rss      tw      fb
Keres

Médiatörvény – Budapest szerint technikai jellegűek, Brüsszel szerint a szabadságjogokat is érintik a Bizottság kérdései



Miközben Magyarország hivatalosan „technikai jellegű, nem pedig a szólás- és sajtószabadsággal összefüggő” kérdéseknek tartja az Európai Bizottság médiatörvény-ügyben küldött levelét, és azon vitatkozik, hogy nyilvánosságra lehet-e hozni a levelet, noha azt „a kormány kapta, Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettesnek címezték, és úgy illő, hogy előbb megválaszolják, ne a médiában üzengessenek, vitázzanak róla” (arról nem szólnak a hírek, hogy Kovács Zoltán kormányzati kommunikációs államtitkár szerint miért vita és üzengetés az, ha egy Magyarországot érintő levelet nyilvánosságra hoznak – egyébként is megtörtént a Facebookon), Neelie Kroes szóvivője hétfőn közölte: az Európai Bizottság a vitatott magyar médiatörvényt nemcsak az unió audiovizuális médiáról szóló irányelveire tekintettel vizsgálja, de az EU alapjogi chartájában rögzített sajtószabadság megsértésének szempontjából is. S így értékelte a levelet az AFP francia hírügynökség is.

Szóvivő: az EU az alapjogi chartának való megfelelést is vizsgálja

Az Európai Bizottság a vitatott magyar médiatörvényt nemcsak az unió audiovizuális médiáról szóló irányelveire tekintettel vizsgálja, de az EU alapjogi chartájában rögzített sajtószabadság megsértésének szempontjából is - mondta hétfőn Brüsszelben a bizottság médiaügyi biztosa, Neelie Kroes szóvivője, Jonathan Todd.

Elmondta, az EU hatóságai azt is górcső alá veszik, nem sérül-e a szolgáltatások telepítésének és nyújtásának az uniós szerződésben előírt szabadsága. A felügyeleti hatóság szerepével azonban nem foglalkoznak.

Egy formális szerződésszegési eljárás megindítása Magyarország ellen Todd szerint „lehetőség” csupán, arra az esetre, ha az aggodalmak beigazolódnának, és Magyarország nem tisztázná őket. Nem kell azonban „a szekeret a lovak elé fogni”. Kroes levele a nem audiovizuális média kérdéseire is kitér – mondta a bizottsági szóvivő. Ugyanis a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye a törvény értelmében nemcsak az elektronikus média körére alkalmazható – ahogyan az EU tagállamaiban szokás –, hanem az on-demand szolgáltatásokra, valamint a blogokra is videoblogokra is. Levelében a médiabiztos a jól körülhatárolt kritériumok hiánya miatt is aggodalmát hangoztatta.

Szerinte mindez a véleménynyilvánítás és az információ szabadságának túlzott korlátozásához vezethet, s ezen a ponton felmerülhet az uniós alapjogi charta 11-es cikkelyében foglalt véleménynyilvánítási és információs szabadság sérelme is.

A médiatörvény egy további, Kroes által kifogásolt pontja arra vonatkozik, hogy a jogszabály regisztrációs kötelezettséget ír elő a médiumok számára, s nemcsak az audiovizuális média körében. „Kroes aggodalmának adott hangot, hogy e szabályok megszorítások nélküli alkalmazása a véleménynyilvánítás és az információ szabadságának aránytalan korlátozását jelentené” – mondta a szóvivő.

Nem talált viszont jogi fogást az Európai Bizottság a bírálók, köztük eredetileg Kroes által is kifogásolt Médiahatóságon (NMHH) és annak összetételén. A testület kizárólag a kormányzó jobboldali konzervatív Fidesz tagjaiból áll, akik kilenc éven át tölthetik be posztjukat. Az EU médiaügyi irányelvei azonban semmilyen rendelkezést nem tartalmaznak a felügyeleti hatóságok függetlenségére vonatkozóan. Az EU államai „rendkívüli bölcsességről” téve tanúbizonyságot, semmi ilyen meghatározást nem fogadtak el, pedig az Európai Bizottság és az Európai Parlament törekedett erre – mondta Kroes szóvivője.

