Mihályi Péter
- Részletek
- G-7
- 2011. február 07. hétfő, 05:34
Széles Gábor azt üzente
Miközben a Fidesz láthatóan igyekszik visszaszívni a „10 év–1 millió új munkahely” kezdetű választási ígéretet – most már csak 300 ezerről szól a konkrét, 2014-re vonatkozó ígéret –, a partvonal széléről váratlan segítséget kapott egyik fő támogatójától.
Széles Gábor saját lapjában, önmagát egyszerűen csak – mindenféle címeit mellőzve – „nagyvállalkozó”-nak nevezve, néhány sorban el is magyarázta, miként lehet ez a Matolcsy György szerint is „arcátlanul optimista és ambiciózus” célt gyorsan és olcsón elérni.
Ehhez évente összesen 100 milliárd forintos költségvetési támogatásra van szükség. Ami – teszem én hozzá – valóban tényleg aprópénz ahhoz a 15 ezer milliárd forinthoz képest, amennyit az államháztartás egy évben elkölt.
Érdemes szó szerint is idézni az interjú egyik részletét:
„Újságíró: Orbán Viktor azt a vállalást tette, hogy 10 év alatt 1 millió munkahelyet hoz létre. Teljesíthető ez a célkitűzés?
Sz. G.: Változatlanul úgy látom, hogy lehetséges ennek az ígéretnek a teljesítése. Az ördög azonban itt is a részletekben bújik meg. Amennyiben évente 100 000 munkahelyet akarunk teremteni, el kellene dönteni, hogy a külföldi beruházók és a hazai vállalkozások milyen arányban vesznek ebben részt. A példa kedvéért induljunk ki abból, hogy 50-50 százalékban. A legegyszerűbb útja az lenne a munkahelyteremtésnek, ha a kormány vállalná: minden, multik által teremtett munkahelyért cserébe 1 millió Ft-tal csökkenti a különadójukat. 50 000 munkahely teremtése így 50 milliárdba kerülne, egy munkavállalóra lebontva az 1 millióós éves összeg havonta 80 000 Ft-os állami támogatást jelentene. Ez az összeg például az összeszerelő műhelyek világában a munkabér jelentős részét kitenné. Ilyen feltételekkel a multiszektor egymaga is bevállalhatja az 50 000 munkahely megteremtését, csak hogy csökkenjen a különadója. De folytassuk azt a gondolatsort, hogy a magyar vállalkozóknak is egy év alatt 50 000 munkahelyet kellene teremteniük. Az 50 milliárdos éves támogatási keretösszegből a modern háztáji gazdálkodás megteremtésével – ahol főállásban tudnának dolgozni az emberek – ugyancsak havi 80 000 Ft-os támogatásban részesülnének az ebben az ágazatban dolgozók.”
Hogy is van ez? Tényleg ilyen pofonegyszerű a megoldás, csak még senki nem jött rá?
Nézzük először a multinacionális vállalatokra „kirótt” évi 50 ezer új munkahely kérdését. Ahhoz, hogy ez az adócsökkentésen keresztül működtetett támogatás élhessen, először is arra van szükség, hogy ezek a bizonyos különadók belátható ideig – vagyis legalább 5–10 éven át – megmaradjanak, különben nincs miből elengedni. Hát ezt éppenséggel az Orbán-kormány még nem mondta, továbbra is az a hivatalos álláspont, hogy a különadók csak átmeneti intézkedések. De nem ez a fő baj. Hanem az, hogy „új” munkahely fogalma csak elméletben létezik. A gyakorlatban nagyon könnyű ugyanis minden „régi” munkahelyet „új”-nak átminősíteni. Ehhez nem kell más, mint a régi szerződéseket felbontani és új szerződéseket kötni. Esetleg úgy, hogy „A” kft. elbocsátott dolgozóit „B” kft. fogja felvenni, miközben A cég is, meg B cég is X.Y. nagyvállalkozó tulajdonában áll. Minél nagyobb egy vállalat, annál könnyebben tudja ezt a játékot eljátszani. Aki egy kicsit is ismeri az üzleti világot – és ne legyenek kétségeink: Széles Gábor nagyon is jól ismeri –, az maga is számos példát tud felsorolni a közelmúltból, ahol a munkahelyteremtésre szánt, ingyen támogatást felvéve, pontosan ezzel a trükkel játszották ki a kormányt a Magyarországon működő nagyvállalatok (multik is, meg magyar cégek is). Nehéz eldönteni, hogy Széles hazabeszélni kívánt ezzel a nyilatkozatával, vagy tényleg nem gondolta alaposan végig javaslatának ezt a felét. Hajlok rá, hogy hazabeszélt, hiszen maga említi, hogy az összeszerelő iparban ez a pénz majdnem elég is lenne a bérköltség java részének fedezésére, márpedig Szélesről köztudott, hogy ő az egyik meghatározó tulajdonosa az összeszereléssel foglalkozó Videoton holdingnak. De lehet, hogy mégsem magára gondolt, hiszen a Videoton nem multi cég, hanem magyar vállalkozók tulajdona.
Nem tűnik meggyőzőnek a másik 50 ezer munkahely megteremtésére vonatkozó ötlet sem. Mi történne akkor, ha a kormány ilyen összegű készpénztámogatást ajánlana a mezőgazdaságban tevékenykedő és regisztrált kb. 130 ezer egyéni vállalkozónak és őstermelőnek? Nem nehéz megjósolni. Minden gazda azonnal munkahelyet teremtene – csak papíron persze – a saját feleségének, nyugdíjas anyjának-apjának, középiskolában vagy egyetemen tanuló gyermekének (ahogy éppen a törvény engedi majd). Ettől persze az eddig nem dolgozó családtagok nem kezdenének el tényleg dolgozni, nem állítanának elő több terméket vagy szolgáltatást. Csak a költségvetés kiadásai nőnének, amit viszont a kormány csak úgy tudna fedezni, ha más kiadásokat csökkentene, adót emelne és/vagy újabb hiteleket venne fel.
Örüljünk tehát szép csöndben, hogy – egyelőre legalábbis – ez a Széles Gábortól, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) tiszteletbeli elnökétől származó javaslat még senkinek sem keltette fel a figyelmét. Ha a javaslatot az MGYOSZ vagy más érdekvédelmi szervezet felkarolná, sok baj származna belőle.