rss      tw      fb
Keres

Az átlépők vagyona az államadósságot és a tb kassza hiányát csökkenti

MTI 2011. február 1., kedd 17:48

A január 31-i határidőig 102.019 magán-nyugdíjpénztári tag - a magánpénztári tagság mintegy 3,2 százaléka - nyilatkozott arról, hogy a magán-nyugdíjrendszerben kíván maradni. Azt még nem lehet pontosan tudni, hogy az átlépők mennyi vagyont visznek magukkal, ugyanis a kasszák csak március 1-jétől kapják meg az adatokat arról, hogy tagjaik közül kik lépnek át a tb rendszerbe. A pénz zömét az államadósság csökkentésére használják fel.

A magánnyugdíjpénztáraknak a PSZÁF adatai szerint tavaly szeptember végén 3.090.517 tagjuk volt. A kasszák portfóliójának piaci értéke ugyanakkor 3.047,094 milliárd forintot tett ki, ebből a kötvények 1.576,848 milliárd (azon belül a magyar állampapírok 1.475,790 milliárd) forintot, a részvények 294,448 milliárd forintot, a befektetési jegyek pedig 1.035,917 milliárd forintot értek.

A magán-nyugdíjpénztári tagok személyenként átlagosan mintegy 986 ezer forint megtakarítással rendelkeznek, van akinek már több millióra gyarapodott, a nemrég belépetteknek kevesebb a felhalmozott vagyonuk. Az átlagos megtakarítással számolva mintegy 100 milliárd forint maradna a kasszákban. Mivel azonban a jelenlegi szabályok mellett azoknak érte meg maradni, akik már jelentős megtakarítást halmoztak fel, ennél valószínűleg nagyobb összegről van szó.

A magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakításából származó bevételt csak a nyugdíjelátások kifizetésére és az államadósság csökkentésére lehet fordítani.

Mivel a pénztári vagyon mintegy fele állampapírban van, és a visszalépő tagok követelésének értékét a tagok portfóliójában lévő eszközökben kell átadni, ezzel azonnal csökkenteni lehet az államadósságot. Az állami nyugdíjpénztárba visszaáramló forint államkötvények a forintban nyilvántartott államadósságot csökkentik; 1.400-1500 milliárd forintos kötvénycsomag esetén a GDP arányos államadósság mintegy 80 százalékról 5,5 százalékponttal mérséklődhet.

Indoklása szerint a kormány azért döntött a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagság eltörlése mellett, mert 2011-ben az állam által kifizetendő, közel 3 ezer milliárd forint összegű nyugdíj 30 százalékára, 900 milliárdra nem lett volna fedezet a nyugdíjkasszában, ennyivel kevesebb nyugdíjjárulék folyik ugyanis be a társadalombiztosítás nyugdíj pillérébe. A különbséget az elmúlt években a költségvetés mindig más bevételekből fedezte.

Az idei költségvetésben a magánnyugdíjpénztárakból származó bevétel két soron jelenik meg: a nyugdíjalapba 434,3 milliárd forint jut a magánpénztári tagok vagyonát átvevő Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból, a központi költségvetésbe 94,5 milliárd forint kerül. Emellett 2010 novembere óta már nem a magánkasszákba, hanem az állami nyugdíjkasszába kerülnek a magánpénztári tagdíjak is, ami havi 30 milliárd - az idén 360 milliárd - forint bevételt jelent. Az országos nyugdíjbiztosítási alap így az idén 3.074 milliárdos bevételi és kiadási főösszeggel nullszaldós lesz.

Ami az elszámolást illeti, a magánnyugdíjpénztárak március 1-jétől kapják meg az adatokat arról, hogy tagjaik közül kik választották az állami nyugdíjrendszert; a pénztáraknak ezt követően 45 nap alatt kell kidolgozniuk egy programot az elszámolásról, a vagyonátadásról. Ezt el kell küldeniük a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF), amely 3 napon belül jelez vissza, ezután kerülhet sor a vagyonátadásra, és annak kiszámolására, hogy a tagoknak van-e, és ha igen, akkor mennyi a reálhozamuk.

Tagdíjkiegészítés fizetése esetén a pénztártagság ideje alatt befizetett kiegészítő tagdíj összege jár vissza, erre nem írnak jóvá hozamot, de a pénztár által érvényesített működési költséget sem vonják le a visszafizetendő összegből.

A reálhozam a megtakarításon elért hozam és az infláció különbsége. Az egyéni számla inflációs hozam feletti részének meghatározásához a magánnyugdíjpénztár ki fogja számolni, hogy mennyi lenne a számlaegyenleg az inflációnak megfelelő hozam esetén. Ehhez az egyéni számlán megtörtént minden egyes jóváírást megemelnek a jóváírás óta eltelt időszak inflációs ütemének megfelelően, majd az így megemelt jóváírási összegeket összeadják. Ha az így kapott összeg alacsonyabb, mint a tényleges számlaegyenleg, a különbségről a pénztártag rendelkezhet.

A visszalépők a tagdíj-kiegészítést és a reálhozamot is felvehetik egy összegben (adómentesen); átutaltathatják önkéntes nyugdíjpénztárba (ebben az esetben az összeg után 20 százalék - legfeljebb 300 ezer forint - adóvisszatérítés érvényesíthető), vagy azt is kérhetik, hogy írják jóvá az állami nyugdíjbiztosítási alapban vezetendő egyéni számlájukon. A pénztártag a reálhozamra és a tagdíjkiegészítésre vonatkozóan eltérő tartalmú nyilatkozatot tehet.

A pénztártagnak írásban kell tájékoztatnia pénztárát arról, hogyan rendelkezik ezekről az összegekről. Ha ezt elmulasztja, a kassza márciusban meg fogja keresni a nyilatkozat megtétele érdekében. Ha valaki továbbra sem nyilatkozik, a magánnyugdíjpénztár a levél kézhezvételétől számított 30 napon belül elküldi az összeget a pénztártag lakcímére; az át nem vett pénzt a kassza a Nyugdíjbiztosítási Alapnak utalja át. A kifizetések legkorábban 2011. május végétől kezdődnek majd meg.

Azok, akik magán-nyugdíjpénztári tagok maradtak, a 2011. december 1. után megszerzett, járulékalapot képező jövedelmeik után nem szereznek további szolgálati időt az állami rendszerben, annak ellenére, hogy fizetésük után a munkaadó továbbra is az állami társadalombiztosításba utalja a 24 százalékos munkáltatói járulékot (december óta nyugdíj-hozzájárulást); a továbbiakban csak a pénztárba utalt 10 százalékos járulékrész után számíthatnak járandóságra.

Több szervezet, valamint magánszemély az Alkotmánybírósághoz fordult, a törvény megsemmisítését kérve.