rss      tw      fb
Keres

Éles vita Magyarországról az orosz Regnum hírportálon



A Regnum című, a FÁK-tagállamok számára létrehozott orosz hírportálon éles vita folyik Magyarországról. Legutóbb Íjgyártó István, moszkvai magyar nagykövet reagált az eddig megjelentekre. Dmitrij Szjomusin, a portál munkatársa legújabb heti összefoglalójában magyarázatot követelt a nagyköveti levél egyik megállapítására, hogy ugyanis a korábbi magyar-orosz gazdasági kapcsolatokban korrupciós tényezők is szerepeltek volna.

A vita kirobbantója: a Szjomusin-írás

Szjomusin január eleji éves összefoglalójában egyebek között azt írta: „a Fidesznek és kisebb partnerének, a KDNP-nek alkotmányos többsége van a parlamentben, és ez az országgyűlést a törvények elfogadásának hatékony eszközévé változtatta. Napirendre került a jobboldali rendszert szolgáló új alkotmány előkészítése... Kirajzolódik a de facto egypárti politikai rendszer”. A politikai szférában a szerző elsősorban a médiaalkotmányt és a médiatörvényt emelte ki, amelyek célját abban látja, hogy Orbán Viktor számára két választási periódusra garantálja a tömegtájékoztatás ellenőrzését. Szociális területen a nyugdíjrendszer államosításáról azt írta: ezzel kudarcba fulladt a magyar nyugdíjrendszer nyugati minta szerinti átalakítására tett kísérlet. A külpolitika a szerző szerint Orbán Viktor személyes, valamint a Fidesz hatalmának egyik legitimációs eszköze. Ismertette a határon túli magyarokat érintő intézkedéseket, amelyek szerinte az Európai Unió válságának körülményei között meglehetős kockázatokat rejtenek Magyarország számára, amennyiben konfliktusokat ígérnek a szomszédokkal.

Válasz Orbán védelmében: Siselina

Az egyes források szerint Dmitrij Medvegyev elnökhöz közel álló Regnum főszerkesztőjéhez írt, s a honlapon közzétett levélben Ljubov Siselina politológus, a történelemtudományok doktora, az Orosz Tudományos Akadémia Európai Intézete kelet-európai kutatások osztályának vezetője, Magyarország-szakértő a hosszú írásra nem kevésbé hosszan válaszolt. Szjomusin megállapításait sértőnek nevezte „egy baráti országgal és politikusaival szemben”. Védelmébe vette a magyarokat és Orbán Viktort a nacionalizmus vádjával szemben, s a tisztségek fideszesekkel való betöltésével kapcsolatban az volt a véleménye, hogy ez a választási eredmények fényében nem is lehet másképpen. A válságadóról pedig Orbán Viktor kijelentéseit idézte, és feltette a kérdést: vajon sajnálni kell-e a nagy nyugati konszerneket, s hogy annak a többségnek, amelynek a fizetése vagy nyugdíja nem éri el a 100 ezer forintot, együtt kell-e éreznie a havi több milliós fizetéseket bezsebelő társasági vezetőkkel.

Hasonló érveket hozott fel Szjomusin többi állításának cáfolására is. Úgy vélte, a szerző célja az orosz-magyar kapcsolatok fejlődésének akadályozása, és cikkeinek közlése egy bulvárlap szintjére süllyeszti le a hírportált , s ha Szjomusinban maradt egy csepp lelkiismeret, kötelessége bocsánatot kérni.

A Regnum és Szjomusin válasza Siselinának

A Regnum a levél lényegi megválaszolását Szjomusinra hagyta, de megállapította: sértő a szerzőre és a hírportálra nézve Siselina hangvétele, amellyel védelmébe veszi „a baráti” Magyarországot, amely „többek között az orosz befektetők törvényes jogait durván megsérti, s a világháború következményeinek lopakodó revíziójával foglalkozik, miközben a háború végéig Hitler oldalán harcolt… Meggyőződésünk szerint az ilyen prókátorok sorsa mindig az, hogy elfordul tőlük a gazdájuk, és saját népük is”.

Szjomusin válaszában felszólította Siselinát, hogy cáfolja meg következő állításait: Magyarországon tekintélyelvű rendszer épült ki, a Fidesz gazdaságpolitikája a középosztályt szolgálja a társadalom többségének terhére, a Fidesz-kormány politikája konfliktusokkal terhes – az EU-val, a nemzetközi tőkével és legfőképp a szomszédokkal áll konfliktusban –, amelyeknek okai és lehetséges következményei nem ismertek. Orbán Viktor és kabinetje csökkenti a magyar-orosz kapcsolatok eddig elért szintjét, és Magyarország soha nem volt baráti Oroszországgal szemben. Emellett a szerző úgy vélte, írásaival bizonyára Siselina valamely „barátait” sértette meg.

