rss      tw      fb
Keres

FT-írás a magyar magánnyugdíjpénztári rendszer sorsáról

MTI 2011. február 2., szerda 6:06

A magyarországi magánnyugdíjpénztárak helyzetéről és valószínű jövőjéről közölt írást a Financial Times a tagsági nyilatkozattételi határidő letelte alkalmából.

A londoni gazdasági-politikai napilap előfizetéses online változatának felzárkózó piaci blogrovatában k e d d este megjelent elemzés - amelyet Stefan Wagstyl, a Financial Times feltörekvő térségi szerkesztője írt - bevezetőjében úgy fogalmaz: mintegy 102 ezer magyar "kösz, de nem"-mel válaszolt a kormánynak, amely megpróbálta arra csábítani őket - "a bírálók azt mondanák: zsarolással" -, hogy hagyják ott az egykor kötelező magánnyugdíjpénztárakat, és felhalmozott vagyonukkal együtt lépjenek át az állami nyugdíjrendszerbe.

A Financial Times szerint „zűrös és ellentmondásos” véget ért a 13 évvel ezelőtti indulásakor még úttörő erőfeszítésként dicsért átalakítás, amelynek célja a tőkealapú második pillér megteremtése volt, csökkentendő az állami ellenőrzésű első pillér terheit.

Orbán Viktor jobbközép kormánya azonban azzal érvelt, hogy a többpilléres rendszer a befizetések egy részének a magánalapokba történő átirányításával hatalmas veszteségeket okozott az állami rendszernek. Az államháztartási hiány ellenőrzés alatt tartásáért vívott küzdelmében – amelyet a második pillér okozta állami költségek elismerésére nem hajlandó EU szoros figyelemmel kísér – Orbán végül átvágta a gordiuszi csomót.

A lap által idézett elemzők szerint mindazonáltal a magánnyugdíjpénztáraknál maradók – jóllehet mindössze 3 százalékát jelentik a korábbi teljes tagságnak – a vagyon tekintetében ennél nagyobb arányt képviselnek.

Samu János, a Concorde közgazdásza a Financial Timesnak azt mondta: a cég becslései szerint az a 102 ezer, aki a maradás mellett döntött, magasabb jövedelmű és régi tagja az alapoknak, így a teljes vagyon „aránytalan” hányadát, „azt mondanám, hogy talán a 10 százalékát” birtokolja.

A szakértő szerint a kezelt vagyon csökkenése és a szolgáltatási díjakra vonatkozó új, szigorított szabályok következtében az alapok száma a jelenlegi 19-ről „öt és tíz közé (csökkenhet) ... valószínűleg közelebb (lesz) az öthöz”.

A Financial Times szerint a helyi tőkepiacok „óhatatlanul megszenvedik” majd a rendelkezésre álló likviditás csökkenését.

Samu János szerint ugyanakkor az államhoz átirányított teljes vagyon elérheti a 2400–2500 milliárd forintot, ami a 2011-re becsült GDP-érték hozzávetőleg 8,5 százaléka.

„Nem rossz fogás” – állapítja meg a Financial Times felzárkózó piaci szerkesztője.