Pintér Sándor és a BKV
- Részletek
- Napi apró
- 2010. március 31. szerda, 04:58
- Balogh S. Éva
Két érdekes cikk jelent meg a Népszavában. Március 26-án arról lehetett olvasni, hogy Pintér Sándor eladta biztonsági cégét, mert „készül a miniszterségre.” A Népszava újságírója ugyan nem mondja, de azt sugallja, hogy ez a tulajdonoscsere több, mint aminek látszik. Ugyanis a vásárló, a Prostasia Zrt. mindössze egy ötmilliós tőkével rendelkező cég, amelyet január 14-én jegyeztek be. Az új vállalat vezérigazgatója Kántor Tibor, aki a Fidesz-kormány alatt egy ideig az APEH elnökhelyettese volt, Simicska Lajos elnöksége idején. Tehát valószínűleg színlelt adás-vételről van szó, mégpedig azért, mert Pintér Sándor miniszterségre készül az új csúcsminisztériumban. Ez az új minisztérium magába foglalná a volt belügyminisztérium feladatköre mellett az öt nemzetbiztonsági hivatal ellenőrzését is.
Ezzel a feltételezéssel egy probléma van. Nem tudjuk, hogy miért lenne szükséges Pintér Sándornak eladni cégét. Hiszen elég lenne neki csak visszavonulnia a cég napi vezetésétől, mint ahogy ezt Gyurcsány Ferenc vagy Bajnai Gordon is tette. Sőt sok magyar politikus ül a parlamentben, akiknek igen szépen gyümölcsöző érdekeltségeik vannak. Szóval ez a dolog nálam nem jön össze.
Ezért örültem egy keddi cikknek, amely ugyancsak a Népszavában jelent meg. Ebből kitűnik, hogy Pintér Sándor érdekeltsége, a Civil Biztonsági Szolgálat (CBSZ) Zrt. nyerte meg a BKV három nagy értékű megbízását. Március 12-én kellett volna a szerződéseket aláírni, de erre nem került sor. Sőt, ahogy megtudtuk az előző cikkből, Pintér közben „eladta” cégét a BKV megbízásokkal együtt. A CBSZ a három pályázat közül kettőnél úgy győzött, hogy nem volt versenytársa. Egyébként nagyon sok pénzről van szó. Az egyik munka a BKV biztonságtechnikai berendezésinek teljes körű üzemeltetésére, karbantartására, javítására kiírt tender volt, amiért a cég nettó 6800 forint óradíjat számított volna fel. A másik tender szerint a CBSZ gyűjtötte volna be, dolgozta volna fel és szállította volna a bankba a céghez érkező összegeket. Az ára ennek nettó 240 millió forint lett volna, gondolom, évente, és a szerződés hat évre szólt volna. A harmadik vállalkozásnál már volt versenytárs, ahol Pintér cége nyert úgy, hogy óránként 9 forinttal kevesebbért adta volna a szolgáltatásait. Ebben az esetben a CBSZ a BKV irodaházainak és telephelyeinek vagyonvédelmét vállalta volna, nettó 886 millió forintért.
Miért nem történt meg a szerződés aláírása? Mi lehet mögötte? Talán az, hogy a CBSZ egyik felügyelőbizottsági tagja nem más, mint Tölgyesi Vilmos, aki tavaly őszig a BKV-nak is dolgozott. Igaz, hogy csak megbízási szerződéssel, de előtte 35 évig teljes állásban volt a BKV munkatársa. Azóta megbízását felbontották, és a cég belső ellenőrzése jelenleg is vizsgálja a Tölgyesinek eddig kifizetett 108,7 millió forintnyi juttatás jogszerűségét.
Ez mind nagyon szép, de ezért még nem kellene „eladni” Pintér cégét. Van még ott valami, amiről most még nem tudunk, ami miatt Pintérnek túl kellett adni a cégén és nem csak azért mert miniszter akar lenni? Szerintem van. Jó lenne megtudni, hogy mi az.
(Balogh S. Éva)