Íjgyártó nagykövet is hozzászól

Íjgyártó István nagykövet levele január végén jelent meg a Regnumon. Egyebek között azt állítja, hogy Orbán Viktor és kormánya politikáját a Kelet felé való nyitottság jellemzi, határozottan kiáll az EU, illetve a NATO és Oroszország közötti együttműködés megerősítése mellett, és a kétoldalú kapcsolatokban is az együttműködés fejlesztésére, az Oroszországgal való stabil és kiszámítható partnerségre törekszik, az egyenlőség és kölcsönös tisztelet alapján, illetve prioritásnak tekinti az Oroszországhoz fűződő kapcsolatokat. Egyben meg kívánja oldani a kormány által örökölt függőben lévő kérdéseket, ezekről folyamatosak a tárgyalások, és igen hasznos volt a kormányfők találkozója is: nem értek el áttörést egyes területeken, de lehetőség nyílt az álláspontok kölcsönös, nyílt kifejtésére. A levél ismertette Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter moszkvai tárgyalásait, s hangsúlyozta, hogy mindkét fél törekszik a globális gazdasági válság miatt visszaesett, de már újra fejlődő gazdasági-kereskedelemi kapcsolatok fellendítésére. Emellett Magyarország az EU soros elnökeként az unió és Oroszország kapcsolatainak szorosabbra fonására törekszik, és nagy hangsúllyal kívánja napirenden tartani a vízumrendszer egyszerűsítéséről és a vízummentesség bevezetéséről a tárgyalásokat, Oroszország csatlakozását Kereskedelemi Világszervezethez és az EU–Oroszország-csúcsok ügyét. Fontosnak tekinti Oroszország jövendő együttműködését a Visegrádi Négyekkel is. A nagykövet végül azt írja: reméli, hogy levelével pontot tesz a Magyarországot érő méltatlan támadások végére, és a Regnum Információs Ügynökség visszaszerzi az iránta való korábbi tiszteletet objektív és szakszerű publikációival és elemzéseivel.

A hírportál válasza a nagykövetnek

A hírportál válaszában első sorban arra hívta fel a figyelmet, hogy a nagykövet levelében kétszer is „több mint átlátszó” célzásokat tett arra, hogy az előző magyar kormány idején az orosz-magyar kapcsolatok korrupciótól szenvedtek – „úgy tűnik, a magyarországi orosz beruházásokról van szó” –, és mindenkit biztosított arról, hogy Orbán Viktor kormánya elutasítja ezt az örökséget. A Regnum szerint ez jelentheti azt is, hogy emiatt a meggyanúsított orosz befektetőknek meg kell válniuk beruházásaiktól. „Az üzenet hangos, és biztosak lehetünk benne, hogy meghallották” – állt a válaszban. Ennél is szegényebbnek minősítette a hírportál a nagykövet fejtegetéseiben gazdagnak látszó kétoldalú magyar-orosz kapcsolatokat: szerinte ezek gyakorlatilag kizárólag az Oroszország és az EU közötti vízummentesség kérdésköréhez kapcsolódnak, noha ez nem tűnik ki különös sürgősségével.

„A Regnum terveiben nem szereplő, külön vitát érdemelne a levél tartalma, amely vitatkozik szerzőnk cikkével a magyarországi kormányzó párt mindenhatóságát, az Orbán-kormány demonstratív nacionalizmusát és irredentizmusát illetően, amely az EU számára is újdonság. Mindössze három tényezőt említünk: a politikailag már kimúlt Visegrádi Négyeket; az Oroszországban Magyarországot kutató két egyetemi-akadémiai intézet említését; a Regnumnak az orosz-magyar kapcsolatokról kialakított álláspontjáról alkotott, teljeséggel inkompetens elképzelést… A nagyköveti levél szerzőjének figyelmét elkerülte valami nagyon fontos dolog a Regnum álláspontjából, noha a Magyarország belső életét és külső aktivitását Oroszországban egyedül a Regnum követi nyomon.” Arról a memorandumról van szó, amelyet a Regnum Orbán Viktor moszkvai látogatása előtt tett közzé – írta a portál, majd újra közreadta az említett dokumentumot. Ez egyebek között hangsúlyozza: Oroszországnak állami érdeke, hogy Magyarországban úgy is mint szuverén államban, és úgy is mint az EU tagállamában baráti partnerre találjon, és e partnerségnek minden esélye megvan arra, hogy ne csupán a gazdasági érdekekre, hanem annak megértésére is épüljön, hogy a két ország történelmi sorsa nem csupán a látens ellenségeskedéshez, hanem a szolidaritáshoz is alapot ad.