***

Médiatörvény - AFP: Brüsszel fokozta a nyomást Magyarországra

Az Európai Bizottság fokozta a nyomást Magyarországra vitatott médiatörvénye kapcsán, két hetet adva neki a jogszabály módosítására, ha nem akarja kitenni magát egy eljárásnak a szólásszabadság megsértéséért, ami példátlan lenne Európában – írta az AFP francia hírügynökség hétfőn brüsszeli keltezésű jelentésében.

A magyar kormánynak a múlt hét végén elküldött levelében – amelynek másolatát az AFP hétfőn szerezte meg – Neelie Kroes, az ügyben illetékes európai biztos közölte: a vizsgálatok nyomán a hozzá tartozó szolgálatoknak „komoly kételyei” vannak arról, vajon a törvény megfelel-e az európai uniós szabályoknak.

Kroes két hetet adott Budapestnek, hogy válaszoljon arra, miként gondolja eloszlatni ezeket a kétségeket. Ha a magyar kormány nem válaszol a megszabott határidőn belül, „vagy olyan információt nyújt, amely nem kielégítő, a bizottság fenntartja a lehetőséget arra, hogy figyelmeztető levelet küldjön a magyar hatóságoknak”. Másképpen mondva, megindítja a szabálysértési eljárás első szakaszát – jelentette az AFP, amely szerint egy ilyen döntés a legrosszabb hatást gyakorolná Magyarországra, amely az idei év első felében tölti be az Európai Unió soros elnökségét.

Levelében az európai szerződések betartásának felügyeletével megbízott Európai Bizottság mindenekelőtt két problémát hoz fel.

Egyrészt úgy ítéli meg, hogy a minden típusú médiára, ideértve az internetre vonatkozó bejegyzési kötelezettség egy nemzeti hatóságnál „aránytalan korlátozásokat képezhet a szolgáltatások letelepedését és nyújtását illetően. És ugyanez a kétsége azt a rendelkezést illetően, amely szankció terhe alatt kötelezi az audiovizuális médiaszolgáltatókat, beleértve az audiovizuális blogokat és a lekérhető videoszolgáltatásokat (VoD) is, hogy „kiegyensúlyozott tájékoztatást” nyújtsanak.

Az AFP új ténynek nevezi, hogy a bizottság ugyancsak „kételyeit” fejezte ki az iránt, hogy ez utóbbi kötelezettség összhangban áll az Európai Unió Alapvető Jogok Chartájának a véleménynyilvánítás és az információ szabadságát kimondó cikkelyével. A francia hírügynökség szerint Brüsszel így első ízben ad egyértelműen politikai dimenziót fenyegetéseinek, miközben eddig a technikai vetületekre korlátozta a magyar törvény bírálatát.

Ha az Európai Unió Alapvető Jogok Chartájára kellene hivatkozni, az először fordulna elő, ráadásul az AFP szerint „pusztító hatást” gyakorolna Magyarországra. A 2009 végén hatályba lépett lisszaboni szerződés, amely kötelező jogi érvénnyel ruházza fel a chartát, megnyitotta az utat ennek a lehetőségnek (az erre vonatkozó szabálysértési eljárásnak).

Tavaly ősszel, amikor romániai és a bulgáriai romák kitoloncolásának kérdésében Párizs és Brüsszel összecsapott, már szóba került egy ilyen eljárás megindításának lehetősége, de a brüsszeli bizottság elállt ettől.

A magyar médiatörvény felállított egy új, a hatalomhoz közeli személyek által irányított médiahatóságot, amely súlyos pénzbírság szabhat ki sajtóorgánumokra, vagy kényszerítheti az újságírókat forrásaik felfedésére a nemzetbiztonsággal összefüggő ügyekben – emlékeztetett az AFP. Mindazonáltal Brüsszel hétfőn közölte, hogy jogilag nem léphet fel a hatóság összetételét illetően, mivel az uniós jog nem kötelezi a tagállamokat arra, hogy az ilyen testületek függetlenek legyenek. Mindez az európai kormányok kérésére van így, mivel ők utasították el ennek az elvnek a rögzítését a jogszabályokban, noha az Európai Bizottság és az Európai Parlament ezt javasolta.


Kiegészítés 2011. január 25-én, 12 óra 50-kor: A Kroes-levél magyarul a Népszabadság honlapján olvasható


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!