vagy szubjektív megítélés nem indokolhatja!

A magyar kormány úgy döntött, hogy a magyar film eddigi pluralitását biztosító, demokratikus önigazgatási struktúra helyett, egyszemélyes irányítási rendszert vezet be.

Úgy látjuk, hogy ez a döntés veszélyeztetheti a magyar film eddigi sokszínűségét.

Mi, magyar filmesek, akik továbbra is elkötelezetten és híven szeretnénk eleget tenni hivatásunknak, meggyőződésünk szerint, legjobb tudásunk szerint, felelősséggel és becsülettel helytállva szeretnénk továbbra is dolgozni, arra kérünk mindenkit, hogy támogassa a többszólamú magyar film életben maradását!

Budapest, 2011. január 19.

Enyedi Ildikó, Fliegauf Benedek, Hajdú Szabolcs, Jancsó Miklós, Kocsis Ágnes, Mészáros Márta, Mundruczó Kornél, Pálfi György, Tarr Béla

A FENTI NYILATKOZATOT A MAI NAPIG TÁMOGATÁSUKRÓL BIZTOSÍTOTTÁK:
Theo Angelopoulos - filmrendező, Görögország
Olivier Assayas - filmrendező, Franciaország
Bertrand Bonello - filmrendező, Franciaország
Leon Cakoff - filmkritikus, Brazília
Alfonso Cuaron - filmrendező, Mexikó
Luc Dardenne - filmrendező, Belgium
Jean-Pierre Dardenne - filmrendező, Belgium
Arnaud Desplechin - filmrendező, Franciaország
Jacques Doillon - filmrendező, Franciaország
Marion Döring – EFA
Atom Egoyan - filmrendező, Kanada
Amat Escalante - filmrendező, Mexikó
Jean-Michel Frodon - filmes szakíró, Franciaország
John Gianvito - filmrendező, teoretikus, USA
Erika Gregor - Freunde der Deutschen Kinemathek, Németország
Ulrich Gregor - filmtörténész, Németország
Joana Hadjithomas - filmrendező, Libanon
Michael Haneke - filmrendező, Ausztria
Alejandro Hartmann - filmrendező, Argentína
Shozo Ichiyama - producer, Japán
Khalil Joreige - filmrendező, Libanon
Aki Kaurismaki - filmrendező, Finnország
Stella Kavadatou - forgalmazó, Görögország
Vassilis Konstandopoulos - producer, Görögország
Mia Hansen Love - filmrendező, Franciaország
Wojciech Marczewski - filmrendező, Lengyelország
Cristian Mungiu - filmrendező, Románia
Celina Murga - filmrendező, Argentína
Olivier Pere - filmkritikus, Svájc
Timothy Quay - filmrendező, Nagy-Britannia
Stephen Quay - filmrendező, Nagy-Britannia
Carlos Reygadas - filmrendező, Mexikó
Arturo Ripstein - filmrendező, Mexikó
Daniel Rosenfeld - filmrendező, producer, Argentína
Gus van Sant - filmrendező, USA
Uli M Schueppel - filmrendező, Németország
Ulrich Seidl - filmrendező, Ausztria
Hanna Schygulla - színésznő, Franciaország
Tilda Swinton - színésznő, Nagy-Britannia
Juan Villegas - filmrendező, Argentína
Peter Watkins - filmrendező, Nagy-Britannia
Andrzej Wajda - filmrendező, Lengyelország.

***

Az indoklás:

Tarr Béla: azért tették közzé a dokumentumot, mert az egész magyar filmszakma több mint háromnegyed éve áll, és semmifajta kommunikáció nincs az úgynevezett döntéshozók között.

Enyedi Ildikó: úgy látják, a jelenlegi kormány alatt egy erős központosítás irányába mennek a dolgok a filmszakma rendszerében, és ennek része Andy Vajna kormánybiztos kinevezése is.

Lassan egy éve zajlanak a kedvezőtlen folyamatok a magyar filmszakmában és bár reménykedtek a kibontakozásban, „a várakozásban és a csendben nagyon méltatlan támadásokat kellett elviselnünk”.

