A KEHI vizsgálná a pénztárak gazdálkodását és a maradók számláit is – ez alkotmányellenes lehet



Selmeczi Gabriella az új törvényjavaslatról – Kolláth György véleménye a szándékról


Selmeczi Gabriella „nyugdíjvédelmi megbízott” vasárnap sajtótájékoztatót tartott arról, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) át fogja világítani a magánnyugdíjpénztárak vagyonát, megvizsgálja, hogy a vagyonkezelés a jó gazda gondosságával történt-e, és ellenőrzi a vagyonátadás, -átvétel folyamatát. Selmeczi szerint az ok az, hogy a „nyugdíjvédelmi” program elindításakor megígérték, megvédik a nyugdíjasok vagyonát, a magánnyugdíjpénztári befizetéseket, és átvilágítanak minden egyes fillért. Ennek érdekében hétfőn benyújtanak a parlamentnek egy önálló indítványt, amely több törvénymódosítást tartalmaz, s célja, hogy a KEHI-t „helyzetbe hozza” az ellenőrzés folyamán.

A törvényjavaslat a következőket tartalmazza Selmeczi beszámolója alapján:

– A törvénymódosítás fel fogja hatalmazni a KEHI-t arra, hogy ellenőrizze és átvilágítsa a magánnyugdíjpénztári vagyont. A szervezet mind az átvétel, mind az átadás folyamatát ellenőrizi majd.

– A törvénymódosítás lehetőséget ad arra is, hogy a KEHI visszamenőlegesen is megnézze, hogyan működtek a magánkasszák, hogyan kezelték a vagyont.

– Megvizsgálják azt is, hogy a működési költségeket hogyan használták fel a magánnyugdíjpénztárak, és a vagyonkezelés hogyan, mennyire célszerűen történt.

– A vizsgálat a közreműködőkkel – befektetési alapokkal, letétkezelőkkel stb. – kötött szerződésekre is kiterjed.

– A KEHI jogosult lesz megismerni a magánpénztárak működésével kapcsolatban a banktitkot, a pénztártitkot, az üzleti, a fizetési és az értékpapírtitkot is. A KEHI ebből a célból együttműködik a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével (PSZÁF), és jogosult lesz a pénzügyi felügyelettől adatokat kérni és kapni a magánpénztárak működésével kapcsolatban.

– A vizsgálat a pénztárban maradókra is kiterjed, hiszen „az egész vagyonállományt fogják vizsgálni”.

Selmeczi szerint a törvénymódosítást azért nyújtják be, mert közpénzekről van szó. Annak idején, amikor a magánpénztári rendszer felállt, az állami pénzeket csak kezelésbe kapták a magánnyugdíjpénztárak, „ezek a milliárdok nem a magánnyugdíjpénztárak menedzsmentjének tulajdonát, vagyonát képezik, hanem a pénztártagok tulajdonát és vagyonát, kötelességünk tehát minden forintnak, fillérnek a megvizsgálása”.

Arról, hogy miért volt szükség a KEHI bevonására, amikor a PSZÁF is ellenőrzi a pénztárakat, azt mondta: a felügyelet azt vizsgálja, hogy jogszerűen működnek-e a pénztárak, de az átadás-átvételre vonatkozóan részletes feladata nincs, és nem is utasítható. A KEHI sokkal mélyebben, és sokkal többet tud vizsgálni, mint a PSZÁF, fő feladata az lesz, hogy megvizsgálja, visszakerül-e az államhoz a jogos járandóság, tényleg annyit ér-e a vagyon, amennyit a pénztárak mondanak.

Selmeczi elmondta, az alkotmányban szeretnék az alapelveket lefektetni, rögzíteni, hogy milyen módon, kinek jár a nyugdíj, amit utána nem lehet majd egyszerű parlamenti törvényekkel megkerülni. „Ez biztonságot is adhat majd a jövőben minden magyar állampolgár számára: biztosak lehetnek abban, az államtól nyugdíjban fognak részesülni és értékálló nyugdíjat fognak kapni.” Ezt azért is látja szükségesnek, „mert az elmúlt hetekben, hónapokban ellenzéki képviselők megpróbálták aláásni az államba vetett bizalmat, illetve az állami nyugdíjrendszerbe vetett bizalmat és hitet”.

A pénztártagokkal április közepén kezdődhet a reálhozamok elszámolása. Március 1-jével kerül át ugyanis minden adat a magánpénztárakhoz arról, hogy ki lépett vissza az állami nyugdíjrendszerbe. A kasszáknak ezt követően maximum 45 napjuk lesz arra, hogy kidolgozzák az elszámolásra, átadás-átvételre vonatkozó forgatókönyvet, amelyet a PSZÁF-nak kell jóváhagynia. A megbízott azt tanácsolta a pénztártagoknak, márciusban érdeklődjenek magánpénztáruknál arról, milyen ütemezésben végzik el ezt a feladatot.

Szeretnék, ha a KEHI-ről szóló jogszabály még február végén hatályba lépne.

Selmeczi reméli, hogy a KEHI nem talál semmit, ami bűncselekmény gyanúját vetné fel.

***

Kolláth György véleménye

Alkotmányosan aggályos lehet az a törvényi szabályozás, amely lehetővé tenné, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vizsgálja a magán-nyugdíjpénztárak vagyonát. Ennek egyik oka a KEHI jogállása, a másik pedig a pénztárakban lévő vagyon besorolása – mondta a Hírszerző információja szerint Kolláth György alkotmányjogász a Független Hírügynökségnek. Az Országgyűlés általános közpénzügyi ellenőrző szerve az Állami Számvevőszék (ÁSZ), amely vizsgálhatná, hogy az adófizetői befizetések honnan, hová kerülnek. A KEHI azonban kormányzati szerv, a kormánynak alárendelt, ezzel együtt pedig a kormány által utasítható. Így tehát a kormány politikáját valósítja meg. Kolláth György szerint „bármilyen olyan törvény, amely nem az ÁSZ-t, hanem a KEHI-t jogosítja fel ilyen vizsgálódásra, az politikai dolog lesz, következésképpen túl sok szakmai, jogi hitele nem lesz”. Egyébként a magánpénztárakban lévő vagyon nyilvánvalóan a pénztári tagoké. Olyan törvény, ami ezt kvázi állami tulajdonként kezeli, nyilvánvalóan alkotmánysértő lehet.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!