Szjomusin újabb összefoglalója

A vita eddigi utolsó fejezete Dmitrij Szjomusin hétfőn megjelent heti összefoglalója, amelyben egyebek között Fellegi Tamás január 17-i moszkvai látogatásáról és az a körül Magyarországon lezajlott politikai vitáról, továbbá a sajtó reagálásáról számolt be. Szjomusin úgy véli, a látogatáshoz fűzött magyar remények nem teljesültek be, hiszen Viktor Zubkov első miniszterelnök-helyettes, aki Fellegi Tamás partnere a kétoldalú kormányközi gazdasági vegyes bizottság társelnökeként, nem is fogadta a magyar minisztert. Szjomusin szerint mindez, valamint Íjgyártó nagykövet Regnumnak küldött levele arra világít rá, hogy a magyar óhajok és az orosz fél által nyújtott lehetőségek nincsenek egyensúlyban. „A magyarok a következőket akarják kapni Oroszországtól: megbízható és folyamatos energiahordozó-szállításokat, bekapcsolódási lehetőséget az orosz nemzeti fejlesztési programokba, együttműködést a fejlett technológiák terén, részvételt a regionális fejlesztési programokban – első sorban a 2014-es szocsi olimpia előkészítésében –, részvételt kétoldalú modernizációs projektekben, közvetlen együttműködést a régiókkal, kétoldalú kulturális együttműködést. Cserébe a következőket ajánlják fel: a finnugor népek következő kongresszusát 2012-ben; azt, hogy az EU keretében elősegítik a vízumrendszer egyszerűsítésére és a vízummentesség bevezetésére irányuló tárgyalásokat, illetve Oroszország csatlakozását a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO); segtik az Oroszország-EU csúcsok szervezését, továbbá ígérik a Visegrádi Négyekkel való együttműködés perspektíváját.” Szjomusin szerint a levél a magyar közönségnek szólt.

Szjomusin emellett állítja, hogy a magyar kormány mindent elkövet az orosz tőke Magyarországról való kiszorítása érdekében, és erre példaként a Szurgunyeftyegaz által megvásárol Mol-részvénypakett ügyét hozza fel.

Magyarázatot követel Szjomusin arra is, hogy a nagykövet levele említést tesz a kétoldalú kapcsolatokban „korábban tetten érhető korrupcióról”: mivel ez az orosz felet is érinti, a szerző követeli az érintett orosz állami hivatalnokok, korporációs menedzserek konkrét megnevezését. Felveti a kérdést: a korrupcióról szóló állítás vajon nem kísérlet-e arra, hogy a mai magyar kormány megbüntesse saját országában azokat, akik „egy ismert globális játékos” szempontjából túlságosan önálló politikát folytattak Oroszországgal kapcsolatban?

Végül a kulturális együttműködés kapcsán a szerző felteszi a kérdést, vajon miért nem említi a nagykövet levele Szvák Gyula professzort, aki csoportjával a közelmúltig ellenőrizte Magyarországon az Oroszországgal fenntartott kulturális kapcsolatok minden szálát. Úgy véli, erre egyszerű a magyarázat: Szvák nem felel meg a mai magyar vezetésnek a Magyar Szocialista Párthoz fűződő kapcsolatai miatt. És nem tetszik még egy másik lényeges motívum miatt, amelyet a magyar olvasók is ismernek: Szvák professzort az Oroszországgal fennálló kulturális kapcsolatok ellenőrzéséből a Fidesz fokozatosan, botrányok nélkül ki akarja szorítani. Ebben hivatott a magyart kormányt segíteni Ljubov Siselina, a történelemtudományok doktora, akinek az a feladata, hogy megszervezze Oroszországban a Magyarország-kutatók Szövetségét, és a Fidesz érdekében ellenőrzése alá vonja a Magyarországról szóló oroszországi nyilvános tájékoztatás egészét. Hogy ezt hogyan képzeli el, arra rávilágít a Regnum szerkesztőségének írt levele.

„Mostanra az is világossá vált, milyen konkrét érdekei vannak Siselinának Magyarországon. Martonyi János külügyminiszter bejelentette, hogy a nyíregyházi főiskola Kelet- és Közép-Európai Központjában információs kabinetet hoztak létre az Orosz Tudományos Akadémia Európai Intézetével (Siselina munkahelyével) való együttműködés fejlesztésére a V4-Oroszország formula alapján (a V4 a Visegrádi Négyeket jelenti). Minderről a magyarok nem tájékoztatták kollégáikat, és nyilvánvaló, hogy a struktúrát Siselina számára alakítják ki” – írta a szerző.

Úgy vélte, ezt követően a Fidesznek már csupán a magyarországi ruszisták – nem Szvák Gyula ellenőrzése alatt álló – szövetségét kell létrehozniuk Nyíregyháza körül. Ebben a kulcsszerepet Keskeny Ernő hivatott betölteni, aki a magyar külügyminisztériumban a FÁK-államokkal való kapcsolatokat felügyeli, Fellegi Tamás miniszter helyettese a kormányközi bizottság élén, volt moszkvai nagykövet és a Fidesz vezető szakértője az Oroszországgal kapcsolatos kérdésekben. Keskenynek docensi helyet szánnak Nyíregyházán, és a jövőben ő felügyelné majd a nyíregyházi orosz-magyar kutató központot.

Végül Szjomusin azt írja: a szerkesztőség érdeklődéssel várja minderre a magyar nagykövet válaszát, vagy éppen a válasz elmaradását, ami önmagában is meggyőzőbb lesz bármilyen levélnél.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!