Enyedi Ildikó szerint azok nevében szólaltak meg, akik nem piaci filmgyártást csinálnak, hanem kultúrát. „Az állami támogatásnak kultúratámogatást kell jelentenie, az ipart nem is szabad támogatni, mivel az az európai versenyszabályokba ütközik. Bár még nem szembesültünk egyértelmű döntéssel, sokféle fórumon elhangzott, hogy megszüntetik az eddigi filmes intézményrendszert. Elképesztő pazarlásnak és aggasztónak tartom kidobni az ablakon mindazt, ami az elmúlt időszakban megvalósult. 1989-et követően, de még inkább a filmtörvény hatályba lépése, 2004 után kedvező folyamat indult meg a szakmában, nagyon sok fiatal jutott lehetőséghez, minőségi alkotások születtek. Nagyon nem szeretném, ha ismét az lenne, ami 1989 előtt volt, vagyis az határozza meg a filmesek lehetőségeit, hogy éppen ki milyen szemmel néz rájuk.”

Enyedi megvédendő értéknek nevezte a filmtörvényt, a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) struktúráját, valamint azokat a nemzetközi kapcsolatokat és szerződéseket, amelyek a jogszabály és a közalapítvány jegyében születtek. Szerinte ezeket most egyszerűen „lesöpörték az asztalról”. „Embereket, vezetőket mindig le lehet váltani, az MMKA-val valóban voltak problémák, legfőképpen az, hogy az alapítói kör túlságosan be volt betonozva, nem tükrözte a szakma mai állapotát. Mégis sokkal jobban érzem magam demokratikus struktúrákban, mint akár egy nagyon jóindulatú pártfogó felügyelete alatt.” Enyedi elmondta, hogy az államilag garantált támogatási pénzek kifizetésének leállítása miatt a producerek egyre nagyobb része nem tudja teljesíteni nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségeit, illetve óriási kölcsönök felvételére kényszerül.

***

Ahogy az „egyszemélyes irányító” látja:

A nemzeti filmszakma megújítása érdekében két évre kormánybiztosnak kinevezett Andrew G. Vajna az MTI-nek adott vasárnapi interjúban elmondta: „a hazai filmszakma jelenleg érzékeny, ideges és türelmetlen, ami teljesen érthető, hiszen nem tudják, mit hoz a jövő”.

„Meg kell adni a szükséges időt arra, hogy kidolgozzunk egy olyan rendszert, mely az elkerülhetetlen változást szolgálja, amelyben minden forint útját követni lehet. (...) Tanulmányozom a nemzetközi modelleket, fontos, hogy ezeket integráljuk a most kialakítandó magyar rendszerbe. Küldetésemnek tekintem a magyar filmszakma egységesítését, valamint azt, hogy megszüntessük a művészfilm-közönségfilm besorolással kapcsolatos előítéleteket. A kettő ugyanis működhet együtt. Az alap, hogy egy filmnek legyen mondanivalója, és azt szórakoztatóan, fogyaszthatóan, izgalmasan tárja a néző elé. De a filmszakmában nincs recept, mindenkinek a saját kreativitása adja meg a különlegességét.”

Mint ismert, január 14-én nevezte ki a kormány Andrew G. Vajna magyar származású amerikai filmproducert a nemzeti filmszakma megújításáért felelős kormánybiztosnak. A kormányközlemény szerint Vajna „feladata a magyar film megőrzésére, fejlesztésére, állami támogatására és az ezzel kapcsolatos kormányzati tevékenység összehangolására irányuló stratégia kidolgozása lesz. A kormánybiztos munkáját a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium segíti majd”. (A kormányrendelet szövege)

A kormány korábban megszüntette a Magyar Történelmi Film Közalapítványt – ennek feladatait központi költségvetési szerv, illetve egyéb közfeladatot ellátó szerv fogja végezni a jövőben –, és elrendelte a Magyar Mozgókép Közalapítvány soron kívüli ellenőrzését „az elmúlt években felmerült felelőtlen vagyongazdálkodás és az állami támogatások aggályos felhasználása miatt”.

Az [origo] Vajna kinevezése alkalmából Orbán Viktor és Andrew G. Vajna közös fotóját közölte – egy felcsúti focimeccs lelátójáról, 2007-ből.




Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!